Közel egy évtized után is csak üres kampányígéret a gyulai vasútállomás felújítása

Kis-Magyarország

Nincs szerencséje a Fidesz gyulai vezetőinek a helyi, igencsak lepukkant vasútállomásának felújításával. Már nyolc éve el kellett volna készülnie. Aztán 2022 tavaszán, a kampányban is bejelentették, hogy kezdődnek a munkálatok. Aztán semmi sem történt, pedig október vége van.

„Gyula város képviselő-testületének legutóbbi ülésén Alt Norbert (Fidesz-KDNP) alpolgármester jelentette be a jó hírt: jövőre megújul a több mint 100 éves gyulai vasútállomás. A Gyulai Hírlap értesülése szerint a Magyar Államvasutak mintegy 60–70 millióból korszerűsíti városunk pályaudvarát. A Gyulai Hírlapnak Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivője elmondta, a MÁV saját forrásából végzi el a gyulai pályaudvar felújítását. A kivitelezési tervek már készen vannak, a felújítás műszaki előkészítése megtörtént. A munkálatok megkezdésének tervezett ideje 2014 júniusa, befejezése pedig 2014 decembere” – írta még 2013 novemberében Gyulai Hírlap, a kormánypárt helyi, közpénzből megjelenő propagandakiadványa.

A gond nem csak az, hogy azóta sem történt semmi, hanem az is, hogy azóta sem állt ki a nyilvánosság elé a még mindig alpolgármesterként ténykedő Alt Norbert, hogy elmondja a rossz hírt. Azt, hogy miért nem kezdődik a beruházás, hol akadt el, s mindez mennyi késedelmet szenved az idegenforgalmáról is híres városban, ahol a vonaton érkezőket elég siralmas látvány fogadja. Nagyjából olyan kép tárul a szemünk elé, mintha az elmúlt század hatvanas-hetvenes éveiben járnánk.

 
Fotó: A szerző felvétele

A Fidesz-KDNP-nek semmi sem drága, a következetesség pedig nem tartozik az erényeik közé. A tavasszal, a mögöttünk hagyott országgyűlési kampányban, a negyedik parlamenti ciklusára készülő Kovács József országgyűlési képviselő a maga részéről mindent bevetett a győzelem érdekében. Ennek része volt a Görgényi Ernővel (Fidesz-KDNP) gyulai polgármesterrel közösen tartott idén február végi tájékoztatója. Itt elhangzott: „Február 23-án jelentettük be a jó hírt, hogy idén nyáron elkezdődik a gyulai vasútállomás felújítása. Az állomás jövő nyárra visszakapja a monarchiabeli kinézetét. Dr. Görgényi Ernő polgármester úr tájékoztatójából pontosan kiderül a gyulai vasútállomás felújításának kronológiája, a beruházás várható lépései.  GYULA ELŐRE MEGY, NEM HÁTRA!” – írta a Facebook-oldalán. Nem sokkal később a Narancs.hu emlékeztette Kovácsot, hogy hasonló bejelentés már volt, mégsem történt semmi, éppen ezért kellett ezt az újabb, a propagandistáknak szóló tájékoztatót megtartani. (Közben a rendszerváltás óta Békés megye az országon belüli területi versengés egyik legnagyobb vesztese.)

A helyzet kísértetiesen hasonlít a nyolc-kilenc évvel ezelőttire. Abból az elhangzásakor akár valósnak tűnő bejelentésből, hogy idén nyáron elkezdődik a vasútállomás felújítása, október végén vajmi keveset látni. Ma is szocreál, vagy legjobb esetben is posztszocreál épületegyüttes árválkodik a sínek mellett. S most ugyanúgy, ahogy 2013-2014-ben, a bejelentés után kiderül, hogy a semmi sem igaz belőle.

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.