Interjú

„Leszokni az orosz gázról”

Holoda Attila energetikai szakértő

Belpol

Magyarország a különutas energiapolitikájával csupán az oroszoknak kedvez, miközben mind nyilvánvalóbb, hogy az Orbán-kormányok az utóbbi 12 évben semmit sem tettek az ország energiafüggetlenségéért, vagy a kevéssé pazarló felhasználásért.

Magyar Narancs: Orbán Viktor legutóbb a Bosch Budapest Innovációs Kampusz átadásán beszélt arról, hogy Európát térdre kényszerítheti az Oroszország elleni szankciók okozta brutális infláció és energiahiány, ráadásul az oroszok nem gyengülnek a szankciók miatt. Azt is mondta, hogy „Magyarországon lesz gáz, és lesz elég villany is”, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Tényleg ennyivel jobban állnánk, mint Európa?

Holoda Attila: Miközben a szankciókat ostorozzák folyamatosan, közben sem az olajra, sem a földgázra vonatkozó szankciók nem vonatkoznak ránk, nem léptek életbe, hiszen Magyarország felmentést kapott ezek alól. Orbánék indoklása azért érdekes, mert az minden bajunk okozójaként az európai szankciókat nevezi meg, holott minket közvetlenül nem is érint – közvetve persze igen, az energiaárak révén. A szankcióknál látni kell, hogy miként korábban is, a magyar kormány most is szembemegy az európai uniós törekvésekkel. Az Európai Unióban életbe léptetett szankciókat, hangsúlyozom, mind a hat csomagot, a magyar kormány kivétel nélkül elfogadta – kivéve Kirill pátriárka EU-ból való kitiltását. Innentől Brüsszelre mutogatni az emberek félrevezetése, hiszen a szankciós döntéseket nem „Brüsszel” hozza, hanem a tagállamok közösen, és ebben Magyarország éppúgy szerepet vállalt, mint bárki más. Ha ezek után a kormányunknak bármi problémája, gondja, indoka, eltérő számítása akad, akkor ezeket Brüsszelben kell megosztania, és utána lehet újratárgyalni a szankciók ügyét. Az viszont nem megy, hogy kint elfogadom a szankciókat, játszom a jófiút, hazatérve pedig azt harsogom, hogy ezek mennyi problémát okoznak. A szankciók pedig nem úgy működnek, hogy csakis az egyik fél (jelen esetben Oroszország) fogja megsínyleni azokat. Ugyanakkor ezek kiváltója az volt, hogy Oroszország megtámadott egy független, a Nyugathoz, az Európai Unióhoz közeledő, baráti európai államot. Az sem megy, hogy csak azért hagyjuk büntetlenül az agressziót, mivel a szankciók számunkra problémákat okoznak. Ha azt látjuk, hogy ez a magyar kormány hivatalos álláspontja, az azt jelenti, hogy nem osztja azokat az európai értékeket, amelyek szerint egy független államot meg kell védeni, és ha kell, szankciókkal sújtani az agresszort. A miniszterelnök egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a szankciók okozója az ő jó barátja, Putyin. Ha a magyar kormány így viselkedik, akkor vitatja az EU szankcionáláshoz való jogát, lehetőségét.

MN: Tényleg olyan jól viselik az oroszok, azon belül is a szénhidrogén- és az energiaágazat a szankciókat?

HA: Többszörös csúsztatás, amit erről a miniszterelnök mondott. Amikor azt emlegeti, hogy ezek a szankciók kizárólag Európának fájnak, akkor is borzasztóan téved. Az orosz gazdaság, beleértve az olaj- és gázipart, beleértve a polgári és a katonai repülést és az összes olyan gazdasági területet, ahol nyugati technológiát alkalmaznak, meg fogja sínyleni a szankciókat. Nem véletlen, hogy az előrejelzések jövőre két számjegyű gazdasági visszaesést vetítenek előre Oroszország számára. A kőolajnál és földgáznál is hiába jönnek azzal, hogy Oroszország majd úgyis megoldja és eladja másnak a szénhidrogéneket, mondjuk Kínának és Indiának – valójában ez sem igaz. Egy részét el tudták adni, hiszen India és Kína örömmel vette meg a fillérekre leárazott orosz olajat, meg azt a gázt, amit egyáltalán át tudott venni. De Kína például most sem csinál mást most, mint hogy megveszi az oroszoktól az LNG gázt olcsón, majd exportálja Európába drágábban – ezzel is a kínaiak járnak jól, nem az oroszok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.