Interjú

„Inkább a saját karakter”

Varga Balázs fesztiválszervező

Zene

Több mint tízéves története során először került címlapokra a Fekete Zaj, nem is kellett hozzá más, csak a bejelentés, hogy a mátrai fesztivált – ellentétben a legtöbbel – az idén is megrendezik. A fesztivál szervezője elmondta, hogyan lehetséges ez trükközés nélkül, de végigvettük a fesztivál történetét is.

Magyar Narancs: Készültetek arra, hogy augusztus 15-e után sem lehet majd nagyobb fesztivált rendezni?

Varga Balázs: Mi már tavasszal készítettünk egy vészforgatókönyvet, s az azzal kezdődött, hogy júniusig el kell döntenünk, lesz-e fesztivál. Miután úgy döntöttünk, hogy lesz, folyamatosan figyeltük, hogyan alakul a járványhelyzet. Azt hiszem, hogy az a kéthetes várakozás, ami megelőzte a mostani bejelentést (augusztus 15. után sem lehet zenés-táncos rendezvényeket tartani 500 főnél nagyobb közönség előtt – a szerk.), nem könnyítette meg a munkáját senkinek. Ennél sokkal korrektebb volt, ami néhány külföldi országban történt, hogy már márciusban kimondták, hogy milyen körülmények között lehet fellépéseket tartani, és ezen nem módosítgattak menet közben. Nálunk valamiért – vélhetően az augusztus 20-i ünnepségek miatt – kapaszkodtak az augusztus 15-i dátumba, és eleinte mi is arra számítottunk, hogy ezután enyhíteni fognak, de amikor bejelentették, hogy elmaradnak az augusztus 20-i rendezvények, már sejteni lehetett, hogy leszűkül a mozgásterünk.

MN: Az eredeti terveknek megfelelően alakul a fellépők névsora?

VB: Nagyon nem. 32 külföldi fellépőnk volt, de már valamikor tavasz végén lemondtuk az összeset. A fele egyébként is lemondta volna, mert szétesett a turnéjuk, majd a másik felével is megbeszéltük, hogy inkább pótoljunk jövőre. Nem akartunk egész nyáron azon pörögni, hogy mi lesz a határhelyzettel, kinek kell karanténba mennie és így tovább. Júniusban kezdtük újratervezni a programot kizárólag magyar fellépőkkel; nem mondtuk le a fesztivált, de nem is fogjuk kijátszani a szabályokat. Az bizonyos, hogy az alacsonyabb nézőszám miatt jelentős veszteséggel számolunk, még úgy is, ha az eredetileg tervezetthez képest lényegesen kisebb a program költségvetése.

MN: Változott-e a fesztivál tartalma a 2009-es kezdés óta?

VB: A Fekete Zaj indulásakor kifejezetten a dark-goth műfaj rajongóit célozta meg, én ekkor már évek óta ezen a színtéren szerveztem koncerteket, volt egy klubunk, a Marco Polo a Nyár utcában, sőt korábban egy fesztivál rendezésében is részt vettem. Igazából ennek a hagyományait próbáltuk továbbvinni a Fekete Zajjal, miután találtunk egy nagyszerű helyszínt a sástói Mátra Kempingben. Noha jól sikerült a bemutatkozás, egyértelmű volt, hogy ez a szubkultúra Magyarországon nem tart el egy fesztivált, így bővítettük a műfaji kínálatot. De kizárólag olyan fellépőkkel, hasonlóan rétegzenékből érkező előadókkal, akiket mi is nagyra tartunk. Eleinte ugyan előfordult, hogy bizonyos együttesekre a fesztivál előtt „fújás” volt a törzsközönség részéről, de a helyszínen már nagy sikert arattak. Ez megmutatta azt is, hogy nemcsak egy-két műfajhoz lehet a Fekete Zajt társítani, inkább a saját karakterünket kell kialakítani. Tíz év alatt sikerült eljutnunk oda, hogy ma már a nagyobb fesztiválok szervezői is elismerően nyilatkoznak a munkánkról: tetszik a koncepció, a helyszín, arra pedig külön is büszke vagyok, hogy olyan nagy neveket sikerült idehoznunk, mint Justin Sullivan a New Model Armyból, a Wovenhand, az izlandi Sólstafir, a francia Igorrr. De a VHK minden évben fellépett, és ők természetesen az idén is lesznek. Erre az évre is nagyon erős lineuppal készültünk: a Godflesh először jött volna Magyarországra, az Atari Teenage Riot pedig hosszú évek után. De említhetném még az Oranssi Pazuzut vagy a She Past Away-t. Remélem, hogy jövőre már olyan lesz a helyzet, hogy pótolni tudják az idei kimaradást.

MN: Hogyan tudtok ilyen alacsony költségvetéssel jelentős nemzetközi előadókat megfizetni?

VB: Több mint húsz éve szervezek koncerteket, és ennyi idő alatt sikerült jól működő kapcsolati hálót kialakítani. Számos ügynökséggel baráti a viszonyunk, és többnyire megértik, hogy a Fekete Zaj nem olyan léptékű fesztivál, ahol csúcsgázsit szokás kérni, így gyakran klubkoncertes áron jönnek a nagy nevek is. Alapvetően azokkal a zenekarokkal szeretünk dolgozni, akiknek nem csak egy turnéállomás a Fekete Zaj.

MN: Úgy tűnik, ez a fesztivál a megszokottól teljesen eltérő üzleti modellel működik.

VB: Ez így van. Túlságosan kicsik vagyunk ahhoz, hogy a szponzorok szóba álljanak velünk, de mi sem szeretnénk, hogy valamilyen termék rátelepedjen a fesztiválra. Ezért minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a közösségi szervezést és finanszírozást erősítsük azokon a területeken, amelyeket nem fedez a jegybevétel. A készpénzmentes fizetést is közönségbarát módon oldottuk meg, és most ez a rendszer segíthet a létszámkorlát betartásában. Két évvel ezelőtt még a fesztivál újraindítására gyűjtöttünk, tavaly már konkrét célra, hogy egy saját színpadot tudjunk felépíteni. Az idén a külső helyszínt szeretnénk feldobni, van két egybenyíló sziget a tavon, oda fogunk egy interaktív installációt felépíteni, illetve akusztikus koncertekre alkalmas játszóhelyet. Az üzleti modell valahogy úgy néz ki, hogy a mi dolgunk a közösség építése, a közösség pedig anyagilag vagy kapcsolatain keresztül segít abban, hogy fennmaradjunk. De nemcsak a közönségről van szó: miután kiderült, hogy csökkentenünk kell a nézői létszámot, nagyon sok zenekar és stábtag jelezte, hogy ők idén térítésmentesen szeretnének dolgozni.

A Fekete Zaj fesztivált augusztus 19–22. között rendezik meg a Mátrában.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.