Könyv

A magyar származású történész 95 éves volt.

Magyartanárokat megbotránkoztató erős kijelentésekkel van tele Háy János újrahangolt magyar irodalomtörténete. A szerzővel új könyvéről, az írás céljáról, a branddé válásról, a Szépírók Társaságának legutóbbi botrányáról, a kultúrharc színvonaláról beszélgettünk. S arról is, hogy Orbán Viktor el tudja-e venni a kedvét.

Nem véletlen, hogy épp azokban az időkben van óriási sikere azoknak a gyerekeknek szánt mesekönyveknek, amelyek a szakmájukban elismert nőket, női karriermintákat mutatják be, amikor a hatalom a nők első számú feladatának a gyerekszülést tekinti. Amikor az ország vezetője a reprodukciós kényszer apropóján átfogó megállapodást akar kötni a lakosság nőnemű részével, és a gyerekvállalást de facto a legszemélyesebb közüggyé teszi.

Guus Kuijer igazi jedi mester.

Fölöttébb kurrens holland exportcikk a gyerekirodalom: minden harmadik más nyelvre fordított holland mű gyerek- vagy ifjúsági könyv. Hogy mi a hollandok titka? Az okok főként a társadalom működésében keresendők.

Egészen abszurd és nemzetközi viszonylatban is példátlan, ami a magyar gyerekirodalmi piacon zajlik: harminc év alatt immár tíz magyar fordító esett neki a finnországi svéd írónő, Tove Jansson múmintörténeteinek.

Úgy látszik, Bernhard Schlinknek bekattant a fiatal srác, idősebb nő felállás. Az 1995-ös A felolvasó persze nem ezért lett minden idők egyik legtöbb példányszámot produkáló német regénye, hanem mert olyasmivel rukkolt elő, ami még a nem szokványos erotikánál is jobban borzolta a kedélyeket.

Vérezzen mégoly sok sebből is a magyar tudományos élet, némiképp meglepő olyan monográfiával előrukkolni, mint Bazsányi Sándor Nádas Pétere.

Christoph Ransmayr 2016-ban írt és 2018 végén magyarul is megjelent regényének cselekményét három bővített mondatban össze lehet foglalni. Mégis, aki felüti a könyvet, hosszú időre elvész a világában, és a végére érve sem egykönnyen kavarodik ki onnan.

A 4321 Auster eddigi legvaskosabb, legpolitikusabb és legnyilvánvalóbban önéletrajzi ihletettségű regénye. Archie Ferguson felnövéstörténetének négy változatát meséli el az 50-es, 60-as évek Amerikájában; alapvetően New York vonzáskörzetében mozogva, némi párizsi kitérővel.