Pálmafákat ültettek Szegeden, vita lett belőle

  • narancs.hu
  • 2024. május 1.

Lokál

Ezzel jár a klímaváltozás – mondja a képviselő. Mediterrán sznobéria – mondja a közművelődési szakértő.

Három előnevelt fagytűrő pálmát ültetett el kedden Szegeden a Glattfelder téren a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft.

Eddig csak cserépben, nyáron lehetett látni pálmákat Szegeden a Klauzál téren és a Belvárosi Mozi előtt, de – mint a szeged.hu írja –, tényleg „szintet lépett a globális felmelegedés”, ha a hozzáértők úgy ítélték meg, ki lehet ültetni a fákat.

A hírről, hogy Szeged „végképp mediterrán város lett”, a szegeder.hu azt írja, sokaknak lehet az a véleménye, hogy ezek a fák nem valók Szegedre, pedig helyük van a városban, és jól is néznek ki.  

A pálmafaültetés hírét a Facebookon megosztó Mihálik Edvin (Momentum) önkormányzati képviselő bejegyzése alatt vita is támadt arról, helyük van-e ezeknek a fáknak nálunk köztéren. A képviselő azt írta, „a klímaváltozás egy ideig dörömbölt az ajtón, aztán be is törte azt”. 

„Agyrém! A kultúra- és tájidegenség non plus ultrája! Mi jön még?

Gondolák a Tiszán?” 

– reagált kommentben Török József közművelődési szakértő.

A képviselő emlékeztet, hogy sokak szerint klímaváltozás sem létezik, de a húsz éve ültetett fafajták nem nagyon bírják a mostani időjárás viszontagságait, két éve városszerte kiszáradtak a tuják.

Török nem tagadja a klímaváltozást, szerinte a tuják sem valók ide, de úgy gondolja, a globális felmelegedés nem elég ok arra, hogy a város kultúrájától ennyire idegen növények jelenjenek meg a közterületeken. Az sem tetszett neki, amikor a húsz évvel ezelőtti fideszes városvezetés „görög óriáskorsókkal” és szintén pálmákkal díszítette a Kárász utcát.

„Ez inkább valami mediterrán-sznobéria, hiszen Szegedtől a mediterráneum földrajzilag, kulturálisan és társadalomtörténetileg is igen messze van” – írta Török. Nem tetszik neki a Kárász utca fölé kifeszített napvitorla sem. Ennél jobb megoldásnak tartotta volna alacsony, kis lombú fák telepítését a sétálóutcán. Később pálmaügyben vele is vitatkoznak, őshonos, szárazságtűrő fajokról írnak, végül terítékre kerül a bálványfa, a nyugati ostorfa és a tövises lepényfa is. 

A kormánypárti helyi média egyelőre nem számolt be a kiültetett pálmákról.

A címlapkép forrása Mihálik Edvin Facebook-posztja

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.