Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

East Punk Memories

  • 2013. június 4.

Snoblesse

Akiért a taraj szól: a nyolcvanas évek punkjai emlékeznek.
false

Milyen volt punknak lenni, nem tudom már – így az ismert verssor, Lucile Chaufour dokumentumfilmje azonban épp a felejtés ellen dolgozik, s azt térképezi fel, hogy milyen volt punknak lenni Kádár alatt, s milyen ma visszaemlékezni egykori punk önmagunkra. A francia dokumentumfilmes testközelből ismerte a punkvilágot, hiszen maga kapta lencsevégre őket az átkosban Super8 kamerájával. Az East Punk Memories-ban tizenkét expunk emlékszik vissza húszéves kori önmagára, a rendszerváltásra, és az azóta eltelt viharos időkre. Szereplők: Kelemen Balázs, Tóth Miklós, Mozsik Imre, Márton Attila, Papp Zoltán György, Ványi Tamás, Rupaszov Tamás, Horváth Attila, Erdős József, Vojtkó Dezső, Asztalos Ildikó, Törjék Tünde.


Előző cikk a rovatban Nyilván tartanak Nyilván tartanak
Következő cikk a rovatban Gerincjóga-fesztivál Szalóki Ágival Gerincjóga-fesztivál Szalóki Ágival

Figyelmébe ajánljuk

A gyászoló dalnok

Kritika

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

Kritika

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

Kritika

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Kritika

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Kritika

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

Kritika

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

A szerk.

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

Még csak az sem biztos, hogy ő mondta – hogy nem a kampány egyik üzenete szólt belőle. De a bocsánatkérés megtörtént. A Fidesz szavazói – és bizonyára akadnak közülük, akik már épp megkérdezték volna maguktól, hogy ugyan miért barátkozik a párt ennyit a cigányokkal, meg a cigányok magukat „celebnek” képzelő bohócaival – megnyugodhattak. A Fidesz roma szavazói dettó.