Stop munkásszálló! Jöjjenek, vagy ne jöjjenek indiai vendégmunkások Jászberénybe?

Kis-Magyarország

Fellángoltak az indulatok Jászberényben, miután futótűzként terjedt el a városban, hogy egy jelentős helyi cég állítólag 600 indiai vendégmunkást kíván alkalmazni.

Aláírásgyűjtésbe kezd egy, a jelek szerint a Fideszhez erősen kötődő jászberényi "civil". Akcióját hétfőn jelentette be egy fideszes propagandát terjesztő Facebook-oldalon. A kezdeményezés célja, hogy ne épülhessen a Budai Lóránt jobbikos polgármester vezette városban újabb munkásszálló, ahol állítólag indiai vendégmunkások laknának. A városban úgy tudják, a Jász-Plasztik Kft. alkalmazná a vendégmunkásokat.

A helyi vállalkozás azért érdekes, mert a Forbes által összeállított, legértékesebb családi cégeket tartalmazó listán az ötödik helyen áll. Az üzleti lap cikke szerint a 169,3 milliárd forintra becsült értékű jászberényi cég közel ötmilliárd forintos támogatáshoz jutott a magyar kormány nagyvállalati beruházástámogatási programjából. A műanyag-feldolgozással, szerszámtervezéssel, akkumulátorgyártással, élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártásával és autóeladással is foglalkozó vállalat konszolidált árbevétele 113 milliárd forint volt 2020-ban. Idén áprilisban a Jász-Plasztik és a kormány stratégiai megállapodást kötött, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Kasza Lajos, a családi vállalkozás kereskedelmi és műszaki igazgatója írt alá. 

A Jász-Plasztik nemcsak a megye gazdaságának egyik motorja, hanem Jászberény jelentős, kiemelt adófizetője. A munkahelybővítés az állítólagos indiaiakkal olcsó munkaerővel járna, ami egy összeszerelésre szakosodott, hatalmas összegeket helyben adózó cégnél általános. 

Jászberényben az okozott felháborodást, hogy elterjedt, a város főépítésze – a cég kérésének megfelelően – a településrendezési tervre vonatkozó olyan módosítást terjesztett elő, ami a már Jász-Plasztik tulajdonát képező telek egy részét építési területté nyilvánította volna. A városban azt beszélték, itt épült volna az indiai vendégmunkások elhelyezésére szolgáló munkásszálló. Jászberényt egyébként megosztja a külföldi munkaerő kérdése. Lapunknak sokan úgy nyilatkoztak, elegük van a szerb, de leginkább az ukrán vendégmunkásokból, míg mások úgy vélik, bármennyi aláírás is gyűlik össze, akkor sem lesz semmi foganatja, mert a jászberényi nagyvállalkozóknak kell az olcsó munkaerő. Szerintük ugyanaz történik nálunk, mint amikor a magyarok mennek Ausztriába, Németországba, vagy Angliába. 

Bobák Zsolt, a Közösen Jászberényért Egyesület jobbikos képviselője portálunknak azt mondta, a változtatás a Jász-Plasztik tulajdonában lévő Huszárlaktanya egy kis részére vonatkozna. Szerinte jelenleg is van ott olyan rész, ami már több mint húsz éve építési terület, és ha akarják, bármikor építhetnek oda munkásszállót. Ez ellen pedig nem érdemes tiltakozni, hiszen ez a terület a cég tulajdona, a helyi rendeletek pedig nem tilthatják meg a céges önerős beruházásokat. A képviselő emlékeztetett:

a Huszárlaktanyát még az előző fideszes városvezetés adta el a cégnek. 

Amikor 2019-ben a főépület mögött egy újabb épületet kezdtek el építeni szintén szállónak, akkor sem hallotta azt a Fidesztől, hogy elleneznék. 

Korábban Budai Lóránt polgármester is tiltakozott az ellen, hogy vendégmunkásoknak alakítsanak ki szállót a városban. Erről a Facebookon közzé tett videóban beszélt még 2019. március végén. A jobbikos politikus bérlakásprogramot szorgalmazott, ám amikor átvette a város vezetését, folytatni kellett a beruházást, mivel korábban a Fidesz már elindította a pályázatot. A szállóra egyébként magyar munkavállalók is költözhettek volna. Ma már a Fidesz ellenzi a munkásszálló megépítését, és ők javasolják a bérlakásprogramot.

Narratívájuk szerint a polgármester toborozza a külföldi vendégmunkásokat a multik számára.

Az ugyanakkor tény, hogy a kormány még júliusban hozott egy hétpontos intézkedést, melynek egyik pontja a külföldi munkavállalók arányának 20 százalékra való emelésének lehetőségét tartalmazza.

A Narancs.hu mind Budai Lórántot, mind a Jász-Plasztik Kft.-t megkérdezte a témában. A polgármester lapunknak úgy válaszolt, értesült az aláírásgyűjtésről. Szerinte szó sincs munkásszálló építéséről. Azzal kapcsolatban, hogy a Jász-Plasztik indiai munkásokat szándékozik elhelyezni a városban, Budai úgy nyilatkozott, biztos forrásból tudja, hogy nem igaz. "Amennyiben a város egyik legnagyobb adófizető cége körül a Fidesz tovább gerjeszti az indulatokat, megfontolják, hogy tovább erősítsék-e a jászberényi üzemegységet, ezzel a helyi gazdaságot" - hangsúlyozta Jászberény polgármestere.

Budai egyébként hétfőn jelentette be Facebook-oldalán, hogy az önkormányzat döntött egy, a város fejlődését megalapozó integrált településfejlesztési stratégia elkészítéséről. A városháza most ehhez várja a lakosság véleményét, észrevételeit.

A Jász-Plasztik Kft. cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.

Jászberénnyel korábban többször foglalkozott a Narancs.hu. Legutóbb arról írtunk, hogyan vette át a többséget a képviselő-testületben a Fidesz a Mi Hazánk segítségével.

(Címlapképünkön: a városháza Jászberényben)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot! 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Háború tömeggyilkosok ellen

Azt nem állíthatjuk, hogy a Trump-kormányzat ne adott volna magyarázatot arra, hogy – Izraellel szövetségben – miért kezdett háborúba Iránnal. Éppenséggel egy kicsit sok indokot is adott, lehet, egy-kettővel kevesebb elég lett volna.

„Mert ez szerelem”

  • Artner Szilvia

Bukarestben, a román állami balettintézetben diplomázott 1984-ben, majd családjával áttelepült Magyarországra. 2024 óta a Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke.

Nem dőlt el, nem dőlt meg

Szombat hajnalban az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt légi­csapásokat indított Irán ellen, s már az első napon likvidálták az iráni legfelső vallási vezetőt. A háború kimenetele és Irán politikai jövője ugyan kérdéses, de a teheráni rezsim negyedszázados aktív regionális politikájának minden bizonnyal vége.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.

Lámpával a sűrűbe

Lehet, hogy törvényes, csak épp nem éri el a célját az a büntetés, amelyet a Mezőkövesdi Járásbíróság szabott ki tárgyalás mellőzésével arra a vadászra, aki egy ember lábát örökre megnyomorította. Ezt most már nemcsak a golyós fegyverrel eltalált ökológus látja így, hanem a legfőbb ügyész is.