Némafilmzene

  • 2016. november 3.

Snoblesse

Hangoskodnak a némák – a Kisüzemben.


A film feltalálása után nem sokkal feltalálták a filmzenét is, és már csak egy zongora kellett meg egy zongorista, és audiovizuális élménnyé alakult a mozi. A hangosfilm elterjedésével a zongorát és a zongoristát kitolták ugyan a teremből, de az úri közönség (nevezzük tán őket ínyenceknek) köreiben ismét dívik a vetítéssel egybekötött élő zene, mely remek alkalom a némafilmklasszikusok előbányászására (noha láttunk már lehalkított hangosfilmet – például a Psychót! – is alázenélve).

A Kisüzemben a vasárnap hagyományosan a némafilmzenéé: ezúttal a 12z (onetwozed) pszichedelikus hangulatú, improvizációkra épülő zenéje gondoskodik a hangulatról.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.