Szélsőséges időjárási viszonyok a világban

Nyárból a télbe

Tudomány

Sokakat foglalkoztató kérdés, miért volt ilyen forró és reménytelenül száraz a nyár Európa nagy részén, így Magyarországon is. Annak megválaszolása pedig kifejezetten a pénztárcánkba vág, hogy mennyire lesz hideg a tél.

A 2022 nyarán Magyarországon tapasztalt, többnyire forró és száraz idő magyarázata elsőre módfelett egyszerű: túlságosan sokáig áramlott fölénk a többnyire Észak-Afrikából, néha Ázsia és Európa határvidékéről érkező meleg és száraz levegő. Ráadásul a nagyobb léptékű, több kontinenst érintő időjárási folyamatok kedveztek annak, hogy a meleg levegőt Európa közepére pumpáló magas légnyomású légköri rendszerek, anticiklonok hosszú időn át makacsul felettünk maradjanak. Ehhez az is kellett, hogy az Atlanti-óceán északi medencéjében menetrendszerűen keletkező atlanti ciklonok eltérüljenek szokásos pályájukról, és ahelyett, hogy Nyugat-Európa, majd a kontinens belseje felé nyomulnának, inkább Európa északi régiói felé vegyék az irányt.

Itt jön a képbe egy olyan a légköri jelenség, amely a Föld felszínén közvetlenül nem is észlelhető: a troposzféra (az alsó légkör) és a felette található sztratoszféra határán, úgy 9–12 kilométer magasságban a Földet nyugat–keleti irányban akár óránkénti 180 kilométeres sebességgel körbeszáguldó sarkköri futóáramlás (polar jet stream, esetünkben az északi) meggyengülése és irányának eltérülése. Ez a viszonylag keskeny, igen gyors mozgású légköri folyó amúgy is hajlamos a kanyargósságra, azaz korántsem párhuzamos a sarkkörrel – iránya szakaszosan észak–déli is lehet. E futóáramlásnak fontos szerepe van a sarkvidéki hideg és a nedvesebb, melegebb, délről érkező levegő találkozásából létrejövő és csapadékot szállító mérsékelt övi ciklonok keletkezésében és mozgásában. Így a sarkköri futóáramlás gyengülése és pozíciójának áthelyeződése nem kedvezett annak, hogy a mérsékelt övi ciklonok frontrendszerei elérjék a kontinens belsejét.

Ehelyett nekünk a déli, délnyugati, de néha keleties áramlással érkező forró levegő jutott, ami viszont több tekintetben is rossz hatással volt a csapadékképződésre. A meleg, eredendően száraz levegő ugyanis jóval több nedvességet tud felvenni anélkül, hogy telítetté válna, sőt emelkedés közben sem hűl le annyira, hogy vízcseppek csapódjanak ki belőle, jégszemek fagyjanak ki, majd ebből csapadékot adó és elektromos aktivitást is mutató zivatarfelhők álljanak össze. A magasnyomású légköri rendszerekben ráadásul még egy sajátos légrétegződés is kialakul, ami gátolja a felmelegedett levegő felemelkedését, és így nagyobb gomolyfelhők kialakulását. A légkörben ragadó, ki nem csapódó vízgőz pedig erős üvegházhatással bír, s gyengíti a felszínt lehűtő éjszakai hőkisugárzás hatékonyságát, ez pedig a kellemetlenül meleg trópusi éjszakák gyakoribbá válásához vezet.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.