KISJÁTSZÓTÉR - könyv

„Nőügyekről”

50 elszánt magyar nő; Magyar mesék lázadó lányoknak

Könyv

Nem véletlen, hogy épp azokban az időkben van óriási sikere azoknak a gyerekeknek szánt mesekönyveknek, amelyek a szakmájukban elismert nőket, női karriermintákat mutatják be, amikor a hatalom a nők első számú feladatának a gyerekszülést tekinti. Amikor az ország vezetője a reprodukciós kényszer apropóján átfogó megállapodást akar kötni a lakosság nőnemű részével, és a gyerekvállalást de facto a legszemélyesebb közüggyé teszi.

A deklarált „női szerepek” társadalmi ellensúlya aligha lehet a nőket negatív megkülönböztetésből kiemelő diskurzus pótlékaként szolgáló, egyébként jelentős piaci űrt betöltő néhány szuper kiadvány. De a hazai könyvkiadói szféra kétségkívül körülbelül mára jutott el arra a szintre, hogy felismerve a régóta létező tartalmi hiányt, reagálni tudjon az ez irányú keresleti igényekre. Az Elena Favilli és Francesca Cavallo Esti mesék lázadó lányoknak (lásd: Dacolj!, Magyar Narancs, 2017. december 21.) című könyv óriási hazai sikere nyomán megjelent magyar változatok amellett, hogy szerepmodelleket kínálnak, nőtörténelmet írnak, kánont teremtenek.

Haditudósítót, pilótát, festőt, mérnököt, űrkutatót, karmestert, szumóbajnokot vagy épp filmrendezőt mutat be például az 50 elszánt magyar nő és a Magyar mesék lázadó lányoknak könyv, felülírva a tipikusan férfi szerepekhez társított foglalkozások körül kialakult sztereotípiákat. A női történelmi alakokat vagy kortárs személyiségeket kiemelő történetek közreadásával a szerzők (és ki­adók) nemcsak információátadásra, de aktív szemléletformálásra is törekednek. Az eredeti Favilli–Cavallo ötlethez képest a magyar változatok nem kínálnak különösebb újdonságot, a jól bevált portréjellegű elbeszélésmódot adaptálták kifejezetten szép megjelenítéssel. A női szimbólumokat kreáló, egy időben megjelent könyvek példagyűjtemények az álmok megvalósításához. Fodor Marcsi és Neset Adrienn 50 elszánt magyar nő című könyve lexikonszerűbb formában mutatja be Dienes Valériát, Brunszvik Terézt, Lomb Katót, Jósika Júliát vagy Pásztory Dórát. Rátkai Kornél illusztrációi pedig a kifejező, de sematikus portrékon kívül az elbeszélt sztorik kiegészítéseként is szolgálnak. A hat szerző (Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina) által jegyzett Magyar mesék lázadó lányoknak ismert mesei narratívákat követve beszél 25 lenyűgöző teljesítményű magyar nőről, Czinka Pannáról, Hugonnai Vilmáról, Gobbi Hildáról, Ország Liliről vagy Péterfy Boriról lényegre törően egyedi stílusú portrék kíséretében, melyeket Hitka Viktóriától Rofusz Kingáig 12 illusztrátor rajzolt.

A magyarországi „nőügyekről” szóló közbeszéd tökéletesen szembemegy azzal a nőképpel, a nők társadalomban elfoglalt szerepével, amelyet e könyvek tükröznek. Hatalmas ellentmondást generálnak a régmúlt vagy a jelenkor példaként felmutatott nőalakjai történeteit bemutató könyvek, és az aktuális, általános magyar férfi-női szerepek. Az egyenjogúság elismerésén aligha segítenek hathatósan ezek vagy a hasonló mesekönyvek, de fontos gesztus a megjelenésük, és eszközként szolgálhatnak a gyerekek neveléséhez. Nem nagyon valószínű ugyanis, hogy a közoktatás keretei között efféle történetekkel találkoznak a diákok. Az erős, bátor, sikeres nő képét nem annyira propagálja ugyanis az a magyar kormányzat, amelynek csak szülőgépekre van szüksége.

