Vegyes nudizmus a Rudasban?

Lokál

Augusztustól eltörölné a Rudas Gyógyfürdő az egyetlen női napot és az összes férfinapot is, a fürdőruha nélküli használat azonban marad. A terv részletei még nem látszanak, a felháborodás azonban igen, hiszen több petíciót is eljuttattak a fürdőhöz a civilek.

Egy délután alatt 117 aláírás gyűlt össze egy petícióra, mely a női nap megtartását kéri a Rudas Gyógyfürdőben. Jelenleg ugyanis a keddi az egyetlen nap, amikor a törökfürdőrészt csak nők vehetik igénybe. A többi hétköznap a férfiaké, hétvégén pedig koedukált fürdőzés folyik, természetesen – és a hétköznapokkal ellentétben – ruhában. Nemrég azonban a Rudas pénztáránál kifüggesztet papír arról informálta a látogatókat, hogy augusztustól csak vegyes napok lesznek a fürdőben. A szöveg nem tért ki részletekre, a lényeg, hogy nyár végétől férfiak és nők egyaránt és ugyanazon napokon vehetik igénybe a fürdő szolgáltatásait. Egyes női vendégek körében ez kiverte a biztosítékot, ezért petícióval fordultak a fürdő igazgatóságához, mert szerintük a Rudasnak „ez a lépése a nőket igazságtalanul és hátrányosan megkülönbözteti, mert más budapesti fürdőben van csak férfinap, de a Rudasban volt egyedül csak női nap, mely az évszázados magyar fürdőkultúra szerves hagyománya”.

Régi dicsőségünk

Régi dicsőségünk

Fotó: Fortepan.hu

Az igazgatóság a változtatásokkal kapcsolatban „tisztán gazdasági megfontolásra” hivatkozott, hiszen a női napokon kevesebb a bevétel. Ez azonban nem hasonlítható össze egy pénteki nappal, amikor nyilván a hétvége miatt többen látogatnak el a fürdőbe. Eddig is adódtak nehézségek a keddi vendégek számára, hiszen mindig erre a napra tették az esetleges javításokat és munkálatokat, ami kényelmetlenné tette a női fürdőzők ottlétét, például amikor a szigetelő ragasztó szaga szállongott a törökfürdőben. Persze, az is gazdasági megfontolás alapján történik, hogy a fürdő keddre időzíti a kellemetlen szagokkal és egyebekkel járó munkákat.

Megkerestük a fürdő igazgatóságát, azonban igencsak szűkszavú válaszokat kaptunk. Nem cáfolták, hogy megszüntetik a törökfürdőben a férfi- és női napokat, azonban ehhez a tervhez kérdésünkre nem írtak indoklást, sem számszerű adatokat. Arra sem válaszoltak, hogy mikor lesz erről hivatalos döntés. Kovács László, a Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Zrt. üzemeltetési igazgatója értetlenkedését fejezte ki a petíció készítőinek, mert szerinte szó sincs arról, hogy megszüntetnék a női napot, ehhez el is küldte nekik Szőke László vezérigazgató levelét, amely egy szót sem ír arról, hogy megmarad a női nap, pusztán hosszasan taglalja, mennyire veszteséges számukra a keddi nap.

Régi harc

A Rudas Gyógyfürdőt 2006-ig hétköznapokon csak férfiak használhatták, de Borbíró Fanni genderszakértő annak idején kiharcolta, hogy a felújított és újonnan átadott fürdőben biztosítsanak a nők számára is külön napokat. A fürdő magától nem gondolt arra, hogy a másik nem számára is megadják a lehetőséget a hétköznapi használatra, ezért akkor is készült egy petíció, illetve Borbíró egészen az Egyenlő Bánásmód Hatóságig (EBH) és az ombudsmanig vitte az ügyet. „Akkor számunkra eléggé egyértelmű volt, hogy ez a nyitva tartás megsérti az egyenlő bánásmód elvét, és ezzel a 2003-as egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elősegítéséről szóló törvényt. Az online petíciót relatíve sokan aláírták pár nap alatt, beszámolt róla a sajtó is, és kb. egy héten belül meghívást kaptunk – a Tűsarok feminista portál néhány munkatársa és én – egy egyeztetésre a városházán. Ezen jelen volt Demszky Gábor főpolgármester, valamint a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezetői, illetve a Rudas vezetője” – emlékszik vissza Borbíró. Szerinte az akkori siker titka nem a fürdő őszinte együttműködése volt, hiszen véleménye szerint a vezetőség attól tartott, hogy az ombudsman vagy az EBH elmarasztalja majd őket.

