Forró krumpli lett a szegedi igazgatóválasztás ügye

Kis-Magyarország

A kormányhivatal inkább az EMMI-hez küldte a nyugalmazott közművelődési szakértő törvényességi észrevételét.

Kétszeresen is törvénysértő, ezért vissza kellene vonni a szegedi közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel december 17-én öt évre kinevezte a Szent-Györgyi Albert Agóra élére Balázs Csabát – erről szól Török József törvényességi észrevétele.

A Szent-Györgyi Albert Agóra korábbi igazgatójának, Orbán Hedvignek február 15-én lejár a megbízatása. A szegedi közgyűlés pályázatot írt ki az állásra, amelyre a jelenlegi vezető mellett a siklósi, de Szegedhez is kötődő Balázs Csaba is pályázott. A közgyűlés bizottsága, majd többségi döntéssel a közgyűlés is Balázst választotta. Ez azért lett különösen fontos állás Szegeden, mert a közgyűlés a többi közművelődési intézményt is az Agórához kapcsolta.

Az új igazgató megválasztása ellen előtte-utána tiltakozott a Szegeden ellenzékben politizáló Fidesz. A frakció rendkívüli közgyűlést is összehívott az ügyben később, de arra nem mentek el a többséget adó frakció tagjai, ezért határozatképtelenség miatt nem lehetett tárgyalni a kinevezés körülményeiről. Annyi történt érdemben, hogy a fideszesek elmondták, miért helytelenítik az eljárást, Szabó Bálint képviselő pedig kiosztotta a városvezetéssel együtt őket is.

A jelenlegi igazgató, Orbán Hedvig mellett többen is kiálltak, támogatói flashmobot terveztek, de ezt elsősorban az érintett kérésére elhalasztották. Török József nyugalmazott népművelő, közművelődési szakértő és szakfelügyelő a kezdetektől nyomon követte az eljárást. Ő kezdeményezett petíciót is annak érdekében, hogy Orbán Hedvig maradjon az Agóra vezetője. Török szegedi polgárként nyilvánít véleményt ebben a kérdésben, de korábban már többször is fölemelte a szavát közművelődési ügyekben.

Most a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályához küldte el törvényességi észrevételét a december 17-i szegedi határozattal szemben.

Emlékeztet arra, hogy a szegedi önkormányzat pályázati kiírása úgy szól, az igazgatói munkakör betöltéséhez közművelődési felsőfokú mesterfokú szakképzettség szükséges, és „a pályázó végzettségének, szakképzettségének vagy szakvizsgájának és egyben az intézmény alaptevékenységének megfelelő feladatkörben szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlat”. Szerinte az igazgatói posztra megválasztott Balázs Csabának nincs meg az előírt 1. szakirányú egyetemi/mesterfokozatú végzettsége, sem az 5 év szakirányú gyakorlata. Ezért szerinte a pályázót már az elején ki kellett volna zárni a további folyamatból a hiányosságok miatt.

A 475/2020. (X. 30.) kormányrendelet szerint ebben az esetben szakirányú mesterfokozatú képesítésnek a népművelő, a művelődési menedzser, a művelődési és felnőttképzési menedzser, a kulturális mediátor és a közösségi művelődési tanár számít – érvel Török József. A megválasztott igazgató azonban a kulturális örökség tanulmányok szakot, valamint az emberierőforrás-tanácsadó szakot végezte el. A törvényességi észrevétel emlékeztet, „egyik sem minősül közművelődési szakirányú végzettségnek, tanulmányainak időpontjában már csak a kulturális mediátor vagy a közösségi művelődési tanár szak valamelyikének elvégzésével szerezhetett volna szakirányú mesterfokú képzettséget” a pályázó. Első végzettsége a felvi.hu által közzétett szakleírások tartalma és az azonosítási számok alapján a „a 02 Humán tudományok és művészetek főcsoport 0222 Történelem és régészet alcsoportjába, utóbbi pedig a 04 Üzleti ismeretek, ügyvitel és jog főcsoport 0413 Menedzsment és igazgatás alcsoportjába tartozik”.