Fodor Marcsi–Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő. Bookline, 2018, 208 oldal, 3999 Ft; Kiss Judit Ágnes–Mesterházi Mónika–Miklya Luzsányi Mónika–Molnár Krisztina Rita–Szabó T. Anna–Tóth Krisztina: Magyar mesék lázadó lányoknak. Móra Könyvkiadó, 2018, 112 oldal, 2999 Ft

Neked ajánljuk

Elszáll az Orion

„A témáról eddig még nem született átfogó kiállítás, amely ennyire komplex módon mutatná be a két háború közötti, metropolisszá nőtt Budapest világát” – olvasható a Magyar Nemzeti Galéria beharangozójában, ami alapján az intézmény nyári tárlata éppúgy lehet két­élű nosztalgiával átszőtt szemfényvesztés, mint az urbanizáció kelléktárának tételes feldolgozása történelmi tanulságokkal.

Zuhanástörténetek

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Élet, nagyság

Rengeteg kraft, nyitottság és bátorság van a szakmában, még a bérletrendszerben működő vidéki kő bábszínházakban is. Ám az erős mezőnyben is kiemelkedő volt a Free­szfe két előadása a Magyarországi Bábszínházak 15. Találkozóján, a nyolcéves kortól ajánlott A halhatatlanságra vágyó királyfi és a leginkább felnőtteknek, esetleg középiskolásoknak szánt Mundstock úr.

Az akasztott ember égő háza

Magyarországon a katolikus papság minden évben, Szent Miklós napján felszenteli a pálinkát. Magyarországon a miniszterelnök úgy akar újabb szavazókat felcsípni, hogy pálinkázós fotókat publikál magáról. A pálinka hungarikum, a hungarikum meg valamiféle pecsét, mely azt hivatott garantálni, hogy az illető produktum a földi javak legkiválóbbika, amelyet csak nekünk teremtett nagy jókedviben a szent atyaúristen.

Lendületből

Vasárnap több mint 50 településen pótolták a veszélyhelyzet miatt elmaradt időközi önkormányzati választásokat. Összesen 74 különböző választást tartottak, számos helyen ugyanis párhuzamosan lehetett voksolni polgármesterjelöltekre és egyéni képviselőjelöltekre. A választások többsége pártpolitikai szempontból érdektelen volt, mert csak független jelöltek indultak. Ahol viszont versenybe szálltak a pártok, ott elég egyértelmű kép rajzolódott ki az ellenzék folytatódó vesszőfutásáról és a Fidesz egyre nyomasztóbb fölényéről.

Jogfosztás után

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntésével egyik napról a másikra illegálissá vált az abortusz jó néhány tagállamban, rövidesen pedig akár az államok felében lehet tiltott vagy erősen korlátozott ez a jog. Sokan attól félnek, hogy ez csak a kezdet: az eddig a tagállami jogköröket hangsúlyozó abortuszellenesek immár országos tiltást szeretnének, miközben más jogok is veszélybe kerülhetnek.

Együtt egymás ellen

Egy időben tartják 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat, ami tovább bonyolítja az ellenzék helyzetét. Vannak olyan polgármesterek, akik szerint minthogy eddig is nehezített pályán mozogtak, ezt a helyzetet is kezelni lehet majd.

És tényleg a fejükre omlik

Üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettével, hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó Közösségi Misszió előzetes letartóztatásban lévő ügyvezetőit. Az egyházvezetés 2019 óta mindenről tud, de nem foglalkozott a feltárt visszásságokkal. Most is hallgatnak.

„Még nem látott várost”

Ha egyszerre tartják az EP- és az önkormányzati választásokat, az ellenzéknek nyár végére ennek megfelelő választási stratégiát kell kidogoznia. Beszélgettünk még a fővárosi terek államosításáról, a költségvetésről, az extraprofitadóról és Hadházy Ákosról is.