A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) – és a velük együttműködő másik három ernyőszervezet, a Magyar Addiktológiai Társaság (MAT), az Ártalomcsökkentők Szakmai Egyesülete (ÁSZ Egyesület) és a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (Madrisz) – Dro§osultság című projektjének célja „a drogszakma támogatása az aktuális társadalmi körülményekre reflektáló proaktív alkalmazkodásban, valamint a terület érdekérvényesítési tevékenységének javítása” – áll a MADÁSZSZ honlapján. A projekt 2013 októberében kezdődött és 24 hónapon át, 2015 szeptemberéig tart, a fejlesztés a MADÁSZSZ-on kívül még 20 bevont drogszakmai civil szervezetre irányul, támogatója pedig a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA).
| ||
„A kábítószer-fogyasztókkal szembeni társadalmi távolság az elmúlt években kismértékben ugyan, de növekedett, ami nem meglepő, hiszen ez az Európai Unióban is mindenütt így van. Az összesített listán az EU országai között azonban a negyedik helyen állunk” – mondta el Paksi Borbála, a projekt egyik munkatársa. A hazai drogszakmai civil szervezetek ennek a kirekesztett csoportnak a védelmét szolgálják, munkájuk útjába azonban több akadály is áll, úgy a kedvezőtlen szakmapolitikai folyamatok vagy a kommunikáció hiánya, mint a fejlesztés hiányát és a szolgáltatások csökkenését, esetleg megszűnését előidéző forráscsökkenés, finanszírozási kiszolgáltatottság. „Nagyobb nyilvánosságra és hasznosabb, hatásosabb érdekképviseletre van szükségünk” – ezt már Topolánszky Ákos, a Madrisz elnöke mondta, majd hozzátette, hogy hiányzik „az ernyők ernyője”. Mindezt alátámasztotta Barna Erika, a MADÁSZSZ egyik elnökségi tagja is prezentációjával, ahol végigkövette a 2010–2013 közötti, fontosabb drogpolitikai eseményeket, és felvázolta egy watchdog portál tervét, ahol a szociális mező mellett az egészségügyi, oktatási és kulturális területen is hasonló elemzéseket, kutatásokat kívánnak végezni és összegyűjteni.
Az NCTA által támogatott projekt fő törekvése a szervezetek számára tartott készségfejlesztő képzések és tréningek (közösségi marketingkommunikációs képzések, nonprofit vállalkozási képzések, mentori szolgáltatások) mellett két új, eleddig nem létező testület, illetve pozíció létrehozása és működtetése. Az egyik a már említett Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT), melynek feladatai közé többek között a hazai és nemzetközi addiktológiai helyzet értékelése, a szakmai érdekek képviselete és a szakmai közélet kialakítása tartozik majd. „Testületünkkel együttműködést akarunk megvalósítani a drogszakmai civil szervezetek között, hálózatosságra, társadalmi részvételre törekszünk a humanizmus, a kreativitás és a szolidaritás hármassága mentén. Ez még csak egy szárnypróbálgatás, hallatni akarjuk a hangunkat” – mondta dr. Szemelyácz János, a KCKT elnöke. A testület 7 munkacsoportból, azok vezetőiből, az elnökből és a titkárból áll, de munkájukat segítik majd eseti munkacsoportok, illetve a szakmai háttér biztosításának érdekében feláll egy szakmai tanácsadó testület is, a négy ernyőszervezet által megválasztott tagokból. Egy további, rendkívül fontos feladata a másik újonnan létrejövő pozíció, a drogszakmai civil ombudsman (DCO) munkájának segítése.
„Ombudsmanra akkor van szükség, ha rendszerhibák vannak, és ha emberi jogok sérülnek” – mondta Fülöp Sándor, aki 2008 és 2011 között a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa volt. Fülöp hozzátette, hogy a nemzetközi példák azt mutatják, egy független, civil ombudsman – aki tehát közjogi státusszal nem rendelkező civil megbízott – sokat tud tenni az adott szakpolitikai területen, az egyedi esetek feltárása mellett pedig fontos feladata kell, hogy legyen a rendszerhibák kiszűrése is. „Biztos vagyok benne, hogy ez a vállalkozás sikerre van ítélve” – zárta beszédét.
Ezek után iktatták be az ombudsmant, dr. Bitskey Hajnalt. A projektben is meghatározott célok szerint a civil ombudsman feladata lesz, hogy „szakmai problémamintázatokat keres, a drogszakmai civil szervezeteket érő jogsértéseket vizsgálja, azokról jelentéseket készít, és a drogszakmai szervezetek panaszait képviseli az állam felé”.
| ||
Az ombudsman a legégetőbb problémának a finanszírozásból eredő kérdéseket, az állam által be nem tartott szerződéseket tartja, illetve a szakmai ajánlási rendszerhez kötött iskolai egészségfejlesztés/prevenció területén tapasztalható visszásságokat. Kérdésünkre, miszerint miért tartja fontosnak eme új pozíció létrejöttét, Bitskey elmondta, hogy míg ügyvédként egyéni jogi érdekeket érvényesít, addig civil ombudsmanként az egész drogszakmát tudja képviselni. „Én adom mindehhez a jogi szaktudásomat, ők pedig a drogszakmai hátteret” – mondta. Az ombudsman a KCKT negyedévenkénti ülésein vesz majd részt, illetve az ernyőszervezetek elnökségi ülésein, a beérkezett panaszokat abból a szempontból vizsgálja meg, vajon valóban jogsértés történt-e, az eset pedig jogilag képviselhető-e, mindezt pedig előterjeszti a KCKT-nek. Ezek után a hivatalos ombudsmanhoz fordulhat, esetleg polgári vagy közigazgatási pereket indíthat, vagy épp közérdekű adatigényléssel élhet. „Mindezt tulajdonképpen egy társadalmi szervezet is megtehetné, de általában sem anyagi, sem jogi-szakmai szempontból nincs kapacitásuk a jogérvényesítésre. Én azonban már eleve biztosítom számukra ezt a jogi hátteret, így nekik ez egy kitűnő lehetőség – mondta el Bitskey, majd hozzáfűzte. – A TASZ és más szervezetek szerhasználókat érintő egyedi esetekkel tudnak foglalkozni, a civil szervezetek jogi problémáinak orvoslását azonban eddig senki nem végezte el. Ez egy nagy újítás.”
