Könyv

Minden út Rómából

Philippe Sands: Patkányút. Egy szökevény náci szenvedélyes élete és titokzatos halála

Könyv

Philippe Sands neve itthon is ismert, leginkább úgy, mint a népirtás és az emberiesség elleni bűnök fogalmát személyes történeteken keresztül megvilágító Kelet-nyugati utca szerzője. A brit, anyai ágról francia származású, zsidó gyökerekkel rendelkező, „civilben” neves nemzetközi jogász gyakorlatilag e könyv folytatásaként, vagyis az egyik történetszálát továbbgombolyítva írta meg Patkányút című művét.

(Vele készült interjúnk: „Egy tömegsírnál végződik”, Magyar Narancs, 2020. április 23.)

Egy különleges nyomozás izgalmas története ez, mely egy olyan ember halálának a körülményeit vizsgálja, aki rettenetes bűnök elkövetője s mások rémtetteinek a tanúja volt, s aki számos titkát a sírba vitte. Többen – közöttük közeli hozzátartozói és segítői – is úgy vélik, hogy nem természetes halállal halt meg.

Az osztrák származású, pályája során mind magasabb SS-rangban (végül Gruppenführerként) szolgáló Otto von Wächter a 2. világháború alatt lett élet és halál ura a (Timothy Snyder kifejezését alkalmazva) „véres övezetben”: a németek megszállta Lengyelország, hivatalos német nevén a generalgouvernement (Főkormányzóság) két közigazgatási egységében is vezető volt. Előbb a krakkói, majd a szovjetektől visszafoglalt (1939–1941-ben a sztálini terror rémségeit is elszenvedő) galíciai kormányzóságot irányította a nürnbergi perben halálra ítélt Hans Frank főkormányzó egyik helyetteseként. A krakkói gettó létrehozójaként hírhedtté vált Wächter számtalan lengyel állampolgár kivégzéséhez adta a nevét, Kelet-Galícia vezetőjeként pedig személyes felelősség terheli az ottani sok százezres zsidóság zömének legyilkolásáért.

Sands előző könyve írása során ismerkedett meg Hans Frank fiával, Niklasszal. A magának újságíróként nevet szerző Niklas élesen elhatárolódott apja cselekedeteitől, s azokat mélységesen elítélte. Sands az ő ajánlása és közvetítése nyomán került szinte baráti viszonyba Otto von Wächter fiával, Horsttal, aki viszont élénken tagadta neki, hogy apjának köze lett volna a tömeggyilkosságokhoz, s azt állította, hogy a szervezett mészárlásokat a kormányzóság SS- és rendőri vezetői bonyolították. Ezzel együtt is Sands kezébe adta a családi levelezést, aki ennek révén (és megannyi más forrást, levéltári anyagot és szemtanúi vallomást feldolgozva) olyan dolgokat is kiderített, amelyek legkevésbé sem vágnak egybe a családi emlékezettel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.