Legát Tibor

Mintha a rosszízű közhellyé silányított „Isten, haza, család” jelszót állítaná pellengérre a Magyar Hang 43 éves fotográfusa, sőt e blaszfémiát még tetézi is az Erdéllyel (és Alaszkával) kapcsolatos finom utalás.

Játéknak indult, szakvélemény lett belőle.

Nem mondhatunk semmi rosszat a Havin’ a Bad Day (1984), az Into the Sun (1998) vagy az In Paralel (2017) című lemezekről, de ha hozzátesszük, hogy ezek Dweezil Zappa, Sean Lennon, illetve Dhani Harrison neve alatt jelentek meg, egyértelmű, hogy nem a zene vagy a szöveg tette az albumokat szenzációvá, hanem az előadók édesapja.

A szolnoki pop-rock színtér egyik legérdekesebb és talán többre hivatott zenekara volt az 1985 és 1991 között működő Ippolit Matvejevics. A magyar underground legsikeresebb éveiben álltak elő színházi elemekkel is átszőtt különös produkciójukkal, de megmaradtak ígéretes zenekarnak. Ám az idén megjelent első lemezük, amelynek elég beszédes a címe: Egy sosem volt legenda feltámadása. A kiadás mögött az együttes szövegírója, Pap Béla állt.

A mai Verzió adagunk egy szívbe és gyomorba egyszerre markoló történet Grúziából.

Egy különös interjú a vadkacsákra lövöldöző Krúdy Gyulával, a Margitszigeten.

Az első nő című film a Verzió nagy meglepetése lesz.

Egy film a Verzió programjából, amelynek szereplői turistabusszal keresik fel szülőhelyüket, ahonnan idegenekként kellett távozniuk.

Erdélyről számos nagyszerű tudományos és irodalmi mű jelent meg, de a fércmunkák száma jóval több. Ez egyértelműen a trianoni trauma következménye, ami érthető okokból korlátozta és korlátozza ma is a józan ítélőképességet, s oly sok valótlanságot állít be megfellebbezhetetlennek és vitathatatlannak, hogy attól csak nagyobb lesz a zavar.

Jac pontosan olyan, mint amilyennek a holland nyugdíjasokat képzeljük. Magas, hallgatag, energiáit kertjének gondozásában vezeti le, ahol nemcsak növények vannak, pónilovak és csirkék is. Felesége jó kedélyű asszony, csupa pozitív kisugárzással, hatalmas szeretettel.