Megtagadta a felülvizsgálatot a Kúria a Néprajzi Múzeum volt műemléképületének kiürítése ügyében – írta szeptember 24-én az intézmény sajtótitkársága. Ez azt jelenti, hogy az 1990 óta itt működő Politikatörténeti Intézetnek (PTI) el kell költöznie az épületből. A döntéssel hosszú évek óta zajló pereskedés ért véget, ami sokkal inkább politikai, mint jogi kérdés volt. Az Orbán-kormány immár tíz éve próbálja bedarálni a PTI-t, az még a jövő kérdése, hogy sikerül-e.
Beleírták az alaptörvénybe is
A Politikatörténeti Intézet 1990 nyarán a Párttörténeti Intézet átalakulásával, a MSZP támogatásával jött létre mint „állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely, amely elsődlegesen új- és jelenkori történeti és társadalomelméleti kutatásokkal foglalkozik, valamint nyilvános levéltárat és könyvtárat működtet”. Az intézet 2010-ig végezhette akadálytalanul tevékenységét, ekkor azonban az új kormány megszüntette addigi költségvetési támogatását, majd két évvel később arra utasította őket, hogy a birtokukban lévő 1944–1948 közötti levéltári anyagokat adják át. Ugyanekkor közölték velük azt is, hogy székhelyükről, az egykori Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum) épületéből is el kell költöznünk. A kormány „elszántságát” jelezte, hogy 2012-ben csak azért módosították a levéltári törvényt, hogy a jogszabály az említett iratokról is rendelkezzék. Sőt, miután az intézet az ombudsman támogatásával fellebbezni próbált, az alaptörvénybe is beleírták, hogy az említett iratok állami tulajdonban vannak.
Ugyanakkor a PTI nem ragaszkodott a belvárosi székhelyéhez. 2013-ban fel is ajánlottak számukra egy kisebb és minden tekintetben rosszabb minőségű ingatlant, de mielőtt tárgyalhattak volna róla, az állam visszavonta ezt az ajánlatot. Ezt követően a Fidesz-közeli sajtó, illetve néhány jobboldali politikus révén megindult a lejárató kampány a PTI ellen azt sugallva, hogy ott valamiféle „titkos tevékenység" zajlik. Rétvári Bence például azzal jött elő 2014-ben, hogy intézet működése csak azt bizonyítja, hogy az „MSZP-nek és politikusainak rejtegetnivalója van az állampárti időszakkal kapcsolatban”.
„Ha a Politikatörténeti Intézet működését valaki továbbra is arra vezeti vissza, hogy ki a jogelődje, és ennyi elég is neki, azzal én nem kívánok vitatkozni. Aki nem ismeri az itt zajló munkát, és akit nem is érdekel, azt nem fogom tudni meggyőzni semmiről. De azért azt is tudni kell, hogy itt József Attila leveleitől kezdve a határon túli magyar baloldal sehol másutt nem őrzött iratain át egészen a rendszerváltás idejéből származó dokumentumokig sok mindent őrzünk. Igaz, hogy olyan levéltári törvény van érvényben, amely nem kötelezi a pártokat az archiválásra, de az MSZP iratai mégis hozzánk kerültek. – nyilatkozta 2018-ban lapunknak Földes György, a PTI egykori főigazgatója, jelenlegi ügyvezetője. Azt is elmondta, az intézet ugyanúgy működik, mint bármelyik közlevéltár. Nincsenek titkos anyagaik, sőt az ún. állampárti iratokat mindenfajta állami rendelkezés nélkül kutathatóvá tették már a kilencvenes években.
| ||
Perről perre
A pereskedés 2016-ban kezdődött. Az akkori felperes, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) arra szólította fel a bíróságot, nyilvánítsa érvénytelennek a PTI szerződését, és határozzon arról, hogy és 30 napon belül költözzenek ki. A perben három jogerős ítélet is született az intézet javára, ekkor azonban a vagyonkezelő felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. „A dolog pikantériája az volt, hogy a Kúriának kell ítélnie, amely érintett az ügyben, hiszen ők költöznének a helyünkre” – mondta ezzel kapcsolatban Földes György még a Kúria döntése előtt, amelyre 2018. november 26-án került sor.
