Könyv

Marcel Danesi: A csók története. A populáris kultúra születése

  • bánza
  • 2019. április 28.

Könyv

A címből is kisejlik, mekkora feladatra vállalkozott ez az eredetileg 2013-ban megjelent kötet. Két témát bagzat; elsőként a csók történetét próbálja megírni. Karinthy dadaista lexikoncikkét variálva: „Már a régi görögöknél is megtaláljuk a csókot…” És aztán ezt önti le a felületesen kotyvasztott kultúrantropológiai szósszal. Danesi tézise éppoly egyszerű, mint amilyen vitatható: „Az embertudományokban uralkodó nézet a csók eredetét biológiai okokra vezeti vissza, én viszont azt állítom, hogy a romantikus csók először a középkorban bukkant fel az árulás és a testi vágy aktusaként – szemben a hűséget és a spirituális vágyakozást kifejező házastársak közötti lélegzetcserével.” A házastársi gyönyör szembeállítása a szerelmi magánerotikával abszurd gondolatokhoz vezet. Mintha nem is létezne szerelmi házasság. És ki tudja, mi az a romantikus csók? Mik az ismérvei?

A helyzet fokozódik: „A romantikus csók megjelenése jelzi a populáris kultúra születését, vagy legalábbis annak kezdetleges változatáét, és a női egyenjogúsághoz vezető út kezdetét.”

Az olvasó jobban jár, ha ignorálja a szerző teoretikus sertepertélését, és inkább élvezi a gazdag példatárat. Ötletes a filmtörténet híres csókjairól szóló fejezet; nagyjából ugyanez elmondható a dalokat, madrigálokat, operaáriákat és slágereket taglaló fejezetről is. Okadatolt kultúrtörténeti giccset olvasunk (magyarul: „csók-csárda”), melynek summája: „csók nélkül a világ értelmetlen”.

 

Fordította Zsuppán András. Typo­tex, 2019, 209 oldal, 2900 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.

Ítélt az utókor

Szerették őket, így az államosításkor maradt 200-200 hold földjük. Később mégis ku­láknak minősültek az utolsó óföldeáki földes­urak, Návay László és testvére, Aranka. Egy cselédjük házában haltak meg. Kúriájukat most uniós pénzből felújítják. Bérelhető lesz, mint a közeli batidai vadászkastély.