Meghalt John Lukacs

  • Narancs.hu/MTI
  • 2019. május 6.

Könyv

A magyar származású történész 95 éves volt.

Kilencvenöt éves korában meghalt John Lukacs Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai történész, író. Szívelégtelenségben hunyt el hétfő hajnalban a pennsylvaniai Phoenixville-ben lévő otthonában - közölte mostohafia, Charles Segal.

Lukács János Albert néven 1924. január 31-én született Budapesten. Polgári családból származott, édesapja orvos volt. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem szakán kezdte meg. A második világháború idején zsidó származású édesanyja miatt munkaszolgálatra hívták be, ahonnan 1944 nyarán megszökött, sikerült túlélnie a nyilas rémuralmat és Budapest ostromát. Miután a szovjetek magyarországi jelenlététől nem várt semmi jót, útlevélkérelmét pedig elutasították, 1946-ban átment a határon Ausztriába, és végül az Egyesült Államokban telepedett le.

1947-től 1994-es nyugdíjazásáig Philadelphiában a Chestnut Hill College történészprofesszora volt. Évekig adott elő vendégprofesszorként a legrangosabb intézményekben, többek között a Columbia Egyetemen, a Pennsylvaniai Egyetemen, a Johns Hopkins Egyetemen és a Princeton Egyetemen. Az 1980-as évektől rendszeresen járt haza Magyarországra, a rendszerváltás után előadásokat tartott a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen és az ELTE-n.

Több mint 30 könyve jelent meg, több száz tudományos cikket publikált. Fő kutatási területe a második világháború története volt, és sokat írt az amerikai történelemről és történetfilozófiai kérdésekről, kedvenc műfaja a közérthető, mégis magas nyelvi és szakmai színvonalon álló esszé.

Első jelentősebb munkáját 1953-ban adta ki Nagyhatalmak és Kelet-Európa címmel. A hidegháború története című 1961-es művét mind a mai napig a hidegháborús korszak egyik legjobb elemzésének tartják, a könyvet 1966-ban bővített változatban is megjelentette.

Népszerű az Utolsó európai háború (1939-1941), valamint az 1945: Nulla év című munkája is. 1984-ben adta ki Az Egyesült Államok huszadik századi története című összefoglalását, 1988-ban pedig a magyar főváros múltjáról írt Budapest 1900 című könyvében.

A párviadal című műve a második világháború egyik legizgalmasabb szakaszának dokumentumokon alapuló krónikája, a Churchill és Hitler közötti, 1940. május-júliusi nyolcvannapos párbajról szól, amikor az új brit miniszterelnök egyedül nézett szembe az Európát meghódító náci Németországgal.

1997-ben került a könyvesboltokba A történelmi Hitler című munkája, amely nem Hitler-életrajz, hanem a náci Harmadik Birodalom vezéréről megjelent biográfiák elemzése, de vizsgálja Hitler személyiségét és gondolkodását is. Számos történetfilozófiai és önéletrajzi jellegű esszét is publikált, kiemelkedik közülük az általa is legjelentősebbnek tartott A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete (2004).

John Lukacs volt az amerikai katolikus történészek szövetségének elnöke, munkásságát az Egyesült Államokban 1991-ben Ingersoll-díjjal, 2001-ben George Washington-díjjal jutalmazták. Magyarországon 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, 2014-ben Széchenyi-nagydíjjal ismerték el tudományos pályafutását. Több egyetem is díszdoktorává fogadta, 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől kapott díszdoktori elismerést.

Lukacs önmagát nem is konzervatívnak, hanem „reakciósnak”, a letűnőben lévő polgári kor képviselőjének nevezte, aki a populizmust tartotta a modern demokráciára leselkedő legnagyobb veszélynek. Mint magyarul is megjelent önéletrajzi kötetében, az Egy eredendő bűnös vallomásaiban (2001) írja, a reakcióst az különbözteti meg a konzervatívtól, hogy a megőrzés pártján van ugyan, de nem nacionalista. 2006-ban ugyancsak Egy eredendő bűnös vallomásai címmel riportfilmet forgattak vele Budapesten, amelyben életéről, a történelmi tudatról, Európáról és Amerikáról, az európai civilizáció válságáról, phoenixville-i otthonáról és szülővárosáról, Budapestről beszélt.

2013 májusában Búcsúelőadások címmel két előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Magyar-amerikai kettős kötődését természetesnek vette.

„Nekem Magyarország a hazám, és Amerika az otthonom. Én Magyarország fia vagyok. De tovább megyek. Az előbb azt mondtam, magyarul érzek. Ez az érzés olyan valami, amit az ember csak az anyjától kaphat. Innen nézve Magyarország az anyám, Amerika a feleségem - vallotta egyik interjújában.

Borítóképünkön: Lukács János (John Lukacs) történészprofesszor A két világháború és azok következményeinek magyar katasztrófája címmel tartott előadásán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem előadójában 2013. május 22-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.