A deklarált „női szerepek” társadalmi ellensúlya aligha lehet a nőket negatív megkülönböztetésből kiemelő diskurzus pótlékaként szolgáló, egyébként jelentős piaci űrt betöltő néhány szuper kiadvány. De a hazai könyvkiadói szféra kétségkívül körülbelül mára jutott el arra a szintre, hogy felismerve a régóta létező tartalmi hiányt, reagálni tudjon az ez irányú keresleti igényekre. Az Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak (lásd: Dacolj!, Magyar Narancs, 2017. december 21.) című könyv óriási hazai sikere nyomán megjelent magyar változatok amellett, hogy szerepmodelleket kínálnak, nőtörténelmet írnak, kánont teremtenek.
Haditudósítót, pilótát, festőt, mérnököt, űrkutatót, karmestert, szumóbajnokot vagy épp filmrendezőt mutat be például az 50 elszánt magyar nő és a Magyar mesék lázadó lányoknak könyv, felülírva a tipikusan férfi szerepekhez társított foglalkozások körül kialakult sztereotípiákat. A női történelmi alakokat vagy kortárs személyiségeket kiemelő történetek közreadásával a szerzők (és kiadók) nemcsak információátadásra, de aktív szemléletformálásra is törekednek. Az eredeti Favilli–Cavallo ötlethez képest a magyar változatok nem kínálnak különösebb újdonságot, a jól bevált portréjellegű elbeszélésmódot adaptálták kifejezetten szép megjelenítéssel. A női szimbólumokat kreáló, egy időben megjelent könyvek példagyűjtemények az álmok megvalósításához. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyve lexikonszerűbb formában mutatja be Dienes Valériát, Brunszvik Terézt, Lomb Katót, Jósika Júliát vagy Pásztory Dórát. Rátkai Kornél illusztrációi pedig a kifejező, de sematikus portrékon kívül az elbeszélt sztorik kiegészítéseként is szolgálnak. A hat szerző (Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina) által jegyzett Magyar mesék lázadó lányoknak ismert mesei narratívákat követve beszél 25 lenyűgöző teljesítményű magyar nőről, Czinka Pannáról, Hugonnai Vilmáról, Gobbi Hildáról, Ország Liliről vagy Péterfy Boriról lényegre törően egyedi stílusú portrék kíséretében, melyeket Hitka Viktóriától Rofusz Kingáig 12 illusztrátor rajzolt.
A magyarországi „nőügyekről” szóló közbeszéd tökéletesen szembemegy azzal a nőképpel, a nők társadalomban elfoglalt szerepével, amelyet e könyvek tükröznek. Hatalmas ellentmondást generálnak a régmúlt vagy a jelenkor példaként felmutatott nőalakjai történeteit bemutató könyvek, és az aktuális, általános magyar férfi-női szerepek. Az egyenjogúság elismerésén aligha segítenek hathatósan ezek vagy a hasonló mesekönyvek, de fontos gesztus a megjelenésük, és eszközként szolgálhatnak a gyerekek neveléséhez. Nem nagyon valószínű ugyanis, hogy a közoktatás keretei között efféle történetekkel találkoznak a diákok. Az erős, bátor, sikeres nő képét nem annyira propagálja ugyanis az a magyar kormányzat, amelynek csak szülőgépekre van szüksége.
Fodor Marcsi–Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő. Bookline, 2018, 208 oldal, 3999 Ft; Kiss Judit Ágnes–Mesterházi Mónika–Miklya Luzsányi Mónika–Molnár Krisztina Rita–Szabó T. Anna–Tóth Krisztina: Magyar mesék lázadó lányoknak. Móra Könyvkiadó, 2018, 112 oldal, 2999 Ft
