ZSINÓRPADLÁS – A Zöld Szamár rövid tündöklése

„Mintha nem értették volna”

Színház

Az 1920-as években a kísérleti színház ismeretlen fogalom volt Magyarországon. Ezen próbált változtatni néhány lelkes művész, de még csak ki sem fütyülték őket.

„A Csengery uccai Művész Szinpadon a közeljövőben Zöld Szamár Szinház néven új vállalkozás nyitja meg kapuit. Az új vállalkozás, mint a neve is elárulja, karrikatúrája akar lenni a Kék Madár-kabarénak” – írta 1925. március 17-én Az Est. A hírből az is kiderül, hogy az új színház a „legszélsőségesebb expresszionizmust” tűzte zászlajára, ám érdekesebbnek tűnt, hogy a produkció az akkoriban nagy feltűnést keltő, az avantgárdot kommercializáló orosz Kék Madár kabaréval állította szembe magát.

Népi együttes

Az új „vállalkozás” felelőseinek neve nem a rivalda világából lehetett ismerős Az Est olvasói számára. Palasovszky Ödön, Hevesy Iván és Bortnyik Sándor inkább a politikai rendőrség körében voltak ismertek – leginkább úgy, mint kommunistagyanús elemek. A festő-grafikus Bortnyik, Kassák Lajos Ma című lapjának egykori munkatársa ekkoriban térhetett csak vissza Németországból, ahová a Tanácsköztársaság leverése után menekült. Az egyik első magyar fotó- és filmesztéta, Hevesy Iván korábban Babits Mihály tanítványa volt, de aztán ő is Kassák mellett kötött ki.

A produkció motorja azonban a náluk hét évvel fiatalabb, 25 éves Palasovszky Ödön volt, aki egyszerre volt költő és színész, énekes és mozdulatművész. De legfőképp tanító, aki a munkások felvilágosítását tartotta a jövő zálogának. 1922-ben Hevesy Ivánnal közösen fogalmazták meg és adták ki az Új művészetet! című manifesztumot – a leszámolás jegyében. „Le a művésszel, mert eladta magát. Le a csendélettel. Le a dekorációval. Le a széplelkek macskazenéjével. Le a hedonizmus cifra penészvirágával. Áhitatos nagy művészetet a millióknak” – írták, a baj csak az volt, hogy Palasovszky munkásságát a húszas évek elején az olyan avantgárd művészeti törekvések és gesztusok jellemezték, amelyekkel a munkások nem tudtak mit kezdeni. „Persze színészi játékomat is sokan vitatták. Talán, mert a szokványtól eltértem. Vagy, mert inkább törekedtem természetességre és egyszerűségre. Igehirdetőnek is éreztem magam a színpadon, nem csak színésznek” – nyilatkozta játékstílusáról, amelyet a közönség a Zöld Szamár megalakulása előtt elsősorban a szocdem Munkások Irodalmi és Művészeti Országos Szövetségének munkásotthonokban előadott produkcióiból ismerhetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."