Magyar Narancs: Miért Zsigmond Vilmos a fesztivál névadója?
Szabó Éva Andrea: Az Oscar-díjas operatőr Szegeden született, itt élte ifjú éveit. A Belvárosi moziban érték az első filmélmények, amikor vendégül láttuk, nekünk is többször felidézte. Szegedre gyakran vissza-visszatért, ilyenkor mindig ellátogatott a moziba is. Különösen büszke volt arra a teremre, amelyet 2005-ben róla neveztünk el. Nos, ezzel az örökséggel természetes volt, sőt kötelességünknek éreztük, hogy róla nevezzük el a fesztivált, amely éppen az ő személye miatt az operatőri munkára fókuszál.
MN: Milyen szempontok alapján választották ki a versenyfilmeket?
SZÉA: Ez egy nevezéses verseny, bárki jelentkezhet, a több száz filmből pedig egy válogató zsűri dönti el, melyek kerüljenek a versenyprogramba. Mint mondtam, döntő a képi megfogalmazás, annak egyedisége, kreativitása, de nemcsak ez a szempont érvényesül. Szabó Gábor operatőrt, a zsűri elnökét idézve: „…talán a legfontosabb, amit megtanulhattunk Vilmostól, hogy az operatőri teljesítményt, a képet nem lehet önmagában értékelni. Az ő életműve a legjobb példa, hogy a kép, az operatőri teljesítmény mindig csak a film egészének üzenete szempontjából, a rendezői szándék szemszögéből vizsgálható.”
MN: Az idén hány versenyfilm lesz?
SZÉA: A válogató zsűri 31 filmet választott ki, ezek nagyjátékfilm, kisjátékfilm és kísérleti film kategóriában indulnak.
MN: Korábban a kisfilmek uralták a mezőnyt. Ezúttal is így lesz?
SZÉA: Mivel a fesztivál egyik legfontosabb célja az új tehetségek felfedezése, valóban nagy súllyal vannak jelen a kisjátékfilmek.
A fiataloknak ugyanis leggyakrabban ezek révén van lehetőségük a bemutatkozásra, és mivel ezeket a mozik sem vetítik gyakran, mindenképpen indokoltnak tartjuk az ilyen művek átlagon felüli reprezentációját.
MN: Nagyjátékfilmet 2018-ban mindössze hármat vetítettek, s tavaly is csak kilencet. Mi ennek az oka?
SZÉA: Évről évre egyre több filmet neveznek, az idén már 67-et, köztük szinte az összes, 2019-ben forgalmazott magyar játékfilmet, de a válogató zsűri most is csak 3 magyar és 5 külföldi filmnek szavazott bizalmat. Nem tisztem vitatni a döntésüket, hiszen az eddigi fesztiválok sikerrel bizonyították, hogy nem kell mindenáron a játékfilmekre fókuszálni.
MN: Lesz-e olyan film, amelyet itt láthat először a közönség?
SZÉA: Európai premierje lesz az amerikai Peter Segal My Spy, illetve a dél-afrikai Jahmil X. T. Qubeka Knuckle City című filmjének, illetve magyarországi bemutatója a francia Pierre Filmon Long Time No See-jének. A külföldi kisjátékfilmek mindegyike magyarországi premier. A magyar filmek közül pedig Buvári Tamás Magdolna című filmjét mutatjuk be.
MN: A támogatók közt találjuk az Europa Cinemas szervezetet, de a Magyar Filmalapot nem. Mi ennek az oka?
SZÉA: A Filmalap utódjával, a Nemzeti Filmintézettel több csatornán keressük a kapcsolatot, egyelőre sikertelenül. Mi is szeretnénk tudni, hogy miért nem támogatják a fesztiválunkat, miközben azt látjuk, hogy számos hazai, a miénknél kisebb és újabb rendezvény mellé odaállnak. A magunk részéről egy bemutatkozó, tisztázó beszélgetést kezdeményeztünk, s reméljük, hogy hamarosan sor kerül rá.
MN: Anyagi okok veszélyeztették a fesztivál megrendezését?
SZÉA: Tavasszal nagyon izgultunk, lesz-e egyáltalán lehetőségünk a fesztivál megrendezésére egy későbbi időpontban, mind egészségügyi, mind anyagi okok miatt. Néhány hete vált bizonyossá a szeptemberi időpont, és elsősorban Szeged városának, illetve az NKA Filmművészeti Kollégiumának köszönhetően nincsenek jelentős anyagi gondjaink sem.
MN: Tavaly felújították a Belvárosi mozit, amely egyúttal a fesztivál központja. Mit jelentett a korszerűsítés a 100 éves létesítmény esetében?
SZÉA: Történetének legnagyobb átalakulásán esett át a mozi, hiszen teljes külső és belső felújítás történt. A kevésbé látványos energetikai korszerűsítésen túl megújult a műemléki védettségű, hatalmas fogadótér, sőt új, eddig a közönség elől elzárt területek is megnyíltak. Az ország egyik legnagyobb vetítőtermében, az 520 személyes Zsigmond Vilmos teremben szinte minden kicserélődött: a vászon, a vetítőgép, a hangrendszer, a nézőtéri fotelek, a burkolatok, a kárpitok. Az újonnan megnyitott területeken mozitörténeti kamarakiállítás, game room és VR mozi nyílt, itt látható az a Zsigmond Vilmos életének néhány epizódját megidéző 15 perces VR is, amit Mátyássy Áron rendezett.
MN: Áldás vagy átok, hogy a mozi nem egy forgalmazó tulajdonában van?
SZÉA: Úgy vélem, mindenképpen szerencsés, hiszen nagyobb szabadságunk van így a programjaink, műsoraink kiválasztásában.
MN: A járvány miatt kellett a fesztivált őszre halasztani. Változott-e emiatt a program?
SZÉA: Az alapvető elgondolásainkon, terveinken nem változtattunk, de például a zsűri egyik tagjával, Karl Bardosh Amerikában élő rendezővel, egyetemi tanárral a járványhelyzet miatt online tartjuk a kapcsolatot, és így vesz majd részt a zsűri munkájában is.
