Hiába várták a lakóparkot építő 11 éves cégtulajdonost a balatonszabadi lakossági fórumra

Kis-Magyarország

 „Gyerekcipőben jár még a beruházás” – hangzott el a lakossági fórumon. Az önkormányzat levélben is kikéri a falusiak véleményét a lakópark-beruházásokról. 

„A 11 éves cégtulajdonos nem jött el?” – kérdezte egy idős úr szerda este Balatonszabadiban azon a lakossági fórumon, melyet június 9-én megjelent cikkünk után hívott össze a valaha Balaton-parttal bíró, de ma már a magyar tengerre csak a nevében utaló Balatonszabadi polgármestere, Hosszú-Kanász Eszter.

Két lakópark-beruházás terve is témát ad most Somogy megye legnagyobb falujában, az egyik, ahogyan megírtuk, attól „különleges”, hogy a külterület lakóövezetté minősítését egy olyan cég kérte, amelynek tulajdonosa általános iskolás, 11 éves, az önkormányzathoz érkezett kérelmen a kiskorú fiú törvényes képviselőjének, Holl Antalnak az aláírása szerepel. Jelen lesznek a beruházók képviselői is – ígérte a polgármester a meghívóban, így aztán jogos kíváncsisággal mentek el sokan a Petőfi Sándorról elnevezett művelődési ház színháztermébe: kik is ezek a rejtélyes befektetők és eljön-e maga a tulajdonos is?

A gyám „válaszolt”

A 11 éves cégtulajdonos viszont nem jelent meg, a gyámja, Holl Antal képviselte, ő válaszolt a fórumon felmerülő kérdésekre is; de nem jelent meg a kérelmező balatonvilágosi székhelyű Monroyal Invest Kft. balatonvilágosi ügyvezetője sem (akit előző cikkünkben T. Lászlóként úgy azonosítottunk be: nevével Balatonvilágos krónikáiban találkozhatunk több ügyben is, legutóbb akkor, amikor rászorultsági alapon két köbméter tűzifát kapott).

 
Középen kékben Holl Antal, a bal szélen Király Kálmán kérdez 
Fotó: Fónai Imre
 

Hosszú-Kanász Eszter, a település független polgármestere úgy foglalta össze az önkormányzat álláspontját: mindkét beruházást magánterületre tervezik, a falu csak nyerhet, ha egy beruházó érkezik, hiszen népesség- és adóbevétel-növekedést hozhat, a helyi építési szabályzat módosítása pedig még el sem indult, az egyelőre még csak javaslat formájában került a múlt hónapban a helyi képviselő-testület elé. Egy gazdasági társaság tulajdonosi hátteréhez – folytatta a polgármester – nincs köze az önkormányzatnak,

„nem tudjuk visszautasítani, ha egy kiskorú tulajdonában áll egy cég, de erre majd a cég képviselője reagál.”

„Nem szeretnék” – válaszolta erre Holl Antal, hozzátéve: várja a kérdéseket. Halmos Béla az iránt érdeklődött, hogy a gamászapusztai külterület jelenlegi lakói használhatják-e a jövőben a pusztára vezető utat, ami idő közben a befektető tulajdonába került? Holl Antal válasza szerint „ez a jövő zenéje, még nem dőlt el, még gyerekcipőben jár a projekt”.

Király Kálmán, Balatonszabadi előző polgármestere úgy tudta: amit a Monroyal benyújtott látványtervként az önkormányzatnak, az ott hibádzik, hogy annak a területnek egy jelentős része nincs is a tulajdonukban. Holl Antal erre úgy reagált, hogy nem hallott kérdést, mire az expolgármester kérdésekké formálta mondandóját: „Meg kívánják venni ezeket a területeket? Ha még nincs is a tulajdonukban, akkor ma még miről beszélünk? Hogy kerülhetett ilyen kérelem az önkormányzat elé? Az e-cégjegyzékben szereplő adatok valósak? (Holl Antal nevén futó több cég, vállalkozás áll kényszertörlés, illetve végrehajtás alatt, ő maga pedig a cégvezetéstől eltiltás hatálya alatt – a szerk.) Valóban kiskorú a tulajdonosuk?”

