Gyerek+könyv

Mosonyi Aliz: Az öreg kisasszony autósmeséi

Könyv

Ha valakinek kétsége támadna, hogy jó ötlet-e egy öreg kisasszonyt és egy öreg autót a mesekönyv főhősévé tenni, ne aggódjon: az. Bár Mosonyi Aliz legújabb történeteiben nincsen se sárkány, se nagyobb ellenség, a világszép hercegnő meg éppenséggel hisztérika, a szösszenetnyi mesék izgalmasak és szerethetők. Mindenkinek másért: míg a gyerek gurgulázva nevethet a szemtelen bolhán és szögeken, az autózni vágyó kompótokon vagy a világ végére igyekvő kutyán, addig a felnőtteknek is jut bőven poén, legyen szó a régi híreket kántáló autórádióról, a magát indokolatlanul féltő porcelánkutyáról, a szomorú tolvajról, aki elhagyta fél pár kesztyűjét, így nem tud többé lopkodni, vagy a rendőrről, akinek az ötven kilométeres sebesség a kedvence. A tárgyak beszélnek hozzánk, az öreg autó eldöcög bárhová, az öreg kisasszony pedig szelíden, de azért jól megmondja a magáét mindenkinek. A sztorik egyszerűek és mégis abszurdak, néhány sor elég egy világ körüli utazáshoz Dániától a Rottenbiller utcáig, vagy akár az elmúlás keserédes felvillantásáig. A rossz csak az benne, hogy amint belekerülünk egy történetbe, máris vége, és kezdődik egy újabb, ugyanazzal a kezdőmondattal és végszóval, pedig az öreg kisasszony és autója megérne néhány hosszabb mesét is. De azért esti mesének, fáradt szülőknek, nevetni, utazni, kalandozni vágyó kicsiknek tökéletes ez a pár oldal, amit Medve Zsuzsi színes-szagos rajzai tesznek még élethűbbé és viccesebbé. Sőt, néha maguk a rajzok mesélnek csak igazán.

Magvető, 2015, 64 oldal, 2990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.