KISJÁTSZÓTÉR - könyv

„Nőügyekről”

50 elszánt magyar nő; Magyar mesék lázadó lányoknak

Könyv

Nem véletlen, hogy épp azokban az időkben van óriási sikere azoknak a gyerekeknek szánt mesekönyveknek, amelyek a szakmájukban elismert nőket, női karriermintákat mutatják be, amikor a hatalom a nők első számú feladatának a gyerekszülést tekinti. Amikor az ország vezetője a reprodukciós kényszer apropóján átfogó megállapodást akar kötni a lakosság nőnemű részével, és a gyerekvállalást de facto a legszemélyesebb közüggyé teszi.

A deklarált „női szerepek” társadalmi ellensúlya aligha lehet a nőket negatív megkülönböztetésből kiemelő diskurzus pótlékaként szolgáló, egyébként jelentős piaci űrt betöltő néhány szuper kiadvány. De a hazai könyvkiadói szféra kétségkívül körülbelül mára jutott el arra a szintre, hogy felismerve a régóta létező tartalmi hiányt, reagálni tudjon az ez irányú keresleti igényekre. Az Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak (lásd: Dacolj!, Magyar Narancs, 2017. december 21.) című könyv óriási hazai sikere nyomán megjelent magyar változatok amellett, hogy szerepmodelleket kínálnak, nőtörténelmet írnak, kánont teremtenek.

Haditudósítót, pilótát, festőt, mérnököt, űrkutatót, karmestert, szumóbajnokot vagy épp filmrendezőt mutat be például az 50 elszánt magyar nő és a Magyar mesék lázadó lányoknak könyv, felülírva a tipikusan férfi szerepekhez társított foglalkozások körül kialakult sztereotípiákat. A női történelmi alakokat vagy kortárs személyiségeket kiemelő történetek közreadásával a szerzők (és ki­adók) nemcsak információátadásra, de aktív szemléletformálásra is törekednek. Az eredeti Favilli–Cavallo ötlethez képest a magyar változatok nem kínálnak különösebb újdonságot, a jól bevált portréjellegű elbeszélésmódot adaptálták kifejezetten szép megjelenítéssel. A női szimbólumokat kreáló, egy időben megjelent könyvek példagyűjtemények az álmok megvalósításához. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyve lexikonszerűbb formában mutatja be Dienes Valériát, Brunszvik Terézt, Lomb Katót, Jósika Júliát vagy Pásztory Dórát. Rátkai Kornél illusztrációi pedig a kifejező, de sematikus portrékon kívül az elbeszélt sztorik kiegészítéseként is szolgálnak. A hat szerző (Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina) által jegyzett Magyar mesék lázadó lányoknak ismert mesei narratívákat követve beszél 25 lenyűgöző teljesítményű magyar nőről, Czinka Pannáról, Hugonnai Vilmáról, Gobbi Hildáról, Ország Liliről vagy Péterfy Boriról lényegre törően egyedi stílusú portrék kíséretében, melyeket Hitka Viktóriától Rofusz Kingáig 12 illusztrátor rajzolt.

A magyarországi „nőügyekről” szóló közbeszéd tökéletesen szembemegy azzal a nőképpel, a nők társadalomban elfoglalt szerepével, amelyet e könyvek tükröznek. Hatalmas ellentmondást generálnak a régmúlt vagy a jelenkor példaként felmutatott nőalakjai történeteit bemutató könyvek, és az aktuális, általános magyar férfi-női szerepek. Az egyenjogúság elismerésén aligha segítenek hathatósan ezek vagy a hasonló mesekönyvek, de fontos gesztus a megjelenésük, és eszközként szolgálhatnak a gyerekek neveléséhez. Nem nagyon valószínű ugyanis, hogy a közoktatás keretei között efféle történetekkel találkoznak a diákok. Az erős, bátor, sikeres nő képét nem annyira propagálja ugyanis az a magyar kormányzat, amelynek csak szülőgépekre van szüksége.

Fodor Marcsi–Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő. Bookline, 2018, 208 oldal, 3999 Ft; Kiss Judit Ágnes–Mesterházi Mónika–Miklya Luzsányi Mónika–Molnár Krisztina Rita–Szabó T. Anna–Tóth Krisztina: Magyar mesék lázadó lányoknak. Móra Könyvkiadó, 2018, 112 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.