Könyv

Minden út Rómából

Philippe Sands: Patkányút. Egy szökevény náci szenvedélyes élete és titokzatos halála

Könyv

Philippe Sands neve itthon is ismert, leginkább úgy, mint a népirtás és az emberiesség elleni bűnök fogalmát személyes történeteken keresztül megvilágító Kelet-nyugati utca szerzője. A brit, anyai ágról francia származású, zsidó gyökerekkel rendelkező, „civilben” neves nemzetközi jogász gyakorlatilag e könyv folytatásaként, vagyis az egyik történetszálát továbbgombolyítva írta meg Patkányút című művét.

(Vele készült interjúnk: „Egy tömegsírnál végződik”, Magyar Narancs, 2020. április 23.)

Egy különleges nyomozás izgalmas története ez, mely egy olyan ember halálának a körülményeit vizsgálja, aki rettenetes bűnök elkövetője s mások rémtetteinek a tanúja volt, s aki számos titkát a sírba vitte. Többen – közöttük közeli hozzátartozói és segítői – is úgy vélik, hogy nem természetes halállal halt meg.

Az osztrák származású, pályája során mind magasabb SS-rangban (végül Gruppenführerként) szolgáló Otto von Wächter a 2. világháború alatt lett élet és halál ura a (Timothy Snyder kifejezését alkalmazva) „véres övezetben”: a németek megszállta Lengyelország, hivatalos német nevén a generalgouvernement (Főkormányzóság) két közigazgatási egységében is vezető volt. Előbb a krakkói, majd a szovjetektől visszafoglalt (1939–1941-ben a sztálini terror rémségeit is elszenvedő) galíciai kormányzóságot irányította a nürnbergi perben halálra ítélt Hans Frank főkormányzó egyik helyetteseként. A krakkói gettó létrehozójaként hírhedtté vált Wächter számtalan lengyel állampolgár kivégzéséhez adta a nevét, Kelet-Galícia vezetőjeként pedig személyes felelősség terheli az ottani sok százezres zsidóság zömének legyilkolásáért.

Sands előző könyve írása során ismerkedett meg Hans Frank fiával, Niklasszal. A magának újságíróként nevet szerző Niklas élesen elhatárolódott apja cselekedeteitől, s azokat mélységesen elítélte. Sands az ő ajánlása és közvetítése nyomán került szinte baráti viszonyba Otto von Wächter fiával, Horsttal, aki viszont élénken tagadta neki, hogy apjának köze lett volna a tömeggyilkosságokhoz, s azt állította, hogy a szervezett mészárlásokat a kormányzóság SS- és rendőri vezetői bonyolították. Ezzel együtt is Sands kezébe adta a családi levelezést, aki ennek révén (és megannyi más forrást, levéltári anyagot és szemtanúi vallomást feldolgozva) olyan dolgokat is kiderített, amelyek legkevésbé sem vágnak egybe a családi emlékezettel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.