ŐSZMŰVÉSZET

„A mozik sem vetítik gyakran”

Szabó Éva Andrea, a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivál művészeti vezetője

Mikrofilm

Rekordszámú nevezés érkezett: 67 nagyjátékfilm, 430 kisjátékfilm és 41 kísérleti film. A 2017 óta megtartott filmfesztivált az éppen 100 éves Belvárosi moziban rendezik meg szeptember 8–12. között. A részletekről a művészeti vezetőt kérdeztük.

Magyar Narancs: Miért Zsigmond Vilmos a fesztivál névadója?

Szabó Éva Andrea: Az Oscar-díjas operatőr Szegeden született, itt élte ifjú éveit. A Belvárosi moziban érték az első filmélmények, amikor vendégül láttuk, nekünk is többször felidézte. Szegedre gyakran vissza-visszatért, ilyenkor mindig ellátogatott a moziba is. Különösen büszke volt arra a teremre, amelyet 2005-ben róla neveztünk el. Nos, ezzel az örökséggel természetes volt, sőt kötelességünknek éreztük, hogy róla nevezzük el a fesztivált, amely éppen az ő személye miatt az operatőri munkára fókuszál.

MN: Milyen szempontok alapján választották ki a versenyfilmeket?

SZÉA: Ez egy nevezéses verseny, bárki jelentkezhet, a több száz filmből pedig egy válogató zsűri dönti el, melyek kerüljenek a versenyprogramba. Mint mondtam, döntő a képi megfogalmazás, annak egyedisége, kreativitása, de nemcsak ez a szempont érvényesül. Szabó Gábor operatőrt, a zsűri elnökét idézve: „…talán a legfontosabb, amit megtanulhattunk Vilmostól, hogy az operatőri teljesítményt, a képet nem lehet önmagában értékelni. Az ő életműve a legjobb példa, hogy a kép, az operatőri teljesítmény mindig csak a film egészének üzenete szempontjából, a rendezői szándék szemszögéből vizsgálható.”

MN: Az idén hány versenyfilm lesz?

SZÉA: A válogató zsűri 31 filmet választott ki, ezek nagyjátékfilm, kisjátékfilm és kísérleti film kategóriában indulnak.

MN: Korábban a kisfilmek uralták a mezőnyt. Ezúttal is így lesz?

SZÉA: Mivel a fesztivál egyik legfontosabb célja az új tehetségek felfedezése, valóban nagy súllyal vannak jelen a kisjátékfilmek.
A fiataloknak ugyanis leggyakrabban ezek révén van lehetőségük a bemutatkozásra, és mivel ezeket a mozik sem vetítik gyakran, mindenképpen indokoltnak tartjuk az ilyen művek átlagon felüli reprezentációját.

MN: Nagyjátékfilmet 2018-ban mindössze hármat vetítettek, s tavaly is csak kilencet. Mi ennek az oka?

SZÉA: Évről évre egyre több filmet neveznek, az idén már 67-et, köztük szinte az összes, 2019-ben forgalmazott magyar játékfilmet, de a válogató zsűri most is csak 3 magyar és 5 külföldi filmnek szavazott bizalmat. Nem tisztem vitatni a döntésüket, hiszen az eddigi fesztiválok sikerrel bizonyították, hogy nem kell mindenáron a játékfilmekre fókuszálni.

MN: Lesz-e olyan film, amelyet itt láthat először a közönség?

SZÉA: Európai premierje lesz az amerikai Peter Segal My Spy, illetve a dél-afrikai Jahmil X. T. Qubeka Knuckle City című filmjének, illetve magyarországi bemutatója a francia Pierre Filmon Long Time No See-jének. A külföldi kisjátékfilmek mindegyike magyarországi premier. A magyar filmek közül pedig Buvári Tamás Magdolna című filmjét mutatjuk be.

MN: A támogatók közt találjuk az Europa Cinemas szervezetet, de a Magyar Filmalapot nem. Mi ennek az oka?

SZÉA: A Filmalap utódjával, a Nemzeti Filmintézettel több csatornán keressük a kapcsolatot, egyelőre sikertelenül. Mi is szeretnénk tudni, hogy miért nem támogatják a fesztiválunkat, miközben azt látjuk, hogy számos hazai, a miénknél kisebb és újabb rendezvény mellé odaállnak. A magunk részéről egy bemutatkozó, tisztázó beszélgetést kezdeményeztünk, s reméljük, hogy hamarosan sor kerül rá.

MN: Anyagi okok veszélyeztették a fesztivál megrendezését?

SZÉA: Tavasszal nagyon izgultunk, lesz-e egyáltalán lehetőségünk a fesztivál megrendezésére egy későbbi időpontban, mind egészségügyi, mind anyagi okok miatt. Néhány hete vált bizonyossá a szeptemberi időpont, és elsősorban Szeged városának, illetve az NKA Filmművészeti Kollégiumának köszönhetően nincsenek jelentős anyagi gondjaink sem.

MN: Tavaly felújították a Belvárosi mozit, amely egyúttal a fesztivál központja. Mit jelentett a korszerűsítés a 100 éves létesítmény esetében?

SZÉA: Történetének legnagyobb átalakulásán esett át a mozi, hiszen teljes külső és belső felújítás történt. A kevésbé látványos energetikai korszerűsítésen túl megújult a műemléki védettségű, hatalmas fogadótér, sőt új, eddig a közönség elől elzárt területek is megnyíltak. Az ország egyik legnagyobb vetítőtermében, az 520 személyes Zsigmond Vilmos teremben szinte minden kicserélődött: a vászon, a vetítőgép, a hangrendszer, a nézőtéri fotelek, a burkolatok, a kárpitok. Az újonnan megnyitott területeken mozitörténeti kamarakiállítás, game room és VR mozi nyílt, itt látható az a Zsigmond Vilmos életének néhány epizódját megidéző 15 perces VR is, amit Mátyássy Áron rendezett.

MN: Áldás vagy átok, hogy a mozi nem egy forgalmazó tulajdonában van?

SZÉA: Úgy vélem, mindenképpen szerencsés, hiszen nagyobb szabadságunk van így a programjaink, műsoraink kiválasztásában.

MN: A járvány miatt kellett a fesztivált őszre halasztani. Változott-e emiatt a program?

SZÉA: Az alapvető elgondolásainkon, terveinken nem változtattunk, de például a zsűri egyik tagjával, Karl Bardosh Amerikában élő rendezővel, egyetemi tanárral a járványhelyzet miatt online tartjuk a kapcsolatot, és így vesz majd részt a zsűri munkájában is.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.