Vádemelés egy nem piromániás, de "figyelemfelhívó" füzesgyarmati gyújtogató ügyében

Kis-Magyarország

Különösen nagy kárt okozó rongálás bűntette miatt emelt vádat a Szeghalmi Járási Ügyészség egy 47 éves büntetett előéletű füzesgyarmati férfi ellen, aki idén februárban az észak-békési kisvárosban felgyújtotta egy megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató alapítvány telephelyét, amelyet korábban ő is vezetett. A kár eléri a 420 millió forintot. Vallomása szerint más, vélelmezett bűncselekményekre akarta felhívni a figyelmet. Ebben az ügyben még nyomoznak.

Ahogy arról többször beszámoltunk, a gyújtogató, Hegedűs Zsolt február 7-én, az esti órákban a szomszédos telek felől bement a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató füzesgyarmati alapítvány telephelyére, a fedett színben meggyújtotta a magával vitt ruhadarabokat, s azokat bedobta az ott található használt ruha bálák közé, majd távozott a helyszínről. A gyújtogatás miatt keletkezett tűz elterjedt a telep területén, épületek, járművek és gépi berendezések égtek le. 

A füzesgyarmati Ösvény Esélynövelő Alapítvány – amelynek korábban ügyvezetője volt az elkövető – megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat, s ennek működését egy összefüggő cégcsoport segíti. E csoporthoz tartozó cégek a saját tulajdonukat képező gépeket, berendezéseket, alapanyagokat az alapítvány rendelkezésére bocsátották. Emiatt a tűzben több cég vagyontárgyai semmisültek meg, valamint kár keletkezett az egyik szomszédos ingatlanban is.

A járási ügyészség a terhelt beismerése esetére a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság Hegedűst végrehajtandó börtönbüntetésre ítélje, tiltsa el a közügyek gyakorlásától, kötelezze őt a sértettek részére okozott kár megtérítésére, valamint a nyomozás során felmerült, közel 870 ezer forintos bűnügyi költség megfizetésére. Emellett kérte figyelembe venni, hogy a férfinak korábbról két, felfüggesztett szabadságvesztéssel járó büntetése van, és a próbaidője alatt követte el ezt a bűncselekményt. Említésre érdemes, hogy a nagy tűz és a jelentékeny kár ellenére nem szerepel a vádak között a közveszélyokozás, így a pert a Szeghalmi Járásbíróság tárgyalja majd és nem a másodfokú bíróságként működő Gyulai Törvényszék.

Hegedűs Zsolt később interjút adott lapunknak, amiben a történtek részletei mellett arról beszélt, nem világos, milyen céllal, de a börtönben meglátogatta egy titoksszolgálati alezredes:

A gyújtogatás, azaz a különösen nagy kárt okozó rongálás miatt folyó büntetőeljárással párhuzamosan az Ösvény Esélynövelő Alapítványnál általa vélelmezett visszaélések, így a megváltozott munkaképeségűek helyett vietnámi vendégmunkások foglalkoztatása miatt a füzesgyarmati férfi a Békés Vármegyei Főügyészségen tett feljelentést. A vádhatóság utóbb az ügyet a NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságára továbbította, ahol elrendelték a nyomozást. Értesüléseink szerint azóta több mint százötven, a füzesgyarmati alapítványhoz köthető alkalmazottat és munkatársat hallgattak meg Békéscsabán.

Hegedűs Zsolt a vádemelés után arra hívta fel a Narancs.hu figyelmét, érdekes, hogy az Ösvény Esélynövelő Alapítvány kára „mindössze” 26 millió forint, míg az alapítvány jelenlegi tulajdonosa, Bere Károly cégének sokkal jelentősebb. Bere a Fidesz-KDNP színeiben politizál és 2010-2019 között két cikluson keresztül volt Füzesgyarmat első embere, ám mind 2019-ben, mind az idén vereséget szenvedett a polgármester-választáson.

Bere az augusztusi Hegedűs-interjúnkra reagálva portálunknak kifejtette: „Csak a rosszindulat és a lejáratási szándék érződik ki, és úgy tűnik, mintha az általa elkövetett bűncselekményt próbálná elbagatellizálni, annak »jogalapot« keresni. Az általa elkövetett súlyos bűncselekményre nincs mentség, sem jogalap.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.