KISJÁTSZÓTÉR - könyv

„Nőügyekről”

50 elszánt magyar nő; Magyar mesék lázadó lányoknak

Könyv

Nem véletlen, hogy épp azokban az időkben van óriási sikere azoknak a gyerekeknek szánt mesekönyveknek, amelyek a szakmájukban elismert nőket, női karriermintákat mutatják be, amikor a hatalom a nők első számú feladatának a gyerekszülést tekinti. Amikor az ország vezetője a reprodukciós kényszer apropóján átfogó megállapodást akar kötni a lakosság nőnemű részével, és a gyerekvállalást de facto a legszemélyesebb közüggyé teszi.

A deklarált „női szerepek” társadalmi ellensúlya aligha lehet a nőket negatív megkülönböztetésből kiemelő diskurzus pótlékaként szolgáló, egyébként jelentős piaci űrt betöltő néhány szuper kiadvány. De a hazai könyvkiadói szféra kétségkívül körülbelül mára jutott el arra a szintre, hogy felismerve a régóta létező tartalmi hiányt, reagálni tudjon az ez irányú keresleti igényekre. Az Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak (lásd: Dacolj!, Magyar Narancs, 2017. december 21.) című könyv óriási hazai sikere nyomán megjelent magyar változatok amellett, hogy szerepmodelleket kínálnak, nőtörténelmet írnak, kánont teremtenek.

Haditudósítót, pilótát, festőt, mérnököt, űrkutatót, karmestert, szumóbajnokot vagy épp filmrendezőt mutat be például az 50 elszánt magyar nő és a Magyar mesék lázadó lányoknak könyv, felülírva a tipikusan férfi szerepekhez társított foglalkozások körül kialakult sztereotípiákat. A női történelmi alakokat vagy kortárs személyiségeket kiemelő történetek közreadásával a szerzők (és ki­adók) nemcsak információátadásra, de aktív szemléletformálásra is törekednek. Az eredeti Favilli–Cavallo ötlethez képest a magyar változatok nem kínálnak különösebb újdonságot, a jól bevált portréjellegű elbeszélésmódot adaptálták kifejezetten szép megjelenítéssel. A női szimbólumokat kreáló, egy időben megjelent könyvek példagyűjtemények az álmok megvalósításához. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyve lexikonszerűbb formában mutatja be Dienes Valériát, Brunszvik Terézt, Lomb Katót, Jósika Júliát vagy Pásztory Dórát. Rátkai Kornél illusztrációi pedig a kifejező, de sematikus portrékon kívül az elbeszélt sztorik kiegészítéseként is szolgálnak. A hat szerző (Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina) által jegyzett Magyar mesék lázadó lányoknak ismert mesei narratívákat követve beszél 25 lenyűgöző teljesítményű magyar nőről, Czinka Pannáról, Hugonnai Vilmáról, Gobbi Hildáról, Ország Liliről vagy Péterfy Boriról lényegre törően egyedi stílusú portrék kíséretében, melyeket Hitka Viktóriától Rofusz Kingáig 12 illusztrátor rajzolt.

A magyarországi „nőügyekről” szóló közbeszéd tökéletesen szembemegy azzal a nőképpel, a nők társadalomban elfoglalt szerepével, amelyet e könyvek tükröznek. Hatalmas ellentmondást generálnak a régmúlt vagy a jelenkor példaként felmutatott nőalakjai történeteit bemutató könyvek, és az aktuális, általános magyar férfi-női szerepek. Az egyenjogúság elismerésén aligha segítenek hathatósan ezek vagy a hasonló mesekönyvek, de fontos gesztus a megjelenésük, és eszközként szolgálhatnak a gyerekek neveléséhez. Nem nagyon valószínű ugyanis, hogy a közoktatás keretei között efféle történetekkel találkoznak a diákok. Az erős, bátor, sikeres nő képét nem annyira propagálja ugyanis az a magyar kormányzat, amelynek csak szülőgépekre van szüksége.

Fodor Marcsi–Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő. Bookline, 2018, 208 oldal, 3999 Ft; Kiss Judit Ágnes–Mesterházi Mónika–Miklya Luzsányi Mónika–Molnár Krisztina Rita–Szabó T. Anna–Tóth Krisztina: Magyar mesék lázadó lányoknak. Móra Könyvkiadó, 2018, 112 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.