Ennek értelmében már a PTI-re nézve negatív döntés született; a Kúria felülvizsgálati döntésével elrendelte az intézet ingatlanhasználati jogának törlését. Ahogy azt a Népszava írja, "a Kúria ugyan nem állította, hogy a PTI törvénysértően használná az Alkotmány utcai épületet, ugyanakkor rendelkezett arról, hogy az intézet használati jogát törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból”.
Ezt követően a bíróság azt vizsgálta, hogy az állam egyoldalúan felmondhatja-e az ingatlanhasználati szerződést. Nos, a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla is arra jutott, hogy felmondhatja, és a PTI-nek 30 napon belül el kell hagynia az épületet. Az intézet az ítélőtábla júliusi döntése után fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel, a legfőbb bírói testület azonban megtagadta a felülvizsgálatot, és a magyar állam javára döntött. „A Kúria most eljárásjogi kifogásokkal megakadályozta, hogy az ítéletet vita tárgyává tegyük” – mondta, a Népszavának Földes György, „felháborítónak és elszomorítónak” nevezve a döntést.
Mi lesz, mi lehet?
Hogy mi lesz ezután, azt egyelőre senki nem tudja, hiszen nem pusztán „szimpla költözésről” van szó. Lehetetlen ugyanis egy hónap alatt leltározni és elszállítani az itt őrzött közel 2600 iratfolyóméternyi – 2,6 kilométernyi – levéltári és könyvtári iratot. Ahogy azt Egry Gábor, a PTI főigazgatója még a Fővárosi Ítélőtábla döntése után elmondta lapunknak, hónapok is eltelhetnek addig.
| ||
„Kell egy raktárhelyiség, ahová ez az anyag átkerül, és ennek a raktárhelyiségnek megfelelő klimatikus viszonyokat kell biztosítani, hiszen az iratokat nem lehet valami nedves, dohos helyen tartani, vagy ahol egerek rághatják meg. Emellett biztosítani kell azt is, hogy az iratokat szakszerűen tárolják, rendezettek, könnyen hozzáférhetők, kutathatók legyenek. Tehát nem lehet arról szó, hogy valamilyen helyiségbe ömlesztve beszórjuk a hatalmas mennyiségű anyagot, hogy ott majd »egy ideig ellesznek«" – nyilatkozta Egry Gábor. A főigazgató szerint a magyar államnak fogalma sincs arról, hogy mi minden szükséges egy levéltár költöztetéséhez, ha pedig végrehajtást kérnek, valószínűleg a végrehajtó sem fogja tudni. "Azt nem tehetik meg, hogy csak úgy földobálják ezeket az iratokat egy teherautóra” – jegyezte meg Egry Gábor. Mint mondta, a költözés idején az adományozástól a kétkezi munkáig minden segítséget szívesen fogadnak. „Például annak is nagyon örülünk, ha az épület kipakolásában segítenek bennünket, amikor a költözésre sor kerül, de mivel azt sem tartom kizártnak, hogy »forró pillanatokat« is átélhetünk, és végrehajtót küldenek ránk, ott is számítunk segítségre. Nem mindegy hogy a két tucat munkatársam meg én nézünk farkasszemet a hatalom képviselőivel, vagy ott vannak azok is, akiknek a szolidaritása minket is erősebbé tesz” – mondta Egry Gábor.
A Kúria döntése után a Földes György a Népszavának úgy fogalmazott, a PTI ragaszkodik ahhoz, hogy az állam térítse meg a levéltári anyag felelős őrzése és az ingatlanban elvégzett munkálatok költségeit. Várja továbbá, hogy az Alkotmánybíróság megtárgyalja a több mint egy éve benyújtott beadványukat.
