Meneküljetek!

Publicisztika

Miközben az MLSZ vezetése nem kis bátorságról tanúbizonyságot téve egyszerre hozza nyakunkra a Real Madridot és az argentin válogatottat (az előbbinek még nem találtak méltó ellenfelet - gyanítjuk, az utóbbinak sem: talán majd egymással menni fog), a magyar futball új dolgokat produkál.

Miközben az MLSZ vezetése nem kis bátorságról tanúbizonyságot téve egyszerre hozza nyakunkra a Real Madridot és az argentin válogatottat (az előbbinek még nem találtak méltó ellenfelet - gyanítjuk, az utóbbinak sem: talán majd egymással menni fog), a magyar futball új dolgokat produkál. A korábban már megszokott jelenségek - könnyű kézzel osztogatott klublicenc, görcsösen befektetők után kutató, már rég megbukott futballvezetők ámokfutása, más indulási jogára ácsingózó (utóbb szintén bebukó) futballhiénák somfordálása - mellett ezúttal úgynevezett patinás egyesületek, sokszoros bajnokklubok kerültek oly nagy szarba, ahonnan szinte már ki sem lehet látni. Első lépésként az MLSZ leveszi a kezét a legendás, relatíve kicsi, ám lelkes (és módfelett agresszív) törzsszurkolói bázissal bíró Honvédról - mi több, híresztelések szerint még tippeket is ad a most kiesett Nyíregyházának arra, hogyan kell fillérekért (konkrétan száz fillérért) megvenni a becsődölt kispesti futballvállalkozást s áttelepíteni azt Nyíregyházára. Ami biztos: a Honvédnak már az elődje (Kispest-Honvéd) is megbukott egy-két évvel ezelőtt, s csak némileg csalárd (mondjuk inkább úgy: trükkös) átalakulás után lehetett ismét üzemkész állapotba hozni. Ám még mindig nem érthető, miért csak akkor tartja jogutódnak az MLSZ a Honvédot, ha nekik kell csöngetni (a magyar futballban méltán tisztelt T. Barnabásnak), a járandóságukat meg jól elsikkasztja.

De persze nemcsak a szövetség(ek)nél tűnnek el a pénzek, hanem annál a Fradinál is, amelynek nyilvánvalóan dilettáns vezetői mindent megtesznek azért, hogy jövőre inkább csak az NB II Nyugati (Keleti?) csoportjában indulhasson az FTC. A hétről hétre felbukkanó, majd a semmibe tűnő, kifejezetten kellemetlen odőrrel övezett befektetők láttán megértjük a klub játékosait (köztük a válogatott "sztárokat": Gyepest, Husztit stb.), akik már fél éve nem láttak prémiumot (ezért, ugye, minek - de ne legyünk demagógok), s hallgatnak a Fradi-tábornak a címben is idézett, kedvenc mantrájára, és pucolnak, amerre látnak. Fölösleges már kérdezni a Fraditól, hová tűntek a BL-szereplésért vagy a relatíve neves játékosok eladásáért befolyt, ne adj' isten Várszegitől kapott százmilliók (összességében ez már milliárdos nagyságrend) - elvitte a cica. Csak az a baj, hogy a büdös dög nem akarja visszahozni, s ha vissza is jön, akkor mocskos lelkű telekspekulánsként, akit kizárólag az amúgy állami tulajdonú Fradi-ingatlanok érdekelnek. Lehet, hogy ezeket egyszer tényleg eladja az állam, ahogy annyi minden más, feleslegesnek vélt ballaszttól megszabadult már. Ám jó lenne, ha a pénzből nem tönkrement legendákat, csaló, tolvaj s ráadásul hülye futballvezetőket és kiégett/pszichopata labdarúgókat protezsálnának, s végre véget érne a futballban is a kicsit hosszúra nyúlt késő Kádár-kor.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.