Interjú

„Inkább a saját karakter”

Varga Balázs fesztiválszervező

Zene

Több mint tízéves története során először került címlapokra a Fekete Zaj, nem is kellett hozzá más, csak a bejelentés, hogy a mátrai fesztivált – ellentétben a legtöbbel – az idén is megrendezik. A fesztivál szervezője elmondta, hogyan lehetséges ez trükközés nélkül, de végigvettük a fesztivál történetét is.

Magyar Narancs: Készültetek arra, hogy augusztus 15-e után sem lehet majd nagyobb fesztivált rendezni?

Varga Balázs: Mi már tavasszal készítettünk egy vészforgatókönyvet, s az azzal kezdődött, hogy júniusig el kell döntenünk, lesz-e fesztivál. Miután úgy döntöttünk, hogy lesz, folyamatosan figyeltük, hogyan alakul a járványhelyzet. Azt hiszem, hogy az a kéthetes várakozás, ami megelőzte a mostani bejelentést (augusztus 15. után sem lehet zenés-táncos rendezvényeket tartani 500 főnél nagyobb közönség előtt – a szerk.), nem könnyítette meg a munkáját senkinek. Ennél sokkal korrektebb volt, ami néhány külföldi országban történt, hogy már márciusban kimondták, hogy milyen körülmények között lehet fellépéseket tartani, és ezen nem módosítgattak menet közben. Nálunk valamiért – vélhetően az augusztus 20-i ünnepségek miatt – kapaszkodtak az augusztus 15-i dátumba, és eleinte mi is arra számítottunk, hogy ezután enyhíteni fognak, de amikor bejelentették, hogy elmaradnak az augusztus 20-i rendezvények, már sejteni lehetett, hogy leszűkül a mozgásterünk.

MN: Az eredeti terveknek megfelelően alakul a fellépők névsora?

VB: Nagyon nem. 32 külföldi fellépőnk volt, de már valamikor tavasz végén lemondtuk az összeset. A fele egyébként is lemondta volna, mert szétesett a turnéjuk, majd a másik felével is megbeszéltük, hogy inkább pótoljunk jövőre. Nem akartunk egész nyáron azon pörögni, hogy mi lesz a határhelyzettel, kinek kell karanténba mennie és így tovább. Júniusban kezdtük újratervezni a programot kizárólag magyar fellépőkkel; nem mondtuk le a fesztivált, de nem is fogjuk kijátszani a szabályokat. Az bizonyos, hogy az alacsonyabb nézőszám miatt jelentős veszteséggel számolunk, még úgy is, ha az eredetileg tervezetthez képest lényegesen kisebb a program költségvetése.

MN: Változott-e a fesztivál tartalma a 2009-es kezdés óta?

VB: A Fekete Zaj indulásakor kifejezetten a dark-goth műfaj rajongóit célozta meg, én ekkor már évek óta ezen a színtéren szerveztem koncerteket, volt egy klubunk, a Marco Polo a Nyár utcában, sőt korábban egy fesztivál rendezésében is részt vettem. Igazából ennek a hagyományait próbáltuk továbbvinni a Fekete Zajjal, miután találtunk egy nagyszerű helyszínt a sástói Mátra Kempingben. Noha jól sikerült a bemutatkozás, egyértelmű volt, hogy ez a szubkultúra Magyarországon nem tart el egy fesztivált, így bővítettük a műfaji kínálatot. De kizárólag olyan fellépőkkel, hasonlóan rétegzenékből érkező előadókkal, akiket mi is nagyra tartunk. Eleinte ugyan előfordult, hogy bizonyos együttesekre a fesztivál előtt „fújás” volt a törzsközönség részéről, de a helyszínen már nagy sikert arattak. Ez megmutatta azt is, hogy nemcsak egy-két műfajhoz lehet a Fekete Zajt társítani, inkább a saját karakterünket kell kialakítani. Tíz év alatt sikerült eljutnunk oda, hogy ma már a nagyobb fesztiválok szervezői is elismerően nyilatkoznak a munkánkról: tetszik a koncepció, a helyszín, arra pedig külön is büszke vagyok, hogy olyan nagy neveket sikerült idehoznunk, mint Justin Sullivan a New Model Armyból, a Wovenhand, az izlandi Sólstafir, a francia Igorrr. De a VHK minden évben fellépett, és ők természetesen az idén is lesznek. Erre az évre is nagyon erős lineuppal készültünk: a Godflesh először jött volna Magyarországra, az Atari Teenage Riot pedig hosszú évek után. De említhetném még az Oranssi Pazuzut vagy a She Past Away-t. Remélem, hogy jövőre már olyan lesz a helyzet, hogy pótolni tudják az idei kimaradást.

MN: Hogyan tudtok ilyen alacsony költségvetéssel jelentős nemzetközi előadókat megfizetni?

VB: Több mint húsz éve szervezek koncerteket, és ennyi idő alatt sikerült jól működő kapcsolati hálót kialakítani. Számos ügynökséggel baráti a viszonyunk, és többnyire megértik, hogy a Fekete Zaj nem olyan léptékű fesztivál, ahol csúcsgázsit szokás kérni, így gyakran klubkoncertes áron jönnek a nagy nevek is. Alapvetően azokkal a zenekarokkal szeretünk dolgozni, akiknek nem csak egy turnéállomás a Fekete Zaj.

MN: Úgy tűnik, ez a fesztivál a megszokottól teljesen eltérő üzleti modellel működik.

VB: Ez így van. Túlságosan kicsik vagyunk ahhoz, hogy a szponzorok szóba álljanak velünk, de mi sem szeretnénk, hogy valamilyen termék rátelepedjen a fesztiválra. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a közösségi szervezést és finanszírozást erősítsük azokon a területeken, amelyeket nem fedez a jegybevétel. A készpénzmentes fizetést is közönségbarát módon oldottuk meg, és most ez a rendszer segíthet a létszámkorlát betartásában. Két évvel ezelőtt még a fesztivál újraindítására gyűjtöttünk, tavaly már konkrét célra, hogy egy saját színpadot tudjunk felépíteni. Az idén a külső helyszínt szeretnénk feldobni, van két egybenyíló sziget a tavon, oda fogunk egy interaktív installációt felépíteni, illetve akusztikus koncertekre alkalmas játszóhelyet. Az üzleti modell valahogy úgy néz ki, hogy a mi dolgunk a közösség építése, a közösség pedig anyagilag vagy kapcsolatain keresztül segít abban, hogy fennmaradjunk. De nemcsak a közönségről van szó: miután kiderült, hogy csökkentenünk kell a nézői létszámot, nagyon sok zenekar és stábtag jelezte, hogy ők idén térítésmentesen szeretnének dolgozni.

A Fekete Zaj fesztivált augusztus 19–22. között rendezik meg a Mátrában.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.