Az emberek Európai Unióval kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló 2025. téli Eurobarométer adatai alapján az uniós polgárok 74 százaléka gondolja úgy, hogy hazájuknak előnyére vált az EU-csatlakozás, ez az arány pedig a magyar válaszadók körében is megegyezik az uniós átlaggal – ez derül ki az Európai Parlament friss közvélemény-kutatásából, amit a héten hoztak nyilvánosságra.
Ez a valaha mért legmagasabb összeurópai arány az első, ezt a kérdést is tartalmazó 1983-as Eurobarométer-felmérés óta. Ezzel szemben a teljes uniós népességnek és a magyar válaszadóknak egyaránt a 22 százaléka gondolja úgy, hogy nem jártak jól az EU-csatlakozással.
A megkérdezett uniós polgárok több mint egyharmada (35 százalék) szerint az uniós tagság elősorban azért előnyös, mert az EU hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez. Magyarországon ezt a megkérdezettek egynegyede (26 százalék) gondolja így, az uniós tagság legnagyobb előnyének viszont nálunk az új munkalehetőségeket tarják (42 százalék). A magyar válaszadók mellett ugyancsak ez a legfontosabb előny például a bolgárok (54 százalék), a szlovákok (51 százalék), a horvátok (51 százalék) és a románok (42 százalék) számára is.
A felmérés szerint az EU állampolgárainak döntő többsége egyetért azzal, hogy a tagállamoknak egységesebben kellene fellépniük a jelenlegi globális kihívásokkal szemben (89 százalék), ahogy azzal is, hogy az Európai Uniónak több eszközre van szüksége ahhoz, hogy szembenézzen a jelenlegi globális kihívásokkal (76 százalék). A magyarországi adatok ebben a kérdésben is megegyeznek az uniós átlaggal, a megkérdezett magyarok 89 százaléka ugyanis egyetért az egységesebb fellépés szükségességével, az uniós átlagnál pedig 10 százalékkal többen (86 százalék) gondolják úgy, hogy az EU-nak ehhez több eszközre lenne szüksége.
Az év elején készült közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az Európai Unió polgárai a versenyképesség növelése mellett elvárják, hogy az EU a biztonságot és a védelmet is megerősítse. Uniós átlagban a megkérdezettek 36 százaléka szerint a védelem és biztonság megerősítése a legfontosabb prioritás, amit a gazdaság, az ipar és a versenyképesség fellendítése követ a válaszolók 32 százalékánál. A védelem és versenyképesség kérdése az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozóján is központi téma volt, ahol az Európai Parlament elnöke gyorsabb cselekvésre és bátrabb ambíciókra szólította fel a vezetőket.
Érdekesség, hogy míg a magyar válaszadók az uniós átlagnál 5 százalékkal kevesebben (31 százalék) tarják elsődleges fontosságúnak a védelem és a biztonság megerősítését, 5 százalékkal többen jelölték meg prioritásként a versenyképesség növelését (37 százalék), tehát nálunk fordított a sorrend.
Arra kérdésre válaszolva, hogy az Európai Parlamentnek milyen témákra kellene elsőslegesen fókuszálnia, az uniós átlag 43 százaléka az infláció, az emelkedő árak és a megélhetési költségek területét jelölte meg, amivel a magyarok közel fele (47 százalék) is egyetértett. Az EU-ban az infláció kérdését az EU védelme és biztonsága (31 százalék), a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (31 százalék), valamint a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtése (29 százalék) követi, míg Magyarországon a gazdaság támogatása és új munkahelyek teremtésével (41 százalék), a közegészségügy nagyobb támogatásával (35 százalék), majd az EU védelmével és biztonságával (28 százalék) folytatódik a sor.
Az Európai Parlament tavaly júniusi EP-választás után készült közvélemény-kutatásának adatai szerint már tavaly nyáron is előtérbe került az inflációs és megélhetési költségek kérdések, a gazdasági helyzet pedig a friss Eurobarométer tanúsága szerint továbbra is aggasztja az uniós polgárokat. Az európaiak 33 százaléka számít arra, hogy a következő években csökkeni fog az életszínvonala, ami 7 százalékpontos növekedést jelent a 2024-es európai választásokat követő felméréshez képest. Legjobban a franciák (53 százalék) és a németek (46 százalék) tartanak ettől, miközben a magyar válaszadóknak – a 2024-es európai választásokat követő felmérés eredményeivel megegyező módon – csak alig több mint az egyötöde (21 százalék) gondolja úgy, hogy életszínvonal-csökkenésre kell számítani a következő öt évben.
Uniós szinten az idei év elején a megkérdezettek 50 százalékában él pozitív kép az Európai Unióról. Ez az arány az elmúlt évtizeden csak egyszer volt ennél magasabb, méghozzá 2022 tavaszán (52 százalék), amikor Oroszország Ukrajna elleni inváziójának megindulásával összefüggésben az emberekben felértékelődött unió szerepe. Az Európai Parlamentről alkotott pozitív kép aránya 41 százalék, a megkérdezettek 62 százaléka pedig azt szeretné, hogy az intézmény a jelenleginél fontosabb szerephez jusson. Ez egyébként 6 százalékos növekedést jelent a 2024. február-márciusi, az európai választásokat megelőző felméréshez képest.
A magyar válaszadók EU-ról alkotott képe 47 százalékban, míg az EP-ről alkotott képe 36 százalékban pozitív.
Az Európai Parlament fontosabb szerepét támogató magyarok aránya 59 százalék, és ahogy uniós szinten sokan gondolják úgy, hogy az Európai Unió szerepének fontosabbá kellene válnia a polgárok védelmének területén (66 százalék), a magyarok többsége is egyetért ezzel (63 százalék). Az Európai Unióról a magyarok 15 százalékának van egyértelműen negatív képe, míg az Európai Parlamentet 23 százalék látja így. Bár az EU megítélést illetően Magyarország a 27 tagállam utolsó harmadában helyezkedik el, közel sem nálunk a legnegatívabb az emberek EU-képe. Csehországban ugyanis csak 32 százalék nyilatkozott pozitívan, míg 26 százalék negatívan az unióról, 42 százaléknak pedig semleges érzelmei vannak a témában.
Módszertan:
Az Európai Parlament 2025. téli Eurobarométer közvélemény-kutatásának adatfelvétele 2025. január 9. és február 4. között zajlott az Európai Unió 27 tagállamában. Az adatgyűjtést személyes megkérdezés útján végezték, amely Csehországban, Dániában, Finnországban, Máltán, Hollandiában és Svédországban videóinterjúkkal egészült ki. A kutatáshoz összesen 26 354 interjú készült. Az uniós eredményeket az egyes országok népességének nagysága alapján súlyozták.
