Ian Gillan az Arénában

  • 2016. november 4.

Snoblesse

Ian Gillan nagyzenekarral énekli a Deep Purple slágereit.
false

Ian Gillan láthatóan nem tud otthon ülni és pipázgatni, mint más nagypapa korú rocksztárok. Ahelyett, hogy pihenne, miután felvették az új – februárban megjelenő – Deep Purple-lemezt, inkább szólóturnéra indult egy ötvenfős szimfonikus zenekar társaságában, hogy ismert (Strange Kinda Woman, Perfect Strangers) és kevésbé ismert (The Unwritten Law, Razzle Dazzle) Deep Purple-dalokat, plusz néhány sajátot (No More Cane on the Brazos) énekeljen a ká-európai végeken. A koncerten a Deep Purple billentyűsének, Don Airey-nak a bandája kíséri, előtte Papa Le Gál melegít, aki a családias hangulatról is gondoskodik, hiszen zenekarában Ian lánya, Grace Gillan énekel.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.