Tévétorrent

Project Blue Book

  • - svébis -
  • 2019. május 25.

Mikrofilm

Amióta nincs X-akták – ami ezen a címen futott az utóbbi időben, az már nem az –, nagy igény volna valami hasonlóra. Még szerencse, hogy 2015-ben nyilvánosságra hozták a Kék Könyv Projekt aktáit, így már tényleg elkészülhetett a sorozat az „FBI titkos ügyeiből”.

Történt ugyanis, hogy 1947 és 1969 közt az ohiói Wright–Patterson támaszpontról irányított kutatás zajlott, melynek célja a fejlett földönkívüli technológiák bizonyítása vagy cáfolata volt. És mit ad isten, a huszonkét év alatt az utóbbit hozták ki. Ezek az akták váltak most nyilvánossá, és a History Channel kapva kapott az alkalmon, hogy szerializálja a rejtélyeket. Egy tudós és egy katona járnak utána az ufóészleléseknek, minden részben kapunk valami tudományos magyarázatot – helló, Scully! – arra, hogy nem földönkívüli tevékenység szemtanúi voltunk, miközben a sorozat próbál minden parát felvonultatni, ami ezt az időszakot jellemezte Amerikában. Van itt otthonos, házilag összeeszkábálható atombunker a kert végében, kommunista kémek a kertvárosban, felsőbb hatalmak összeesküvése és persze a fekete ruhás férfiak sem maradhatnak ki. Szóval akad minden, csak kicsit kaotikus, és még a szereplők sem viszik el a hátukon, mivel olyan papírmasé mind, hogy majd’ elfújja a szél. A kiváló Aidan Gillent, szegényt, egy olyan sablonszerepbe kényszerítették bele, amelyben elvész minden színészi tehetsége. Értem én, Dr. J. Allen Hynek nem volt épp egy Fox Mulder, de ennél azért többet is ki lehetett volna hozni a személyéből. Ahogy magából a szériából is.

Magyar felirat: Segédmunkás

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.