„Fogalmam sem volt, miről szól ez a dolog, árajánlatot nem készítettem, én csak aláírtam és a céges bélyegzővel lepecsételtem. (…) Mindent B. Zsolt intézett, nekem fogalmam sincs semmiről. Azt mondta, itt egy pályázat, majd nyerünk és nem lesz semmi baj. Nem kaptam ezért semmit B.-től, ha bűncselekményt követtem el, megbántam, nem tudom, miért tettem, végig sem gondoltam az egészet” – saját szavaival így foglalható össze M. Mária tanú csütörtöki tanúvallomása a Gyulai Járásbíróság előtt. Végül szinte kétségbeesve azt mondta:
„Kezdem utólag azt hinni, hogy csicska vagy stróman voltam.”
M. Mária 2015-2016-ban egy fővárosi autókereskedés, a Buda-Mobil Kft. ügyvezetője volt. Cégét mind az orosházi, mind a pusztaottlakai önkormányzat meghívásos pályázat keretében kérte arra, hogy értékes városi terepjárókra, autóbuszra, hűtővel ellátott teherautóra és gépi alkatrészekre tegyen árajánlatot. A kérdésekre adott válaszából kiderült, hogy az utóbb büntetővégzésben elmarasztalt M. Mária utólag sem beszélt B. Zsolttal és nem próbálta tisztázni vele, hogyan és miért keverte bele egy büntetőügybe, amelyből ráadásul, állítása szerint, semmilyen anyagi haszna nem származott.
A Mati Autó Kft. egykori ügyvezetője, a most ugyancsak tanúként meghallgatott B. Alexandra – túl azon, hogy nem emlékezett semmire – azt sem tudta Varga László bíró kérdésére megmondani, hogy már nem tudja felidézni a történteket, vagy valakik visszaéltek az általa vezetett cég nevével, s így adtak be árajánlatot az orosházi és a pusztaottlakai önkormányzatok meghívásos közbeszerzési pályázataira. M. Csilla, a pusztaottlakai önkormányzat egykori pénzügyi ügyintézője pedig „speciális okokra” hivatkozva nem tárta fel a bíróság előtt jelenlegi foglalkozását, ám ennek miértjével adós maradt.
Ahogy arról lapunk már korábban beszámolt, országos mintaprojektnek indult az a dél-békési Pilot-program, amely az önfenntartó termelési tevékenységeket segítette volna. De óriási veszteség, kormányzati visszakozás, majd egy orosházi ellenzéki képviselő feljelentése nyomán büntetőügy lett belőle. Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban vétsége, valamint más bűncselekmények miatt a folyamatban lévő büntetőügyben a bíróság tavaly decemberben 11 vádlott ellen hozott büntetővégzést. Ennek nyomán felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték a vádlottakat. (Közülük többet ezen a tárgyalási napon tanúként hallgatott meg a bíróság.) Az enyhének tűnő ítéletek ellenére ketten tárgyalás megtartását kérték, mert nem ismerik el, hogy bűncselekményt követtek volna el: K. Árpád vállalkozó és K. Tamás volt közbeszerzési szakértő ül most a vádlottak padján.
A büntetőper idén márciusi kezdetén felolvasott vádirat megállapításai szerint a Pilot-programban meghirdetett gépjármű- és gépalkatrészész-beszerzések, valamint az orosházi önkormányzat által beszerzett ún. Dottó-vonattal kapcsolatban a hirdetmény nélkül meghirdetett közbeszerzési pályázatok mindegyike szabálytalan volt. Ugyanis a benne résztvevők előre mindenben megegyeztek, így abban is, ki lesz azok győztese. Sőt, a győztes cég ügyvezetője, B. Zsolt, a jelenleg felszámolás alatt lévő Szerviz-Bodzás Kft. képviselője az orosházi önkormányzat vezetőinek és a közbeszerzést végző Projektfelügyelet Kft. asszisztálásával – minden idevágó jogszabályt megszegve – maga kereste fel a meghívott cégeket, kért árajánlatot tőlük és továbbította feléjük a pályázat műszaki paramétereit, aztán minden esetben az általa képviselt cég nyert.
Az így okozott kár mértéke mintegy 60 millió forint, de ahogy a csütörtöki tárgyalás szünetében az ügyben feljelentést tevő és a tárgyaláson a hallgatóság soriban megjelenő Fetser János orosházi MSZP-s képviselő elmondta a Narancs.hu-nak:
„Állatorvosi lóval állunk szemben, ugyanis ezekben az ún. közbeszerzésekben az összes lehetséges visszaéléssel, csalással, előre egyeztett ajánlatokkal, utólagos lepapírozással és összebeszéléssel találkozni lehet.”
