MaNcs 31. évf. 17. sz. (2019-04-25)
Robert Mueller különleges ügyész jelentésének elkészültével és nyilvánosságra hozásával a Trump-elnökség egy fontos időszaka biztosan lezárult. Bár a különböző okokból kitakart részek miatt továbbra sem ismert minden részlet, a kép nagyjából összeállt és nem kedvező Donald Trumpra nézve. A kérdés innentől az: mit kezd az amerikai politika a feltárt információkkal?
Az elmúlt hetekben több tudósítás is megjelent a rendőrök (és általában a rendvédelmi dolgozók) kilátástalan anyagi helyzetéről, s egy újabb lehetséges „leszerelési hullámról”.
A múlt pénteken a magyar külügyminiszter Belgrádban rövid beszédet mondott a szerb kormány által szervezett nagy kormánypárti tömegtüntetésen. A rendezvényt afféle ellenállításként koncipiálta a szerb elnök, Aleksandar Vučić és köre, a tavaly év vége óta nagyjából heti rendszerességű ellenzéki tüntetések hatástalanítására és érvénytelenítésére.
A nagyobb egyházi ünnepekben az is jó, hogy közeledvén hozzájuk jelentősen felszaporodnak a papság és különféle appendixeik templomon kívüli – legtöbbször a sajtóban eszközölt – kinyilatkozásai.
A bürokráciacsökkentés mese habbal, mivel a feladat mennyisége nem csökkent – az állam mégis szigorít. Csakhogy csupán félelemmel nem tartható egyben a rendszer, mondja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. A közigazgatás működőképessége forog kockán.
Június végére a fővárosnak ki kell költöztetni intézményeit a Bálnából. A többi bérlő sorsa bizonytalan. A kormány egyelőre titkolja, miért vette meg a belvárosi Duna-part jellegzetes épületét.
A közös szándéknyilatkozat és a biztatóan induló tárgyalások ellenére nincs egyetértés az MTA és Palkovics László között a kutatóintézet-hálózat átalakítása terén. Az Akadémia májusi közgyűlése után az „egymillió dolláros kérdésre” is választ kaphatunk.
A Rogán-éra vagy a mostani belvárosi vezetés ingatlanprivatizációja tempósabb? Miről árulkodnak a számok? Kik a legnagyobb nyertesek? Meglepő és sokkoló válaszok összesítésünkben.
Tiszteletet parancsol a kor, de még inkább az életmű: negyven éve a színpadon, remek zenék, maradandó dalok, pompás koncertek tömkelege – ezt köszönhetik Menyhárt Jenőnek, az Európa Kiadó frontemberének a jobbféle magyar (pop)zenék rajongói.
Közel 18 év elteltével rukkolt elő második szólólemezével. A Tűzijáték délben című album sokáig készült és sokakat meglepett, úgyhogy volt miről beszélgetni. Az új dalokon kívül sok minden szóba került: Schmidt Mária váratlan telefonhívása, a másfél évvel ezelőtti, következményektől sem mentes Narancs-interjú, egy elhíresült lemezkritika és az a bizonyos baleset is.
Orosz operával indult, s majdnem azzal is zárult az idei tavaszi fesztivál, hiszen múlt szombaton Valerij Gergijev szentpétervári társulata – a Nemzeti Énekkarral kiegészülve – Csajkovszkij Jolántáját adta elő.
Szoba kiadó című regénye azt is megnyeri a norvég irodalomnak, aki eddig ódzkodott az ilyesmitől. A jólétről, a bűnös kamaszkorról, Breivik hatásáról és az Esterházyhoz fűződött barátságáról beszélgettünk vele.
Az utóbbi évtized egyik legnagyobb nemzetközi irodalmi sikere a norvég író Harcom című regényfolyama. Megpróbáljuk megfejteni, hogy miért.
„Nagy ember fiának lenni óriási szerencse, megbecsülendő előny, másfelől viszont nyomasztó teher, az egyéni önérzet tartós megalázása” – olvasható a Lotte Weimarban lapjain a mélyen dialektikus megállapítás, amelynek találó voltát alighanem leginkább épp Thomas Mann családjában érezték át.
