4,5 milliárdból forgathatják Rákay Philip Petőfi-filmjét

  • narancs.hu
  • 2022. január 26.

Mikrofilm

Újabb részletek derültek ki a filmről, amelyhez egy komplett új díszletvárost építenek majd Fóton. 

 

4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága a Rákay Philip-féle Petőfi-film gyártására – derült ki az NFI közleményéből. A Most vagy soha! című filmre megszavazott a 4,5 milliárd forintból 2 milliárd egyedi kormányhatározat alapján érkezik. 

A Magyar Narancs a napokban számolt be arról, hogy a Nemzeti Filmintézet 8,5 hektár telket vásárol Fót Város Önkormányzatától közel egymilliárd forintért, és mint megírtuk, a terület pedig információink szerint arra kell, hogy a Petőfi-filmet ott forgassák. 

A Nemzeti Filmintézet mostani közleményében a forgatási helyszínre is kitérnek. Azt írják, a monumentális produkció "egyik izgalmas kihívása az 1848-as Pest-Buda korhű megelevenítése a legendás Pilvax kávéházzal és a Landerer-nyomdával, az 1847-ben átadott, gyönyörű Nemzeti Múzeummal, korhű piacokkal, vásárokkal és az osztrák elnyomás egyik jelképeként a filmen végigvonuló saras, poros terekkel, mellékutcákkal" – magyarán ezekre a díszletekre lesz szükségük, amelyeket Fóton fognak felépíteni.  

"A rég nem látott volumenű díszletkomplexumot a produkció a Nemzeti Filmintézet fóti filmgyártó bázisán építi fel, és a forgatást követően a Filmintézet tulajdona lesz" – írják a közleményben, hozzátéve, hogy a multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest – ahogy a 80-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori város díszletet is – további produkciók is használhatják majd Fóton.

A forgatás áprilisban kezdődik, 106 naposra tervezik, több ezer statiszta és közel 200 megszólaló szereplő működik benne közre, "a főszereplőkről a produkció fogja lerántani a leplet" – írták.

A filmről, amely eddig A nap munkacímen futott, most azt írják, "a magyar történelem egyik legdicsőbb napját, 1848. március 15. történéseit" meséli el. A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk jegyzi, a producer Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László és Rákay Philip, az operatőr Dobos Tamás, a rendező Lóth Balázs (Pesti balhé) lesz.

A közlemény szerint a készítők arra vállalkoznak, hogy "minden idők leglátványosabb hazai kalandfilmjét készítsék el Petőfiről, a márciusi ifjakról és arról a 24 óráról, mely megváltoztatta Magyarország történetét és mindmáig meghatározza a magyar kultúráról és függetlenségről való gondolkodásunkat". 

Először tavaly márciusban derült ki, hogy „Rákay Philip és alkotótársai” egy nagyszabású történelmi filmet készítenek elő Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról, amelynek bemutatója 2023. március 15-én lenne. A forgatókönyv fejlesztésére 2020-ban összesen 10,1 millió forint támogatást adott az NFI, majd tavaly szeptemberben további 85 milliót a film gyártásának előkészítésére. 

De nem csak a Petőfi-filmre jutott pénz, az NFI ugyanis a közleménye szerint 585,4 millió forint támogatást szavazott meg a magyar férfi vízilabda-válogatott legsikeresebb éveit felelevenítő Egy, két, há’… Hajrá magyarok! munkacímen készülő, nagyívű, egész estés dokumentumfilm gyártására. A film azt a tehetségre, csapatmunkára, alázatra és szeretetre épülő szellemiséget kívánja bemutatni, amivel a Kásás Tamás, Benedek Tibor, Kiss Gergely, Biros Péter, Molnár Tamás, Szécsi Zoltán és további legendák nevével fémjelzett csapat 12 év alatt (1997 és 2008 között) három olimpiai aranyat, két Európa- és egy világbajnoki címet, valamint két világliga és egy világkupa győzelmet szerzett. A dokumentumfilm rendezője és producere Zákonyi S. Tamás producer, aki korábban Egerszegi Krisztináról is csinált már dokumentumfilmet. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.