Az európai energia-ársapka terve

Rendet vágnának

Külpol

Az egész kontinenst megrázó energiakrízisre az Európai Unió is igyekszik megtalálni a választ: immár az Európai Bizottság is rendkívüli intézkedéseket javasol a villamosenergia-kereslet mérséklésére és a gázár visszafogására.

Az Európai Bizottság (EB) tervezete szeptember 14-én került fel az intézmény honlapjára (lásd erről keretes írásunkat), és ebből kiderül, hogy korántsem ígérkezik egyszerűnek az árakat megregulázni, az energiapiaci szereplőket pedig még annál is nehezebb lesz. Az EB még szeptember elején, a gázárpánik (az energiahordozó megawattórára vetített jegyzése augusztusban elérte a 342 eurót is, szeptember első felében pedig, jórészt a Gazprom machinációi következtében, a 290 eurót) kellős közepén ismertetett előzetes terveiben számos intézkedést harangozott be a gáz­árak áramárakra gyakorolt hatásának korlátozása érdekében. A cél az lenne, hogy a gázárak kiszámíthatatlan mozgása, főleg időnkénti megugrása ne húzza magával az áram árát is.

A terv

Mindenekelőtt, és talán ez a javaslat váltotta ki a legnagyobb visszhangot, átmenetileg korlátoznák a villamosenergia-termeléshez felhasznált gáz árát, mégpedig az Oroszországból importált gázra vonatkozó árplafon bevezetésével. Az EU közösen jelentkezne vásárlóként az orosz (és esetleg más) gázeladóknál, és csak bizonyos árszint alatt vásárolna gázt az eladótól (ez orosz oldalról jellemzően a Gaz­prom). Emellett az áram úgynevezett aukciós árképzési rendszeréből is kizárták volna a gázzal működő erőműveket, ha ugyanis a piacra az aktuális kereslet kielégítésére legutolsóként szükségessé váló áramtermelő – leginkább a rugalmasan ki- és bekapcsolható gázerőművek valamelyikének – termelési költsége szabja meg az adott időszak egységes aukciós áramárát, akkor az a magas gázárak miatt árfelhajtó hatású lenne. Jellemző a kétségbeesett ötletelésre, hogy az áram esetében felmerült az uniós szintű „hatósági” ármeghatározás lehetősége is.

A vállalati likviditási helyzet javítására, magyarán a tömeges csődhelyzetek elkerülésére pedig sürgős, egész Európára kiterjedő hitelkeret nyújtását javasolnák a rossz helyzetben lévő piaci szereplők számára. Az árszabályozás meglehetősen radikális megoldásaként merült fel az árammal folytatott határidős ügyleteknek teret adó európai villamos energia származtatott piacok ideiglenes felfüggesztése is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.