Pálmafákat ültettek Szegeden, vita lett belőle

  • narancs.hu
  • 2024. május 1.

Lokál

Ezzel jár a klímaváltozás – mondja a képviselő. Mediterrán sznobéria – mondja a közművelődési szakértő.

Három előnevelt fagytűrő pálmát ültetett el kedden Szegeden a Glattfelder téren a Szegedi Környezetgazdálkodási NKft.

Eddig csak cserépben, nyáron lehetett látni pálmákat Szegeden a Klauzál téren és a Belvárosi Mozi előtt, de – mint a szeged.hu írja –, tényleg „szintet lépett a globális felmelegedés”, ha a hozzáértők úgy ítélték meg, ki lehet ültetni a fákat.

A hírről, hogy Szeged „végképp mediterrán város lett”, a szegeder.hu azt írja, sokaknak lehet az a véleménye, hogy ezek a fák nem valók Szegedre, pedig helyük van a városban, és jól is néznek ki.  

A pálmafaültetés hírét a Facebookon megosztó Mihálik Edvin (Momentum) önkormányzati képviselő bejegyzése alatt vita is támadt arról, helyük van-e ezeknek a fáknak nálunk köztéren. A képviselő azt írta, „a klímaváltozás egy ideig dörömbölt az ajtón, aztán be is törte azt”. 

„Agyrém! A kultúra- és tájidegenség non plus ultrája! Mi jön még?

Gondolák a Tiszán?” 

– reagált kommentben Török József közművelődési szakértő.

A képviselő emlékeztet, hogy sokak szerint klímaváltozás sem létezik, de a húsz éve ültetett fafajták nem nagyon bírják a mostani időjárás viszontagságait, két éve városszerte kiszáradtak a tuják.

Török nem tagadja a klímaváltozást, szerinte a tuják sem valók ide, de úgy gondolja, a globális felmelegedés nem elég ok arra, hogy a város kultúrájától ennyire idegen növények jelenjenek meg a közterületeken. Az sem tetszett neki, amikor a húsz évvel ezelőtti fideszes városvezetés „görög óriáskorsókkal” és szintén pálmákkal díszítette a Kárász utcát.

„Ez inkább valami mediterrán-sznobéria, hiszen Szegedtől a mediterráneum földrajzilag, kulturálisan és társadalomtörténetileg is igen messze van” – írta Török. Nem tetszik neki a Kárász utca fölé kifeszített napvitorla sem. Ennél jobb megoldásnak tartotta volna alacsony, kis lombú fák telepítését a sétálóutcán. Később pálmaügyben vele is vitatkoznak, őshonos, szárazságtűrő fajokról írnak, végül terítékre kerül a bálványfa, a nyugati ostorfa és a tövises lepényfa is. 

A kormánypárti helyi média egyelőre nem számolt be a kiültetett pálmákról.

A címlapkép forrása Mihálik Edvin Facebook-posztja

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.

Utat tört magának

Tasó Lászlót 2022-ben még szavazati rekorddal választották országgyűlési képviselővé, jövőre már csak listán indítja a Fidesz–KDNP. Nyíradonyban, ahol harminc éve lett polgármester, és ahová dőlt az uniós pénz, az új vezetés kifizetetlen közvilágítási számlával, büntetőeljárásokkal szembesült, továbbá azzal, mi minden függ a képviselőtől.