A képviselők egyhangúlag támogatták a "Háború(k)ban megerőszakolt nők" munkacímű emlékmű felállítását.
A Karácsony Gergely főpolgármester jegyezte javaslatban az olvasható, hogy az átélt háborúk nem csak a harcokban résztvevő katonákat, de a civil lakosságot is érintették. Ennek egyik megnyilvánulása a háborús nemi erőszak volt, amelynek egyéni és társadalmi feldolgozása is nagyon nehéz.
A második világháború alatt a nemi erőszak "magyar vonatkozásáról" írásos nyomok is fennmaradtak, a szovjet tömeges erőszak a társadalmi emlékezet részét képezi. Visszaemlékezéseken alapuló szépirodalmi művek is rögzítik ezek megtörténtét.
Kutatások szerint Magyarországon 1989-ig a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak tabutéma volt: a Vörös Hadsereg felépített mítosza láthatatlanná tette a nőket. 1989 óta a második világháborúban elkövetett nemi erőszak már nem tabutéma Magyarországon, a megváltozott emlékpolitika is vizsgálandó kérdésnek tartja, azonban az áldozatok számára nincs olyan társadalmi tér, ahol az őket ért erőszakot feldolgozhatnák, a múltat kibeszélhetnék – írta a főpolgármester.
A javaslat szerint az emlékmű felállításával olyan szellemi és fizikai hely jönne létre, amely társadalmi szinten segít feldolgozni a traumát, ugyanakkor "felkiáltójelként" emlékezteti a jelen és jövő generációját arra, aminek nem szabad újra megtörténnie.
Az emlékmű ugyanakkor a személyes történelem, történetek emlékműve is lenne – írta a főpolgármester, aki szerint a téma érzékenységére tekintettel az emlékműállítás mellett további kutatás, konferenciák és kapcsolódó edukatív célú rendezvények szervezése is szükséges, hiszen a téma társadalmi szintű feldolgozásához önmagában egy emlékmű felállítása nem elég.
Az emlékmű helyszínére és művészeti koncepciójára szakmai és a társadalmi konzultáció után tesznek majd javaslatot.
A szoborállításra és az azt megelőző előkészítésre 35 millió forintot különítettek el. (MTI)
