Legát Tibor

Zelk Zoltán az „eltűnt” Radnóti Miklósról, 1945-ben.

A múlt héten eldőlt, másfél milliárdot szán a kormány a Gellért-hegyi sikló megépülésének előkészítésére, a terveknek jövő októberre kell elkészülniük. Persze a több mint 150 éve működő Budavári Sikló történetének ismeretében nincsenek illúzióink.

„A gyerekek egyébként nagyon jól vannak. Meghíztak (sajnos a sok semmittevéstől mi is), jó színük van. Pisti rengeteget változott előnyére: igen bátor lett. Az első ródliversenyt (nem kell valami komolyra gondolni) is ő nyerte meg. Rendkívül ügyes, mozgékony, erős…”

De Vásárhelyi Mária könyvének hőseit a mostani emlékezetpolitika is épp kiretusálni próbálja a történelemkönyvekből.

Interjúnk Horthy Istvánnal a filmről, amelyben nagyapjára emlékezik vissza.

Hogyan volt képes 50 ember sakkban tartani egy 20 ezer lakosú várost?

Másfél éves volt, amikor apja meghalt az orosz fronton, három, amikor 1944-ben el kellett hagynia az országot, és negyvennyolc, amikor először visszatérhetett. Azóta rendszeresen jár haza, de mindig „kívülállóként”. Ha nincs a koronavírus-járvány, talán most is itt lenne egy június 4-i premier okán: a Nagyapám, Horthy Miklós című filmben gyermekkori emlékeit idézi fel.

Immár online változatban is hozzáférhető a nyolcvanas a magyar underground zenekarainak plakátgyűjteménye, ami egyúttal 2018 egyik legszebb hazai kiadványa volt.

Hetven éve adták át az első komolyan vehető magyar repteret, amit a kor szokásainak megfelelően a népi demokrácia győzelmeként ünnepeltek. Ekkor még a hazai repülési vállalat is a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság nevet viselte, arról azonban hallgattak, hogy az építkezés már 1939-ben elkezdődött.

A hetven évvel ezelőtt alakult a Móra Kiadó ma is meghatározó szereplője a hazai könyvpiacnak, bár a rendszerváltás után nem sok hiányzott ahhoz, hogy ugyanúgy eltűnjön, mint a többi állami vállalat.

Az elmúlt 20–25 évben itthon sem volt teljesen ismeretlen a „csallóközi maffia” kifejezés, bár ahhoz képest, hogy tagjai szinte kivétel nélkül magyar nemzetiségűek voltak, a hazai sajtó ingerküszöbét csak a legbrutálisabb megmozdulásaik érték el. Ám ennél sokkal többről van szó.

Szabó Lőrinc látogatásai Juhász Gyulánál az elmegyógyintézetben.