Vádemelés egy nem piromániás, de "figyelemfelhívó" füzesgyarmati gyújtogató ügyében

Kis-Magyarország

Különösen nagy kárt okozó rongálás bűntette miatt emelt vádat a Szeghalmi Járási Ügyészség egy 47 éves büntetett előéletű füzesgyarmati férfi ellen, aki idén februárban az észak-békési kisvárosban felgyújtotta egy megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató alapítvány telephelyét, amelyet korábban ő is vezetett. A kár eléri a 420 millió forintot. Vallomása szerint más, vélelmezett bűncselekményekre akarta felhívni a figyelmet. Ebben az ügyben még nyomoznak.

Ahogy arról többször beszámoltunk, a gyújtogató, Hegedűs Zsolt február 7-én, az esti órákban a szomszédos telek felől bement a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató füzesgyarmati alapítvány telephelyére, a fedett színben meggyújtotta a magával vitt ruhadarabokat, s azokat bedobta az ott található használt ruha bálák közé, majd távozott a helyszínről. A gyújtogatás miatt keletkezett tűz elterjedt a telep területén, épületek, járművek és gépi berendezések égtek le. 

A füzesgyarmati Ösvény Esélynövelő Alapítvány – amelynek korábban ügyvezetője volt az elkövető – megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat, s ennek működését egy összefüggő cégcsoport segíti. E csoporthoz tartozó cégek a saját tulajdonukat képező gépeket, berendezéseket, alapanyagokat az alapítvány rendelkezésére bocsátották. Emiatt a tűzben több cég vagyontárgyai semmisültek meg, valamint kár keletkezett az egyik szomszédos ingatlanban is.

A járási ügyészség a terhelt beismerése esetére a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság Hegedűst végrehajtandó börtönbüntetésre ítélje, tiltsa el a közügyek gyakorlásától, kötelezze őt a sértettek részére okozott kár megtérítésére, valamint a nyomozás során felmerült, közel 870 ezer forintos bűnügyi költség megfizetésére. Emellett kérte figyelembe venni, hogy a férfinak korábbról két, felfüggesztett szabadságvesztéssel járó büntetése van, és a próbaidője alatt követte el ezt a bűncselekményt. Említésre érdemes, hogy a nagy tűz és a jelentékeny kár ellenére nem szerepel a vádak között a közveszélyokozás, így a pert a Szeghalmi Járásbíróság tárgyalja majd és nem a másodfokú bíróságként működő Gyulai Törvényszék.

Hegedűs Zsolt később interjút adott lapunknak, amiben a történtek részletei mellett arról beszélt, nem világos, milyen céllal, de a börtönben meglátogatta egy titoksszolgálati alezredes:

A gyújtogatás, azaz a különösen nagy kárt okozó rongálás miatt folyó büntetőeljárással párhuzamosan az Ösvény Esélynövelő Alapítványnál általa vélelmezett visszaélések, így a megváltozott munkaképeségűek helyett vietnámi vendégmunkások foglalkoztatása miatt a füzesgyarmati férfi a Békés Vármegyei Főügyészségen tett feljelentést. A vádhatóság utóbb az ügyet a NAV Békés Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságára továbbította, ahol elrendelték a nyomozást. Értesüléseink szerint azóta több mint százötven, a füzesgyarmati alapítványhoz köthető alkalmazottat és munkatársat hallgattak meg Békéscsabán.

Hegedűs Zsolt a vádemelés után arra hívta fel a Narancs.hu figyelmét, érdekes, hogy az Ösvény Esélynövelő Alapítvány kára „mindössze” 26 millió forint, míg az alapítvány jelenlegi tulajdonosa, Bere Károly cégének sokkal jelentősebb. Bere a Fidesz-KDNP színeiben politizál és 2010-2019 között két cikluson keresztül volt Füzesgyarmat első embere, ám mind 2019-ben, mind az idén vereséget szenvedett a polgármester-választáson.

Bere az augusztusi Hegedűs-interjúnkra reagálva portálunknak kifejtette: „Csak a rosszindulat és a lejáratási szándék érződik ki, és úgy tűnik, mintha az általa elkövetett bűncselekményt próbálná elbagatellizálni, annak »jogalapot« keresni. Az általa elkövetett súlyos bűncselekményre nincs mentség, sem jogalap.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.