Tévésorozat

Csodatévők

Mikrofilm

A Simon Rich regényéből készült sorozat mutat rokonságot a The Good Place-szel és az Office-szal is, csak éppen azok ereje és lendülete hiányzik belőle. Különös, kissé álomszerű munkahelyi komédia – csak éppen a műfajban jellemző aprócska tétek duzzadnak benne hatalmasra. A Mennyország Rt. vállalatvezetőjeként funkcionáló tohonya, inkompetens, de mégis szeretetreméltó Isten (Steve Buscemi erre a szerepre termett) az emberek vadulását látva eldönti, hogy megsemmisíti a Földet (különben is csak egy szerencsétlen baleset műve az). Ám egy elszánt, de alacsony rangú angyal (Geraldine Viswanathan) fogadást köt vele, hogyha sikerül összeboronálnia két mamlasz embert, akkor megkíméli a bolygót.

A sorozat szinte barkács módszerekkel dolgozik (a díszletek olyanok, mintha egy félig megépített forgatási helyszínen lennénk): a mennyország közel sem olyan szemkápráztató, mint ahogy a vallási propaganda hirdeti. Rich sok-sok remek (és olcsón kivitelezhető) poént rejt el – gyakran a háttérben –, jobbára az érvényesülésük rovására is.

Isten nagyon hasonlít egy bizonyos politikai vezetőre, aki nem szeret olyan nehezen megoldható problémákkal foglalkozni, mint a klímaváltozás, viszont örömmel hallgatja, ha butuska NASCAR-versenyzők a nevét áldják. Az is jobban húsba vág a kellemesnél, ahogy néhány rátermett angyal – földi kollégáikhoz hasonlóan – alkalmatlan, de narcisztikus főnökök mellett vesztegeti el a tehetségét, s a rosszul menedzselt céget néhány lelkiismeretes idióta tartja a víz fö­lött. Összességében a sorozat szórakoztató és néha még elgondolkodtató is.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.