Miért nem vesszük elő legerősebb fegyverünket, az energiatakarékosságot?
Az oroszoknál kuncsorgunk gázért, velük építtetnénk a méregdrága Paks 2-t, erdőt irtanánk. Bart Istvánnal, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Barotányi Zoltán
-
Újságíró
1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.
Barotányi Zoltán cikkei
Értük jöttek
Ha van könyv, amelyet érdemes elolvasni az ukrajnai orosz agresszió megértéséhez, az Belton két éve megjelent és immár magyarul is olvasható munkája. A londoni oknyomozó újságíró vaskos kötetté nőtt sztorijából ugyanis világosan kiderül, hogyan építette és tőkésítette fel magát a jelenlegi, Putyin és ex-KGB-s elvtársai vezette új orosz birodalmi elit.
Mi lesz, ha végleg eltűnnek az Alpok gleccserei?
Egy július eleji tragikus olaszországi gleccseromlás újabb adalék ahhoz, hogy mivel járhat a jégnyelvek folyamatos gyengülése és visszahúzódása.
Milyen állapotban találja a tűzifarendelet a magyar erdőket?
A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.
Éhínség, járványok, politikai felfordulás – a szárazabb időszakok többször vezettek már krízisekhez
Az emberiség az elmúlt pár ezer évben jó néhány klímaváltozást átvészelt, de e változások hatása régebben is drámai lehetett: éhínség, járványok, népvándorlások, általános társadalmi felfordulás, helyi civilizációk eltűnése.
Kovács András szociológus: Európában illegitimmé vált a faj kifejezés használata
A miniszterelnök tusnádfürdői beszédének hírhedté vált szóhasználata és fajelméleti fejtegetése nem szalonképes Európában, még ha Amerikában – más kontextusban – használatban is maradt a fogalom.
A forró éjszakák miatt elviselhetetlen a városi hőség
Az ún. hőszigethatás ellen fényvisszaverő, vagy zöldített háztetőkkel, parkosítással, természetközeli gyepfelületek kialakításával tehetünk a legtöbbet.
Ez csak a kezdet
A rezsicsökkentés maradt, de kétsebességessé változott: bizonyos fogyasztási értékek felett egy még mindig kedvezményesnek nevezett, ám az eddiginél jóval magasabb árat fizetnek az energiafogyasztók. Erősen kétséges, hogy az új rendszert akár középtávon fenn tudná tartani a magyar kormány.
Így jöttünk
A korai magyar történelem (a másik bevált, bár kissé félrevezető megfogalmazásban a magyar őstörténet) a történészek számára még mindig az egyik legizgalmasabb terep, annak ellenére is, hogy könnyű beleveszni a nagy elődök egymással polemizáló munkáinak nyomán kiépült útvesztőbe, ahol nem csupán korábbi nagy hatású teóriák ejthetik csapdába a gondolataikat, de még a források értelmezése is ugyanabban a körben forog.
Törik és szakad
A minapi tragikus olaszországi gleccseromlás újabb adalék ahhoz, mivel járhat a jégnyelvek folyamatos gyengülése és visszahúzódása.
Miért elviselhetetlen a kánikula a városban és hogyan lehetne enyhíteni?
A városlakók nyári napjait a kellemetlenül forró éjszakákon saját, téglából, betonból és bitumenből épített környezetük keseríti meg. Sokat kéne még azért tennünk, hogy nyaranta ne változzanak lakhatatlan sivataggá a városaink.
Bárki lehessen főispán!
Változatos előtörténetű intézményt támasztana fel az Orbán-rezsim. A poszt betöltőinek rekrutációja és a még kialakítandó hatáskör tekintetében is szolgál tanulságokkal a múlt.