Ő is tiltakozna

Ő is tiltakozna

Fotó: Fortepan.hu

A tárgyalás után próbaképpen bevezettek kedden fél napot csak a nők számára, és három hónap elteltével újra összeültek az érintettek – így született meg a végleges döntés, hogy a kedd teljesen a nőké lesz. A fürdő már akkor azzal érvelt a női nap ellen, hogy nem nyereséges. Éppen ezért a Tűsarok felajánlotta, hogy segítenek a kifejezetten nőket célzó marketingtevékenységben, de „a fürdővezetés nem volt nagyon együttműködő, a női nap bevezetése véleményem szerint a főpolgármester döntése volt” – mondta az eredményről Borbíró. Kérdésünkre a fürdő nem említette, hogy annak idején civil kezdeményezés nyomására kaptak a nők egy napot. „A változtatás indoka megítélésünk szerint az volt, hogy mivel a Rudas az úszómedencén kívül kizárólag a törökfürdőt jelentette, ezért eddig az időpontig a nők ki voltak zárva a termálmedencék használatából” – nyilatkozta a magyarnarancs.hu-nak Szőke László vezérigazgató.

Koedukált élmény

Nem egyszerű egyértelmű válaszokat kicsikarni a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től, ugyanis semmiféle információt nem szolgáltattak arról, hogy a gyakorlatban hogyan nézne ki a hétköznapi fürdőhasználat, ha eltörlik a férfi- és a női napokat is. Augusztus végére elkészül egy új, koedukált élményfürdőrész a Rudasban, így a fürdő mindennap tud fogadni női és férfi vendégeket is. Az igazgatóság reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ez az új szárny majd megoldást nyújt a most elégedetlen nők problémájára. De mi lesz a törökfürdőrésszel? A dolog furcsasága ugyanis az, hogy a fürdő meg kívánja a tartani a hétköznapokon a fürdőruha nélküli használatot. Az még nem világos, hogy ez pontosan mit jelent, kérdésünkre nem részletezték, pedig egyáltalán nem mindegy, lesznek-e egyszerre férfiak és nők fürdőruha nélkül egy helyen, vagy sem. Szerettük volna tisztázni ezt a kérdést, de sem e-mailen, sem telefonon nem sikerült válaszokat kapnunk. Annyit elmondtak, hogy ilyen variáció biztosan nem lesz, de ez enyhén szólva ellentmondásos annak fényében, hogy a pénztárra kihelyezett papír szerint augusztustól mindenki egy időben használhatja a fürdőt, és mindeközben meg kívánják tartani a fürdőruha nélküli használatot.

Borbíró Fanni szerint a jelenlegi helyzet más, mint a 2006-os, mivel a Rudas egyaránt el kívánja törölni a „csak férfi” és „csak női” napokat is. „Az egyenlő bánásmód elve tehát így nem sérül. Viszont ha más budapesti fürdőben marad még lehetőség a férfiaknak az egynemű fürdőzésre, míg női nap már sehol sincs, akkor mégiscsak az egyenlő bánásmód megsértése történik, mivel minden budapesti fürdő egy cég irányítása alatt áll.” Egyébként nemcsak a fürdő sajnálja a nőktől azt az egyetlen napot, hanem a Rudas számos férfi vendége is. Érkezett ugyanis egy 330 aláírással ellátott petíció az igazgatósághoz, mely kéri a keddek visszaférfiasítását, tehát ez a több száz férfi nem elégszik meg azzal, hogy hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken csak övék a fürdő, még a keddi alkalomra is fáj a foguk. Nem tudni, hogyan alakul át a Rudas használata, de a nekünk nyilatkozó illetékesek szerint a fürdő figyelembe fogja venni mindkét petíció kéréseit, miközben a gazdasági érdekeket is szem előtt tartják a döntéskor. Nem lesz könnyű dolguk.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.