Nincs azzal semmi baj, ha az ember a hiányosságaiból igyekszik erényt kovácsolni. Catherine Millet-nek ez olyannyira sikerült, hogy világhírre tett szert általa. Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, valószínűleg nem is volt más célja.
Szerencsésnek mondhatja magát a kritikus, ha egy kiadótól egyszerre három olyan verseskötet is a kezébe kerül, melyek a komplett kortárs fiatal líra legjellemzőbb vonásait mutatják be, annak minden erényével és hibájával együtt.
A PEN International titkára legutóbb tavaly járt Magyarországon, hogy interjúkat készítsen a szólásszabadság helyzetéről. Most új könyvét mutatja be. Magyar írókról, észt feminizmusról és izlandi mítoszokról beszélgettünk.
a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – világirodalom
Erős a felütés: a 37 éves narrátor rádöbben életének parttalanságára és idejének végességére.
Nem kilóra szokás a képregényeket mérni, de Craig Thompson magnum opusát kézbe véve nehéz elsőként nem a méretein meglepődni.
Kinek szól Nényei Pál irodalomtörténete? Ezen a kérdésen szerző, kiadó, kritikus és olvasó is kénytelen elgondolkodni egy olyan, több szempontból is határterületre helyezhető könyvsorozat esetében, mint Az irodalom visszavág. Nényei válasza a legegyszerűbb: szándéka szerint könyvei mindenkihez szólnak, beleértve saját magát is. Az irodalom visszavágban is úgy akar a tárgyáról beszélni, ahogy gimnáziumi tanárként tanítja.
Nem vitás, Osztap Bender igazi túlélő: a nagy kombinátort most épp egy újabb nemzedék fedezi fel önmaga számára. A színész-színházcsináló Vecsei H. Miklós, a költő és dalszövegíró Závada Péter, a zenész Ratkóczi Huba generációja, miként erről a fesztiválprodukció gyanánt bemutatott koncertszínházi előadás oly érzékletes bizonyságot kínál.
A régi karikatúra és szatíra amolyan közröhej volt: egy közösség vagy annak egy komoly része kacagott benne a másikon és olykor önmagán is.
Sugár János elsősorban a köztéri, public art munkáiról és akcióiról ismert – ezen belül is leginkább a „WASH YOUR DIRTY MONEY WITH MY ART” stenciljéről, melyet 2008-ban felfújt a (ma már nem működő) VAM Design Center homlokzatára.
Az éghajlat melegedése miatt rohamosan tűnnek el a hegyvidéki gleccserek, ami idővel a klímatörténeti kutatásokat is megnehezítheti.
Az ELTE joghallgatói 125 ország 680 egyetemét győzték le a Philip C. Jessup International Law Moot Court Competitionön, a világ legrégebbi nemzetközi perbeszédversenyén. De hogyan lehet lenyomni a világ legjobb egyetemeit, például a Berkeley-t és a Yale-t – erről is kérdeztük a győztes csapat három tagját és két felkészítő tanárát.
A családi felelősség elől megfutamodó férfiak miatt sok kutató beszél apasági krízisről, de egyre inkább előtérbe kerül a gondoskodó „új apaság” is a szakirodalomban.
Régen a teliholdat, manapság a stresszt okolja a közhiedelem az alvajárásért. Jelenlegi tudásunk szerint azonban az alvajárás nem pszichológiai probléma, hanem az alvászavarok egy különös fajtája. Többnyire ártalmatlan, jól kezelhető betegség, de ha nem ismerik fel, veszélyekkel járhat.
Tíz év rabszolgaság után Maris a szabadságot választja. Vele vagyunk a szolgaságban, majd végigkövethetjük szökését és szabadulása utáni boldogulását. Az Egy nő fogságban című dokumentumfilm megjárta a Sundance Filmfesztivált, jelölték Európai Filmdíjra, s most végre a magyar mozikban is megy.
Volt már kiművelt kannibál, zöld hentes, Star Wars-szereplő, James Bond-gonosz és Dogma-színész. Új filmjében az Északi-sarkon igyekszik életben maradni. A Sarkvidéket csütörtöktől vetítik a mozik.
