Tévésorozat

Csodatévők

Mikrofilm

A Simon Rich regényéből készült sorozat mutat rokonságot a The Good Place-szel és az Office-szal is, csak éppen azok ereje és lendülete hiányzik belőle. Különös, kissé álomszerű munkahelyi komédia – csak éppen a műfajban jellemző aprócska tétek duzzadnak benne hatalmasra. A Mennyország Rt. vállalatvezetőjeként funkcionáló tohonya, inkompetens, de mégis szeretetreméltó Isten (Steve Buscemi erre a szerepre termett) az emberek vadulását látva eldönti, hogy megsemmisíti a Földet (különben is csak egy szerencsétlen baleset műve az). Ám egy elszánt, de alacsony rangú angyal (Geraldine Viswanathan) fogadást köt vele, hogyha sikerül összeboronálnia két mamlasz embert, akkor megkíméli a bolygót.

A sorozat szinte barkács módszerekkel dolgozik (a díszletek olyanok, mintha egy félig megépített forgatási helyszínen lennénk): a mennyország közel sem olyan szemkápráztató, mint ahogy a vallási propaganda hirdeti. Rich sok-sok remek (és olcsón kivitelezhető) poént rejt el – gyakran a háttérben –, jobbára az érvényesülésük rovására is.

Isten nagyon hasonlít egy bizonyos politikai vezetőre, aki nem szeret olyan nehezen megoldható problémákkal foglalkozni, mint a klímaváltozás, viszont örömmel hallgatja, ha butuska NASCAR-versenyzők a nevét áldják. Az is jobban húsba vág a kellemesnél, ahogy néhány rátermett angyal – földi kollégáikhoz hasonlóan – alkalmatlan, de narcisztikus főnökök mellett vesztegeti el a tehetségét, s a rosszul menedzselt céget néhány lelkiismeretes idióta tartja a víz fö­lött. Összességében a sorozat szórakoztató és néha még elgondolkodtató is.

Az HBO műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.