Pálmafákat ültettek Szegeden, vita lett belőle

  • narancs.hu
  • 2024. május 1.

Lokál

Ezzel jár a klímaváltozás – mondja a képviselő. Mediterrán sznobéria – mondja a közművelődési szakértő.

Három előnevelt fagytűrő pálmát ültetett el kedden Szegeden a Glattfelder téren a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft.

Eddig csak cserépben, nyáron lehetett látni pálmákat Szegeden a Klauzál téren és a Belvárosi Mozi előtt, de – mint a szeged.hu írja –, tényleg „szintet lépett a globális felmelegedés”, ha a hozzáértők úgy ítélték meg, ki lehet ültetni a fákat.

A hírről, hogy Szeged „végképp mediterrán város lett”, a szegeder.hu azt írja, sokaknak lehet az a véleménye, hogy ezek a fák nem valók Szegedre, pedig helyük van a városban, és jól is néznek ki.  

A pálmafaültetés hírét a Facebookon megosztó Mihálik Edvin (Momentum) önkormányzati képviselő bejegyzése alatt vita is támadt arról, helyük van-e ezeknek a fáknak nálunk köztéren. A képviselő azt írta, „a klímaváltozás egy ideig dörömbölt az ajtón, aztán be is törte azt”. 

„Agyrém! A kultúra- és tájidegenség non plus ultrája! Mi jön még?

Gondolák a Tiszán?” 

– reagált kommentben Török József közművelődési szakértő.

A képviselő emlékeztet, hogy sokak szerint klímaváltozás sem létezik, de a húsz éve ültetett fafajták nem nagyon bírják a mostani időjárás viszontagságait, két éve városszerte kiszáradtak a tuják.

Török nem tagadja a klímaváltozást, szerinte a tuják sem valók ide, de úgy gondolja, a globális felmelegedés nem elég ok arra, hogy a város kultúrájától ennyire idegen növények jelenjenek meg a közterületeken. Az sem tetszett neki, amikor a húsz évvel ezelőtti fideszes városvezetés „görög óriáskorsókkal” és szintén pálmákkal díszítette a Kárász utcát.

„Ez inkább valami mediterrán-sznobéria, hiszen Szegedtől a mediterráneum földrajzilag, kulturálisan és társadalomtörténetileg is igen messze van” – írta Török. Nem tetszik neki a Kárász utca fölé kifeszített napvitorla sem. Ennél jobb megoldásnak tartotta volna alacsony, kis lombú fák telepítését a sétálóutcán. Később pálmaügyben vele is vitatkoznak, őshonos, szárazságtűrő fajokról írnak, végül terítékre kerül a bálványfa, a nyugati ostorfa és a tövises lepényfa is. 

A kormánypárti helyi média egyelőre nem számolt be a kiültetett pálmákról.

A címlapkép forrása Mihálik Edvin Facebook-posztja

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?