Cseresnyési László

A Paradicsom nyelve

A nyelv eredetéről

A régmúlt zsidó tudósai, a középkor és a reneszánsz gondolkodói adottnak tekintették azt, hogy a nyelvek egyetlen „ősnyelvből” származnak. Legtöbben úgy vélekedtek, hogy ez az ősnyelv nem más, mint a teremtés és a Paradicsom nyelve – a héber.

Azonban később a tudósok nem foglalkoztak a bibliai történettel, amely szerint, a nyelveket Noé fiainak a 72 utódja terjesztette el a világban (Gen. 1.10), a nyelvek sokféleségét pedig az magyarázza, hogy az Úr összezavarta a nagyratörő, égig érő tornyot építő emberiség nyelvét (Gen. 1.11). A nyelv keletkezéséről való elmélkedések pedig rövidesen olyan mértékben kívül kerültek a tudomány érdeklődési körén, hogy 1866-ban a Société de linguistique de Paris száműzte a témát a vizsgálandó kérdések köréből. Valahogy azonban a nyelvek egyetlen ősnyelvből való származásának a kérdése manapság visszakerült a megoldatlan tudományos problémák szép, nagy dobozába.

*

Ma sem tudjuk, hogy a világ nyelvei egyetlen ősnyelvből eredtek-e. Alfredo Trombetti, egy bolognai nyelvtudós írt erről egykor egy jó könyvet (L’unità d’origine del linguaggio, 1905), amely akkortájt nem vert nagy hullámokat. Az utóbbi évtizedekben viszont felfigyeltek arra, hogy a világ nyelvei a látványos különbségek ellenére olyan mély, evolúciós hasonlóságokat mutatnak, hogy esetleg át lehet majd hidalni azt a sok tízezer évnyi szakadékot, ami ma a föld hétezer nyelve és a „nyelvi ősállapot” között van. A történeti nyelvészet ugyanis legfeljebb a néhány évezreddel ezelőtti állapotról tud mondani valamit – viszont az ember valószínűleg már százezer éve is rendelkezhetett olyan szervekkel, amelyekkel a maihoz hasonló módon lehetett kommunikálni. A neandervölgyiek is képesek lehettek erre, és a velük több százezer éven át együtt élő korai homo sapiens is rendelkezhetett ilyen hangképző szervekkel.

A legizgalmasabb pont persze nem a garat és a gége szerkezete vagy a szabad nyelvcsont (os hyoideum), amely nem kapcsolódik más csonthoz, viszont több izom is kapcsolódik hozzá, így aztán minden irányban mozgatható. Az emberi nyelv bonyolult képződmény, amely legalább két alapvető fontosságú dologban teljesen elszakad az állatvilág kommunikációs rendszereitől. Egyszerre több helyen és időben történt volna meg ugyanaz az evolúciós ugrás? Ez eléggé valószínűtlennek tűnik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.