A nem mindennapi közbeszerzési umbulda középpontjában álló B. Zsolt, a Simonka Györgyhöz egykor közel álló Szerviz-Bodzás Kft. egykori ügyvezetője elfeledkezett tanúkénti meghallgatásáról, ezért szünetet rendelt el a bíróság. B. Zsolt megérkezése utáni vallomása azonban vajmi kevés konkrétumot tartalmazott. Mondandója nagyjából úgy foglalható össze: a történtek óta annyi minden történt vele, hogy gyakorlatilag nem emlékszik semmire, noha a vád tárgyává tett három, szinte minden elemében szabálytalan közbeszerzésnek nyertese az általa képviselt cég volt. Sőt, minden idevágó szabályt megsértve mint ajánlattevő ő kereste fel meghívásos pályázat többi érintettjét, s velük egyeztette, hogy a Szerviz-Bodzás Kft.-nél rosszabb ajánlatot adjanak be, vagy ne is adjanak be árajánlatot.
Némiképp elgondolkodtató volt, hogy a bíró kérdésére azt mondta, összesen 4-5 közbeszerzésen vett részt a cége, ám a vád tárgyává tett háromra nem vagy alig emlékszik. Jókora ellentmondásba keveredett, amikor azt kérdezték tőle, honnan értesült a kiírt közbeszerzési pályázatokról. Erre ugyanis azt válaszolta, hogy azokat a pusztaottlakai önkormányzat hirdetőtábláján látta, miközben a meghívásos pályázat lényege, hogy a kiíró – jelen esetben az orosházi és a pusztaottlakai önkormányzat – invitálja tenderre az adott céget. B. Zsolt arra sem tudott válaszolni, kitől és hogyan értesült, hogy cégét meghívták a közbeszerzési tenderre. Jellemző fordulata volt a csütörtöki tárgyalásnak, hogy a vádat képviselő ügyész úgy fakadt ki, hogy „feladja”, mert annyira semmire nem emlékszik a tanú, hogy nem tud mit kérdezni tőle.
Azonban Varga László bíró tovább próbálkozott. Így olyan információmorzsák derültek ki, hogy annak idején B. Zsoltnak az orosházi önkormányzat egyik munkatársa, K. László szólt arról, hogy hamarosan az ún. városi Dottó-vonat beszerzésére közbeszerzési eljárást ír ki az önkormányzat. Ennek ellenére a tanú nem emlékezett, hogy honnan tudta meg, cége is a szerencsés meghívottak között van, sőt végül nyert is. Erre a bíró arra hívta fel a tanú figyelmét, hogy hamis tanúvallomást nem csupán az és úgy tehet, hogy valótlan tényeket mond, hanem úgy is, ha általa tudott tényeket elhallgatja. Ezt B. Zsolt megértette, de kitartott amellett, hogy szinte semmire sem emlékszik.
A tárgyalás csúcspontja – vagy mélypontja? – akkor jött el, amikor a bíró rákérdezett arra, hogy a tanú az ellene ez ügyben lefolytatott büntetőeljárás egészében miért nem tett még csak kísérletet sem arra, hogy tisztázza, cége a szabályok szerint, tisztességesen járt el, amikor ez elemi érdeke lett volna. Erre B. Zsolt azt válaszolta, meg volt győződve, hogy minden rendben zajlott le. Amikor Varga László bíró azt firtatta, hogyan gondolhatta ezt a büntetőeljárás megindulása és az őt elmarasztaló végzés után, akkor B. Zsolt azt válaszolta: „Valószínűleg máshol járt az esze.” A bíró megkérdezte, hogy korábbi vádlottként mégis hol járt az esze, akkor erre azt mondta: „Ezt nem tudja, erre már nem emlékszik.”
A csütörtöki tárgyalást figyelemmel kísérte az orosházi képviselő-testület két ellenzéki tagja, Fetser János és Raffai János, akik elmondták, hogy a tisztánlátás és a tájékozódás érdekében jöttek el, egyben elhívták a büntetőperre a testület fideszes vezetését, élén Dávid Zoltán fideszes polgármesterrel, valamint az orosházi önkormányzati médiát is, hogy tájékoztassák a helyi közvéleményt a fejleményekről. De sem a városvezetés, sem az önkormányzati média képviselő nem jöttek el.
A per ősszel folytatódik a Gyulai Járásbíróságon.
