Magyar Narancs: Orbán Viktor legutóbb a Bosch Budapest Innovációs Kampusz átadásán beszélt arról, hogy Európát térdre kényszerítheti az Oroszország elleni szankciók okozta brutális infláció és energiahiány, ráadásul az oroszok nem gyengülnek a szankciók miatt. Azt is mondta, hogy „Magyarországon lesz gáz, és lesz elég villany is”, vagyis energiahiány miatt nem kell leállítani és bezárni egyetlen gyárat sem. Tényleg ennyivel jobban állnánk, mint Európa?
Holoda Attila: Miközben a szankciókat ostorozzák folyamatosan, közben sem az olajra, sem a földgázra vonatkozó szankciók nem vonatkoznak ránk, nem léptek életbe, hiszen Magyarország felmentést kapott ezek alól. Orbánék indoklása azért érdekes, mert az minden bajunk okozójaként az európai szankciókat nevezi meg, holott minket közvetlenül nem is érint – közvetve persze igen, az energiaárak révén. A szankcióknál látni kell, hogy miként korábban is, a magyar kormány most is szembemegy az európai uniós törekvésekkel. Az Európai Unióban életbe léptetett szankciókat, hangsúlyozom, mind a hat csomagot, a magyar kormány kivétel nélkül elfogadta – kivéve Kirill pátriárka EU-ból való kitiltását. Innentől Brüsszelre mutogatni az emberek félrevezetése, hiszen a szankciós döntéseket nem „Brüsszel” hozza, hanem a tagállamok közösen, és ebben Magyarország éppúgy szerepet vállalt, mint bárki más. Ha ezek után a kormányunknak bármi problémája, gondja, indoka, eltérő számítása akad, akkor ezeket Brüsszelben kell megosztania, és utána lehet újratárgyalni a szankciók ügyét. Az viszont nem megy, hogy kint elfogadom a szankciókat, játszom a jófiút, hazatérve pedig azt harsogom, hogy ezek mennyi problémát okoznak. A szankciók pedig nem úgy működnek, hogy csakis az egyik fél (jelen esetben Oroszország) fogja megsínyleni azokat. Ugyanakkor ezek kiváltója az volt, hogy Oroszország megtámadott egy független, a Nyugathoz, az Európai Unióhoz közeledő, baráti európai államot. Az sem megy, hogy csak azért hagyjuk büntetlenül az agressziót, mivel a szankciók számunkra problémákat okoznak. Ha azt látjuk, hogy ez a magyar kormány hivatalos álláspontja, az azt jelenti, hogy nem osztja azokat az európai értékeket, amelyek szerint egy független államot meg kell védeni, és ha kell, szankciókkal sújtani az agresszort. A miniszterelnök egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a szankciók okozója az ő jó barátja, Putyin. Ha a magyar kormány így viselkedik, akkor vitatja az EU szankcionáláshoz való jogát, lehetőségét.
MN: Tényleg olyan jól viselik az oroszok, azon belül is a szénhidrogén- és az energiaágazat a szankciókat?
HA: Többszörös csúsztatás, amit erről a miniszterelnök mondott. Amikor azt emlegeti, hogy ezek a szankciók kizárólag Európának fájnak, akkor is borzasztóan téved. Az orosz gazdaság, beleértve az olaj- és gázipart, beleértve a polgári és a katonai repülést és az összes olyan gazdasági területet, ahol nyugati technológiát alkalmaznak, meg fogja sínyleni a szankciókat. Nem véletlen, hogy az előrejelzések jövőre két számjegyű gazdasági visszaesést vetítenek előre Oroszország számára. A kőolajnál és földgáznál is hiába jönnek azzal, hogy Oroszország majd úgyis megoldja és eladja másnak a szénhidrogéneket, mondjuk Kínának és Indiának – valójában ez sem igaz. Egy részét el tudták adni, hiszen India és Kína örömmel vette meg a fillérekre leárazott orosz olajat, meg azt a gázt, amit egyáltalán át tudott venni. De Kína például most sem csinál mást most, mint hogy megveszi az oroszoktól az LNG gázt olcsón, majd exportálja Európába drágábban – ezzel is a kínaiak járnak jól, nem az oroszok.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
