ZSINÓRPADLÁS – A Zöld Szamár rövid tündöklése

„Mintha nem értették volna”

Színház

Az 1920-as években a kísérleti színház ismeretlen fogalom volt Magyarországon. Ezen próbált változtatni néhány lelkes művész, de még csak ki sem fütyülték őket.

„A Csengery uccai Művész Szinpadon a közeljövőben Zöld Szamár Szinház néven új vállalkozás nyitja meg kapuit. Az új vállalkozás, mint a neve is elárulja, karrikatúrája akar lenni a Kék Madár-kabarénak” – írta 1925. március 17-én Az Est. A hírből az is kiderül, hogy az új színház a „legszélsőségesebb expresszionizmust” tűzte zászlajára, ám érdekesebbnek tűnt, hogy a produkció az akkoriban nagy feltűnést keltő, az avantgárdot kommercializáló orosz Kék Madár kabaréval állította szembe magát.

Népi együttes

Az új „vállalkozás” felelőseinek neve nem a rivalda világából lehetett ismerős Az Est olvasói számára. Palasovszky Ödön, Hevesy Iván és Bortnyik Sándor inkább a politikai rendőrség körében voltak ismertek – leginkább úgy, mint kommunistagyanús elemek. A festő-grafikus Bortnyik, Kassák Lajos Ma című lapjának egykori munkatársa ekkoriban térhetett csak vissza Németországból, ahová a Tanácsköztársaság leverése után menekült. Az egyik első magyar fotó- és filmesztéta, Hevesy Iván korábban Babits Mihály tanítványa volt, de aztán ő is Kassák mellett kötött ki.

A produkció motorja azonban a náluk hét évvel fiatalabb, 25 éves Palasovszky Ödön volt, aki egyszerre volt költő és színész, énekes és mozdulatművész. De legfőképp tanító, aki a munkások felvilágosítását tartotta a jövő zálogának. 1922-ben Hevesy Ivánnal közösen fogalmazták meg és adták ki az Új művészetet! című manifesztumot – a leszámolás jegyében. „Le a művésszel, mert eladta magát. Le a csendélettel. Le a dekorációval. Le a széplelkek macskazenéjével. Le a hedonizmus cifra penészvirágával. Áhitatos nagy művészetet a millióknak” – írták, a baj csak az volt, hogy Palasovszky munkásságát a húszas évek elején az olyan avantgárd művészeti törekvések és gesztusok jellemezték, amelyekkel a munkások nem tudtak mit kezdeni. „Persze színészi játékomat is sokan vitatták. Talán, mert a szokványtól eltértem. Vagy, mert inkább törekedtem természetességre és egyszerűségre. Igehirdetőnek is éreztem magam a színpadon, nem csak színésznek” – nyilatkozta játékstílusáról, amelyet a közönség a Zöld Szamár megalakulása előtt elsősorban a szocdem Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségének munkásotthonokban előadott produkcióiból ismerhetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?