ŐSZMŰVÉSZET

„A mozik sem vetítik gyakran”

Szabó Éva Andrea, a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivál művészeti vezetője

Mikrofilm

Rekordszámú nevezés érkezett: 67 nagyjátékfilm, 430 kisjátékfilm és 41 kísérleti film. A 2017 óta megtartott filmfesztivált az éppen 100 éves Belvárosi moziban rendezik meg szeptember 8–12. között. A részletekről a művészeti vezetőt kérdeztük.

Magyar Narancs: Miért Zsigmond Vilmos a fesztivál névadója?

Szabó Éva Andrea: Az Oscar-díjas operatőr Szegeden született, itt élte ifjú éveit. A Belvárosi moziban érték az első filmélmények, amikor vendégül láttuk, nekünk is többször felidézte. Szegedre gyakran vissza-visszatért, ilyenkor mindig ellátogatott a moziba is. Különösen büszke volt arra a teremre, amelyet 2005-ben róla neveztünk el. Nos, ezzel az örökséggel természetes volt, sőt kötelességünknek éreztük, hogy róla nevezzük el a fesztivált, amely éppen az ő személye miatt az operatőri munkára fókuszál.

MN: Milyen szempontok alapján választották ki a versenyfilmeket?

SZÉA: Ez egy nevezéses verseny, bárki jelentkezhet, a több száz filmből pedig egy válogató zsűri dönti el, melyek kerüljenek a versenyprogramba. Mint mondtam, döntő a képi megfogalmazás, annak egyedisége, kreativitása, de nemcsak ez a szempont érvényesül. Szabó Gábor operatőrt, a zsűri elnökét idézve: „…talán a legfontosabb, amit megtanulhattunk Vilmostól, hogy az operatőri teljesítményt, a képet nem lehet önmagában értékelni. Az ő életműve a legjobb példa, hogy a kép, az operatőri teljesítmény mindig csak a film egészének üzenete szempontjából, a rendezői szándék szemszögéből vizsgálható.”

MN: Az idén hány versenyfilm lesz?

SZÉA: A válogató zsűri 31 filmet választott ki, ezek nagyjátékfilm, kisjátékfilm és kísérleti film kategóriában indulnak.

MN: Korábban a kisfilmek uralták a mezőnyt. Ezúttal is így lesz?

SZÉA: Mivel a fesztivál egyik legfontosabb célja az új tehetségek felfedezése, valóban nagy súllyal vannak jelen a kisjátékfilmek.
A fiataloknak ugyanis leggyakrabban ezek révén van lehetőségük a bemutatkozásra, és mivel ezeket a mozik sem vetítik gyakran, mindenképpen indokoltnak tartjuk az ilyen művek átlagon felüli reprezentációját.

MN: Nagyjátékfilmet 2018-ban mindössze hármat vetítettek, s tavaly is csak kilencet. Mi ennek az oka?

SZÉA: Évről évre egyre több filmet neveznek, az idén már 67-et, köztük szinte az összes, 2019-ben forgalmazott magyar játékfilmet, de a válogató zsűri most is csak 3 magyar és 5 külföldi filmnek szavazott bizalmat. Nem tisztem vitatni a döntésüket, hiszen az eddigi fesztiválok sikerrel bizonyították, hogy nem kell mindenáron a játékfilmekre fókuszálni.

MN: Lesz-e olyan film, amelyet itt láthat először a közönség?

SZÉA: Európai premierje lesz az amerikai Peter Segal My Spy, illetve a dél-afrikai Jahmil X. T. Qubeka Knuckle City című filmjének, illetve magyarországi bemutatója a francia Pierre Filmon Long Time No See-jének. A külföldi kisjátékfilmek mindegyike magyarországi premier. A magyar filmek közül pedig Buvári Tamás Magdolna című filmjét mutatjuk be.

MN: A támogatók közt találjuk az Europa Cinemas szervezetet, de a Magyar Filmalapot nem. Mi ennek az oka?

SZÉA: A Filmalap utódjával, a Nemzeti Filmintézettel több csatornán keressük a kapcsolatot, egyelőre sikertelenül. Mi is szeretnénk tudni, hogy miért nem támogatják a fesztiválunkat, miközben azt látjuk, hogy számos hazai, a miénknél kisebb és újabb rendezvény mellé odaállnak. A magunk részéről egy bemutatkozó, tisztázó beszélgetést kezdeményeztünk, s reméljük, hogy hamarosan sor kerül rá.

MN: Anyagi okok veszélyeztették a fesztivál megrendezését?

SZÉA: Tavasszal nagyon izgultunk, lesz-e egyáltalán lehetőségünk a fesztivál megrendezésére egy későbbi időpontban, mind egészségügyi, mind anyagi okok miatt. Néhány hete vált bizonyossá a szeptemberi időpont, és elsősorban Szeged városának, illetve az NKA Filmművészeti Kollégiumának köszönhetően nincsenek jelentős anyagi gondjaink sem.

MN: Tavaly felújították a Belvárosi mozit, amely egyúttal a fesztivál központja. Mit jelentett a korszerűsítés a 100 éves létesítmény esetében?

SZÉA: Történetének legnagyobb átalakulásán esett át a mozi, hiszen teljes külső és belső felújítás történt. A kevésbé látványos energetikai korszerűsítésen túl megújult a műemléki védettségű, hatalmas fogadótér, sőt új, eddig a közönség elől elzárt területek is megnyíltak. Az ország egyik legnagyobb vetítőtermében, az 520 személyes Zsigmond Vilmos teremben szinte minden kicserélődött: a vászon, a vetítőgép, a hangrendszer, a nézőtéri fotelek, a burkolatok, a kárpitok. Az újonnan megnyitott területeken mozitörténeti kamarakiállítás, game room és VR mozi nyílt, itt látható az a Zsigmond Vilmos életének néhány epizódját megidéző 15 perces VR is, amit Mátyássy Áron rendezett.

MN: Áldás vagy átok, hogy a mozi nem egy forgalmazó tulajdonában van?

SZÉA: Úgy vélem, mindenképpen szerencsés, hiszen nagyobb szabadságunk van így a programjaink, műsoraink kiválasztásában.

MN: A járvány miatt kellett a fesztivált őszre halasztani. Változott-e emiatt a program?

SZÉA: Az alapvető elgondolásainkon, terveinken nem változtattunk, de például a zsűri egyik tagjával, Karl Bardosh Amerikában élő rendezővel, egyetemi tanárral a járványhelyzet miatt online tartjuk a kapcsolatot, és így vesz majd részt a zsűri munkájában is.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.