Ez alapján – írja Török József – ki lehet jelenteni, hogy a pályázó nem rendelkezik a jogszabályokban és a pályázati kiírásban is elvárt végzettséggel. Ami a szakmai gyakorlatot illeti, „közművelődési szakmai gyakorlatot olyan szervezetben lehet szerezni, amelynek az államháztartás szakágazati rendje szerinti fő (alap-)tevékenysége 910110 Közművelődési intézmények tevékenysége – ahogy ez szerepel is az Agóra (és minden közművelődési intézmény) alapító okiratában. A Siklósi Várszínház – ahol a pályázó 2005. 07. 1-től volt 5 évig igazgató – fő (alap-)tevékenysége azonban – mint minden színháznak, köztük a Szegedi Nemzeti Színháznak is! – a 900100 Előadó-művészet. Ezért az itt eltöltött idő nem felel meg a 39/2020. (X. 30.) EMMI rendeletben és a pályázati kiírásban is előírt közművelődési szakmai gyakorlatnak. Ez akkor is így van, ha voltak ott közművelődési programok, hisz számos ilyet szerveznek könyvtárak, múzeumok, színházak, de ettől még nem minősülnek közművelődési intézménynek, és az ezeket szervező könyvtárosok, muzeológusok stb. sem szereznek ezek által jogi értelemben igazolt közművelődési szakmai gyakorlatot. Ráadásul a két végzettség szakleírásában sem szerepel közművelődési szervezet lehetséges gyakorlati helyszínként.”

Török József törvényességi észrevételére Juhász Tünde kormánymegbízott válaszolt: azt írta, hogy

nincs hatásköre önkormányzati intézményvezetők, közművelődési intézményvezetők kinevezésének vizsgálatára, így nem tud érdemi választ adni.

A közérdekű bejelentést továbbította az Emberi Erőforrások Minisztériumához, „mint eljárásra jogosult szervhez”.

Török József erre is reagált. Válaszát, ahogyan törvényességi észrevételét és a kormánymegbízotti reakciót is elküldte a Narancs.hu-nak.

Mint Juhász Tündének írja, szerinte a kormánymegbízott „hárít”, válasza „enyhe csúsztatás, ami kiváló menekülőút arra, hogy ne kelljen vizsgálni és dönteni. A tárgy fókuszában ui. egy jogsértő önkormányzati döntés áll, aminél nem a döntés tartalma a lényeg, hanem annak jogszerű vagy nem jogszerű kerete.”

Török József emlékeztet, hogy 2015-ben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal egy hasonló tárgyú beadványát érdemben vizsgálta, ahogyan a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal is, és korábban a Csongrád Megyei Kormányhivatal is, amikor a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatói posztjára kiírt pályázati felhívást kifogásolta, egy pontban igazat is adtak neki. Török idézi a kormányhivatal törvényességi felügyeleti főosztályának feladatait a honlap szerint: vizsgálni helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek működését, döntéshozatali eljárásait, döntéseit.

Ettől függetlenül Török tudomásul vette, hogy az ügyben az EMMI mondja ki az utolsó szót.

Lapunk kérdésére Chovanecz Kata (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő azt mondta, tud Török József észrevételéről, a frakció kíváncsi rá, mit válaszol az EMMI. A képviselő közben továbbra is vár arra, hogy megnézhesse a polgármesteri hivatal iktatókönyvét, amelyből ki kell derülnie, a siklósi pályázó mikor milyen levelet küldött az önkormányzathoz. Hiszen az eljárás során egyszer úgy döntött, visszavonja a pályázatát, aztán ezt a visszavonást is visszavonta, ami Chovanecz szerint jogilag értelmezhetetlen lépés.

Ezzel kapcsolatban Martonosi Éva jegyző azt írta, hogy amikor december elsejére meghallgatást tűztek ki a pályázóknak, Balázs egy nappal korábban e-mailt írt – nem az ügyfélkapun keresztül, és hivatalos aláírás nélkül – az önkormányzatnak arról, hogy még nem gyógyult meg a koronavírusból, nem tud eljönni a meghallgatásra. Úgy értelmezte, hogy ha oda nem tud eljönni, nem is marad versenyben, ezért tényleg azt írta, hogy visszavonja pályázatát. Az önkormányzat azonban arról tájékoztatta, hogy később is meg tudják őt hallgatni. Így mégis fenntartotta a pályázatát, és meg is hallgatták december 7-én.

A jegyző írásából azt lehet leszűrni, hogy Balázs a törvény betűje szerint nem is vonta vissza a pályázatát, hiszen az e-mailt nem az ügyfélkapun keresztül küldte.

Balázs korábban a Narancs.hu-nak azt mondta, megválasztásának visszhangja meglepte, ezt a munkát nyugodt körülmények között érdemes végezni, konszenzussal a háta mögött. A január 7-i rendkívüli közgyűlés után úgy nyilatkozott portálunknak, a szegedi polgármestert időben tájékoztatni fogja arról, hogyan dönt, betölti-e az állást vagy sem.

A városházán tudnak Török József észrevételéről. Ismerik a nyugdíjas közművelődési szakértőt, forrásunk szerint tisztában vannak azzal, hogy ha úgy érzi, igaza van, azért kitartóan harcol. Kíváncsiak, hogyan foglal állást az EMMI az ügyben.  

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk