ŐSZMŰVÉSZET

„A mozik sem vetítik gyakran”

Szabó Éva Andrea, a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivál művészeti vezetője

Mikrofilm

Rekordszámú nevezés érkezett: 67 nagyjátékfilm, 430 kisjátékfilm és 41 kísérleti film. A 2017 óta megtartott filmfesztivált az éppen 100 éves Belvárosi moziban rendezik meg szeptember 8–12. között. A részletekről a művészeti vezetőt kérdeztük.

Magyar Narancs: Miért Zsigmond Vilmos a fesztivál névadója?

Szabó Éva Andrea: Az Oscar-díjas operatőr Szegeden született, itt élte ifjú éveit. A Belvárosi moziban érték az első filmélmények, amikor vendégül láttuk, nekünk is többször felidézte. Szegedre gyakran vissza-visszatért, ilyenkor mindig ellátogatott a moziba is. Különösen büszke volt arra a teremre, amelyet 2005-ben róla neveztünk el. Nos, ezzel az örökséggel természetes volt, sőt kötelességünknek éreztük, hogy róla nevezzük el a fesztivált, amely éppen az ő személye miatt az operatőri munkára fókuszál.

MN: Milyen szempontok alapján választották ki a versenyfilmeket?

SZÉA: Ez egy nevezéses verseny, bárki jelentkezhet, a több száz filmből pedig egy válogató zsűri dönti el, melyek kerüljenek a versenyprogramba. Mint mondtam, döntő a képi megfogalmazás, annak egyedisége, kreativitása, de nemcsak ez a szempont érvényesül. Szabó Gábor operatőrt, a zsűri elnökét idézve: „…talán a legfontosabb, amit megtanulhattunk Vilmostól, hogy az operatőri teljesítményt, a képet nem lehet önmagában értékelni. Az ő életműve a legjobb példa, hogy a kép, az operatőri teljesítmény mindig csak a film egészének üzenete szempontjából, a rendezői szándék szemszögéből vizsgálható.”

MN: Az idén hány versenyfilm lesz?

SZÉA: A válogató zsűri 31 filmet választott ki, ezek nagyjátékfilm, kisjátékfilm és kísérleti film kategóriában indulnak.

MN: Korábban a kisfilmek uralták a mezőnyt. Ezúttal is így lesz?

SZÉA: Mivel a fesztivál egyik legfontosabb célja az új tehetségek felfedezése, valóban nagy súllyal vannak jelen a kisjátékfilmek.
A fiataloknak ugyanis leggyakrabban ezek révén van lehetőségük a bemutatkozásra, és mivel ezeket a mozik sem vetítik gyakran, mindenképpen indokoltnak tartjuk az ilyen művek átlagon felüli reprezentációját.

MN: Nagyjátékfilmet 2018-ban mindössze hármat vetítettek, s tavaly is csak kilencet. Mi ennek az oka?

SZÉA: Évről évre egyre több filmet neveznek, az idén már 67-et, köztük szinte az összes, 2019-ben forgalmazott magyar játékfilmet, de a válogató zsűri most is csak 3 magyar és 5 külföldi filmnek szavazott bizalmat. Nem tisztem vitatni a döntésüket, hiszen az eddigi fesztiválok sikerrel bizonyították, hogy nem kell mindenáron a játékfilmekre fókuszálni.

MN: Lesz-e olyan film, amelyet itt láthat először a közönség?

SZÉA: Európai premierje lesz az amerikai Peter Segal My Spy, illetve a dél-afrikai Jahmil X. T. Qubeka Knuckle City című filmjének, illetve magyarországi bemutatója a francia Pierre Filmon Long Time No See-jének. A külföldi kisjátékfilmek mindegyike magyarországi premier. A magyar filmek közül pedig Buvári Tamás Magdolna című filmjét mutatjuk be.

MN: A támogatók közt találjuk az Europa Cinemas szervezetet, de a Magyar Filmalapot nem. Mi ennek az oka?

SZÉA: A Filmalap utódjával, a Nemzeti Filmintézettel több csatornán keressük a kapcsolatot, egyelőre sikertelenül. Mi is szeretnénk tudni, hogy miért nem támogatják a fesztiválunkat, miközben azt látjuk, hogy számos hazai, a miénknél kisebb és újabb rendezvény mellé odaállnak. A magunk részéről egy bemutatkozó, tisztázó beszélgetést kezdeményeztünk, s reméljük, hogy hamarosan sor kerül rá.

MN: Anyagi okok veszélyeztették a fesztivál megrendezését?

SZÉA: Tavasszal nagyon izgultunk, lesz-e egyáltalán lehetőségünk a fesztivál megrendezésére egy későbbi időpontban, mind egészségügyi, mind anyagi okok miatt. Néhány hete vált bizonyossá a szeptemberi időpont, és elsősorban Szeged városának, illetve az NKA Filmművészeti Kollégiumának köszönhetően nincsenek jelentős anyagi gondjaink sem.

MN: Tavaly felújították a Belvárosi mozit, amely egyúttal a fesztivál központja. Mit jelentett a korszerűsítés a 100 éves létesítmény esetében?

SZÉA: Történetének legnagyobb átalakulásán esett át a mozi, hiszen teljes külső és belső felújítás történt. A kevésbé látványos energetikai korszerűsítésen túl megújult a műemléki védettségű, hatalmas fogadótér, sőt új, eddig a közönség elől elzárt területek is megnyíltak. Az ország egyik legnagyobb vetítőtermében, az 520 személyes Zsigmond Vilmos teremben szinte minden kicserélődött: a vászon, a vetítőgép, a hangrendszer, a nézőtéri fotelek, a burkolatok, a kárpitok. Az újonnan megnyitott területeken mozitörténeti kamarakiállítás, game room és VR mozi nyílt, itt látható az a Zsigmond Vilmos életének néhány epizódját megidéző 15 perces VR is, amit Mátyássy Áron rendezett.

MN: Áldás vagy átok, hogy a mozi nem egy forgalmazó tulajdonában van?

SZÉA: Úgy vélem, mindenképpen szerencsés, hiszen nagyobb szabadságunk van így a programjaink, műsoraink kiválasztásában.

MN: A járvány miatt kellett a fesztivált őszre halasztani. Változott-e emiatt a program?

SZÉA: Az alapvető elgondolásainkon, terveinken nem változtattunk, de például a zsűri egyik tagjával, Karl Bardosh Amerikában élő rendezővel, egyetemi tanárral a járványhelyzet miatt online tartjuk a kapcsolatot, és így vesz majd részt a zsűri munkájában is.

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.

Mindent és mindenkitől

Megkárosítva érzi magát és feljelentést tervez több olyan orosz állampolgár, aki magyar letelepedési kötvényt vásárolt a VolDan Investments Ltd. nevű közvetítőcégen keresztül.