Ágoston László Zsolt balatonszabadi önkormányzati képviselő is ugyanezekre a kérdésekre szeretett volna választ, mire Holl visszakérdezett, hogy ez miért érdekes, mi köze ennek a projekthez, majd azt mondta:

„Kiskorú a tulajdonos, én vagyok a gyámja, nincs hozzáfűzésem.”

Egy férfi a hallgatóságból azon a véleményen volt, hogy az a fontos kérdés, a helyi vállalkozások részt vehetnek-e majd a lakóparképítési munkákban, „a többi humbug, mellébeszélés”. Szavait taps fogadta, a szabadiakat nem különösebben izgatta fel a 11 éves fiú cégének külterületi ügylete, azt sem tudtuk meg például, mit terveznek a puszta jelenlegi, hajdani cselédlakásokban élő lakóival. Király Kálmán szerint nem lehet a telepet felszámolni, nincs rá állami támogatás, mert nem számít szegregátumnak. Kivásárolják őket, cserelakásokat kapnak – találgattak a fórum résztvevői, de a fórumon megjelent pusztalakók erre nem kérdeztek rá, a befektetők képviselői pedig idő közben távoztak. 

 
Gamászapuszta 
Fotó: Bödök Péter
 

A polgármester megfogadta a kritikát

Furcsaságokra igen, fideszes szálra azonban egyelőre nem bukkanni a gamászapusztai projekt kapcsán, könnyebb rálelni ugyanakkor a falu lakóit jobban érdeklő másik tervezett beruházásnál, amely szintén a fórum témáját képezte. A projekt képviselőjeként a pulpitusra ülő Vincze Péterről a fórum hallgatóságától megtudtuk, hogy ő a helyi Fidesz-elnök, társa,, Varga Tamás pedig – ahogy előző cikkünkben is írtuk – a siófoki Petőfi sétány nagyvállalkozói közül ismert, nevét a többségében siófoki Fidesz-tagok alapította egyesületben is megtalálni.

Varga is megjelent a fórumon, de a hallgatóság soraiba ült, és amikor egy falubéli rákérdezett cége pénzügyi viszonyaira, azt felelte: magánszemélyként van jelen, a tervezett beruházást majd egy cég valósítja meg, mégpedig a falu közepén, ezért aztán jobban is érdekelte a téma a fórum közönségét. Többen is arra hívták fel a figyelmet: a terület helyi elnevezése nem véletlenül Vízálló, vizes, árteres részről van szó, nem is biztos, hogy lehet ott építkezni. Azt a kérdést a polgármester is feltette, hogy mi lesz ebben az esetben, mire Vincze Péter (aki, ahogyan elmondta, előbb megszüntette a korábbi véderdőt a projekt érdekében, majd másutt 48 ezer akácot telepített helyette) azt felelte: „Megoldjuk.”

Arról, hogy ez a gamászapusztaihoz hasonlóan szintén „gyerekcipőben járó” projekt mennyi hasznot hozhat a falunak, vitába keveredett Király Kálmán expolgármester a balatonszabadi hivatal pénzügyesével; Borbélyné Ács Tünde azt mondta egyrészt, hogy „ne számolj fejben, Kálmán”, másrészt meg azt, hogy „legyünk sokan, csináljunk egy élhetőbb falut.”

Egy nem helybéli hozzászóló a polgármesternek címezve mondta, hogy nem akkor kellett volna összehívni ezt a fórumot, amikor már a média is felkapja a témát, amikor „vészhelyzet” van, hanem korábban és nézze nagykorúnak a faluja lakosságát. Hosszú-Kanász Eszter úgy reagált: korábban még ennyi információja sem lett volna és lám, most sem sok újat tudtunk meg, ellenben a kritikát elfogadja, egy részével egyetért.

 
Hosszú-Kanász Eszter polgármester 
Fotó: Fónai Imre
 

A fórum után a balatonszabadi polgármester arról tájékoztatta a Narancs.hu-t:

a napokban levélben kéri ki Balatonszabadi lakosságának véleményét a két fejlesztésről.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!