A Magyar Narancs olvasói között is vélhetően szép számmal akadnak, akik mindmáig meg vannak győződve arról, hogy 2018-ban „meghekkelték” a választási eredményt. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) akkor frissen fejlesztett honlapja nem bírta a választásnapi terhelést, akadozni kezdett, majd elérhetetlenné vált. Ráadásul néhány szavazókörben kígyózó sorok alakultak ki, így még órákkal urnazárás után sem csordogáltak az eredmények. Késő este aztán egyik pillanatról a másikra kiköpte a rendszer a végeredményt: a Fidesz harmadszor is kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben. A leállás során nyilván belenyúltak az NVI szavazatösszesítő szoftverébe – gondolták sokan. Mint a legtöbb összeesküvés-elmélet, elsőre ez is logikusan hangzik, ám köszönőviszonyban sincs a valósággal.
A választás napján
Először is, a rendszer nem omlott össze, csak az adatközlésre szolgáló felület nem bírta a terhelést – de még ez is mellékes. Ha ugyanis ténylegesen lefagyott volna is az NVI komplett IT-rendszere, és akár napokig nem tudták volna feléleszteni, az sem érintette volna a szavazatösszesítést. Azért nem, mert a magyar választási eljárás 100 százalékban papíralapú: a szavazatokat a szavazókörökben számolják meg, az eredményekről jegyzőkönyv készül, amelynek másolatát az adott szavazatszámláló bizottság összes tagja megkapja. Ugyanezek az adatok kerülnek fel az NVI honlapjára is; az itt elérhető és a jegyzőkönyvekben szereplő adatok egyszerűen összevethetők. Ha ebbe az egyetlen ténybe belegondolunk, máris értelmetlenné válik az informatikai rendszer meghekkelésére épülő elképzelés: bármibe is nyúltak volna bele, a szavazókörök ellenzéki tagjai vagy az őket delegáló pártok azonnal leleplezték volna. Igaz, 2018-ban nem minden szavazókörben voltak ellenzéki delegáltak, de ahol igen, onnan legfeljebb elvétve érkezett olyan jelzés, hogy eltérés lenne a honlap és a jegyzőkönyv adatai között, ezeket korrigálták is hamar. A központi szoftver megbabrálásától tehát felesleges tartani.
Egy fokkal életszerűbb félelem, hogy a szavazókörökben csalják el a választást. Kétségtelen, az Orbán-rendszer szorgalmasan másolja Oroszországot, ahol Vlagyimir Putyin már több választás óta „kénytelen” az urnákba tömködött, hamisított szavazólapokkal kiegészíteni támogatottságát. Bár öles léptekkel haladunk ebbe az irányba, Magyarország nem tart itt. A hazai névjegyzékeket a választási irodák precízen vezetik, a szavazatszámláló bizottságok ellenérdekelt tagjai folyamatosan ellenőrzik egymást, a kinyomtatott szavazólapokról darabra el kell számolni, így nem fordulhat elő, hogy nem létező vagy a szavazókörökben nem megjelenő választópolgárok helyett hamisított szavazólapok sokasága kerüljön az urnákba. Fontos, hogy 2022-ben már minden egyes szavazókörben volt legalább két ellenzéki delegált, és jövőre is lesz, ami szükséges feltétele a tömeges választási csalások megelőzésének.
Akkor nincs is semmi látnivaló és – Leibniz után szabadon – „a magyarországi választás a lehetséges választások legtisztábbika”? Szó sincs erről, viszont éppen azért, hogy a választási versengést ténylegesen torzító jelenségeket tisztán láthassuk, először is azt kellett világossá tenni, hogyan nem csalnak Magyarországon.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
