Könyv

Azzal főz, amije van

Bernhard Schlink: Olga

  • Scheer Katalin
  • 2019. április 28.

Könyv

Úgy látszik, Bernhard Schlinknek bekattant a fiatal srác, idősebb nő felállás. Az 1995-ös A felolvasó persze nem ezért lett minden idők egyik legtöbb példányszámot produkáló német regénye, hanem mert olyasmivel rukkolt elő, ami még a nem szokványos erotikánál is jobban borzolta a kedélyeket.

Ha Auschwitz után verset írni barbárság, vajon mit mondhatunk arról az írói kísérletről, amelynek célja egy auschwitzi lágerfelügyelő emberi arcának felmutatása? Nos, a kritikusok nem fukarkodtak a minősítésekkel, A felolvasót többek között „kultúrpornográfiának”, „holokauszt-giccsnek” és a „gonosszal való kollaborálásnak” is nevezték.

A felolvasó Hannája és Schlink legújabb regényének Olgája között akad némi hasonlóság – mindketten szegény sorból származnak, zokszó nélkül viselik a sorsukat, és semmi hajlamuk az önfényezésre –, mégis, a kettejük közötti különbség a legszembeötlőbb. Míg Hannának nincs rálátása a sorsára, Olga veleszületett bölcsességgel értelmezi a hétköznapi élet és a történelem összefüggéseit, és már-már idegesítő tévedhetetlenséggel és sztoicizmussal hoz döntéseket magánéleti és politikai határhelyzetekben egyaránt.

Bár az Olga sokkal inkább szerelmes regény, mint A felolvasó, az erotika nem sok teret kap benne. Olga egyetlen szerelme, gyerekkori pajtása ugyanis – egyáltalán nem önhibáján kívül – hamar kikerül a képből. Herbert olyan fickó, akit manapság valószínűleg ADHD-val, népszerű nevén hiperaktivitással diagnosztizálnának. Egy percig sem tud megülni a seggén, az önreflexiót hírből sem ismeri, és nagyjából annyi realitásérzéke van, mint egy három hónapos páviánkölyöknek. Hogy mit szeret benne mégis Olga? Valószínűleg csupán arról van szó, hogy a nincstelen, nem túl szép falusi tanítónőnek nem sok lehetősége adódik a szerelemre, így aztán azzal főz, amije van, és igyekszik a lehető legjobb fogást kihozni belőle. Nagy megkönnyebbülésünkre annyi azért kiderül, hogy a végtelenséget hajszoló, végtelenül korlátolt Herbert legalább szeretőnek nem volt csapnivaló.

Hogy hol van itt a fiatal fiú – érett asszony vonal? A kérdés jogos, és máris rámutat a regény számos gyenge pontjának egyikére. Az Olga ugyanis három részből áll. Az első rész narrátora a mindentudó, ám szenvtelen író, a másodiké az a bizonyos „fiúcska”, akire az idősödő, süket Olga életre szóló hatást gyakorol, a harmadik részben pedig maga a hősnő szólal meg az Északi-sarkról soha vissza nem térő szerelméhez írott leveleiben. A szemszögváltások dacára azonban – amelyek színtiszta írói melléfogásnak tűnnek – főhősünk sematikus figura marad, élete úgy pereg előttünk, mintha fotóalbumot lapozgatnánk, a regénynek nincs se íze, se bűze, a váratlan fordulatok nem szolgálnak igazi meglepetéssel, a könyv végére pedig elönt minket a giccscunami. Szegény Olga, jobb sorsot érdemelt volna.

Fordította: Szijj Ferenc. 21. Század Kiadó, 2018, 288 oldal, 3690 Ft

Neked ajánljuk

Meghalt Schlecht Csaba

  • narancs.hu

A Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet egykori főszerkesztője, Simicska Lajos jobbkeze, a Kaya Ibrahim-ügy központi figurája 63 éves volt.