München 50 éve

A halál olimpiája

Külpol

Ötven éve Münchenben az olimpia alatt egy palesztin kommandó izraeli sportolókat és edzőket ejtett túszul – a 21 órás drámát egyik fogoly sem élte túl. A merénylet és annak utóélete körül még mindig sok a bizonytalanság, számos részletre talán sohasem derül fény.

Két hete zajlott már a müncheni olimpia, amikor 1972. szeptember 5-én hajnalban nyolc palesztin terrorista, a Fekete Szeptember nevű csoport tagjai közelítették meg az izraeli csapat szállását melegítőbe öltözve, málhazsákokba rejtett fegyvereket (AK–47-es, azaz Kalasnyikov gépkarabélyokat, Tokarev pisztolyokat, illetve kézigránátokat) cipelve. Miután az olimpiai faluba visszaszökő kanadai sportolók segítségével átjutottak a védőláncon, 4:30-kor lopott kulcsokkal megpróbáltak behatolni az izraeliek apartmanjaiba.

A támadás

Az első apartmanlakásban sikerült felébreszteni Joszef Gutfreund birkózóbírót, aki egy elhajított 135 kilós súllyal próbálta az ajtót belülről bereteszelni, de a támadók idővel így is benyomultak a szállásra. A lakótársait fellármázó Gutfreundnak köszönhetően Tuvia Sokolovsky súlyemelőedző sikerrel kitörte az ablakot és megszökött – az életét köszönhette ennek. Mose Weinberg birkózóedző is szembeszállt a támadókkal, ám azok átlőtték az arcát, majd arra kényszerítették sebesült foglyukat, hogy mutassa meg a többi izraeli sportoló szállását. Weinberg kezdetben sikerrel vezette félre fogva tartóit azzal, hogy a kettes számú apartmanlakásban nem is a honfitársai tartózkodnak – valójában igen, és ők végül az ablakon át el is tudtak menekülni, s közülük Saul Ladany gyalogló, a bergen-belseni láger túlélője riasztotta a szomszédban az amerikai atlétákat. A támadók a hármas számú apartmanban újabb hat súlyemelőt és birkózót ejtettek túszul, akik mivel mélyen aludtak, nem tudtak ellenállást kifejteni.

A túszok egy helyiségbe terelése nem volt zökkenőmentes: előbb a sebesült Weinberg támadt ismét őreire (egyet leütött, egy másikat megsebesített egy konyhai gyümölcskéssel), akik erre agyonlőtték. Ugyanezt tették Joszef Romano súlyemelővel, az 1967-es hatnapos háború veteránjával, aki előbb még megsebesített egy támadót. A két sportember önfeláldozása nem volt teljesen hiábavaló, ugyanis a túszul ejtett Gad Zobari birkózó így tudott megszökni egy föld alatti garázson át. A palesztinok végül kilenc túszt tudtak élve foglyul ejteni – Gutfreundon kívül köztük volt a lövészcsapat edzője, Kehat Shorr, az atlétaedző Amitzur Shapira, a vívómester Andre Spitzer, a súlyemelőbíró Jákov Springer, Eliezer Halfin és Mark Szlavin birkózók, valamint David Berger és Ze’ev Friedman súlyemelők. Berger az Egyesült Államokból alijázott, így kettős állampolgár volt, míg Szlavin, aki a maga 18 évével a legfiatalabb volt a túszok közül, alig néhány hónappal az olimpia kezdete előtt érkezett Izraelbe a Szovjetunióból. Gutfreundot, aki tán fizikailag a legerősebb volt közöttük, egy székbe kötözték, a többieket csuklónál és bokánál kötözték meg, majd egymáshoz is csomózták őket. Romano golyók szaggatta holttestét elrettentésül ott hagyták megkötözött honfitársai szeme előtt.

A túszszedők gyorsan érintkezésbe léptek a nyugatnémet hatóságokkal, és előadták követeléseiket: 234, Izraelben őrzött fogoly, zömmel palesztinok, no meg a rettegett Kozo Okamoto (a Japán Vörös Hadsereg tagja, a tel-avivi repülőtéren elkövetett 1972. májusi mészárlás túlélő tettese) szabadon bocsátását követelték. A nyugatnémet kormánytól is elvárták Andreas Baader és Ulrike Meinhof, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorcsoport alapítóinak elengedését: a fegyverbarátság és az akkoriban felfedezett ideológiai közelség jegyében a RAF számos káderét is libanoni palesztin táborokban képezték ki. Az izraeli kormány azonnal elutasította a követelések teljesítését, sőt a terroristákkal való tárgyalást is, mondván, hogy ez csupán újabb támadásokra ösztönözné a palesztin fegyveres csoportokat. A terroristák tökéletesen használták ki, hogy a müncheni olimpia nyugatnémet szervezői hangsúlyosan békés, oldott hangulatú játékokat képzeltek el, így feledtetve az előző német olimpia, az 1936-os berlini erősen militarizált (és nem kis részben nemzetiszocialista) kontextusát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.