Közben persze azt is keresgéli, hogy miért nem működik a kapitalizmus Magyarországon. S még e szűkre szabott keretek között is próbál számot vetni a kapitalizmus kritikájával, a történetileg is megvalósult vagy még csak utópiaként létező alternatívákkal. Itt Kertész meggyőzően érvel amellett, hogy például a szocializmus megvalósult formájával nem az volt a gond, hogy a tökéletes idea tökéletlenül valósult meg.
A szerző szakmabeliként sokkal jobb véleménnyel van a mainstream (neoklasszikus) közgazdaságtanról, és csupán ironikusan idézi fel a diszciplínával szemben támasztott, naivan agresszív kritikákat. Mindazonáltal kénytelen beismerni, hogy a nagyszerű közgazdászok (John M. Keynes és Milton Friedman) felismeréseire épülő sikeres válságkezelő intézkedések milyen magától értetődő módon ágyaztak meg a következő válságoknak. Márpedig a kapitalizmus egyik válságból a másikba bukdácsol, de rendre megerősödve került ki minden krízisből.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
