Interjú

„Elsőre feljátszottuk”

Másik János a Trance Balance-ról

Zene

Az első hazai független lemezek közt jelent meg 1989-ben Trance Balance című albuma, a korszak egyik legérdekesebb, előzmények nélküli zenei vállalkozása. Váratlan, de annál örömtelibb fordulat, hogy a lemezt 33 évvel a megjelenése után, újramasterelt változatban Angliában is kiadták. A szerzőt a régi/új kiadványról, jazzről, undergroundról, filmzenékről kérdeztük.

Magyar Narancs: Kik és hogyan bukkantak rá a Trance Balance-ra több mint három évtized múltán?

Másik János: Meglepetésemre már a Covid-időszak előtt érdeklődött egy spanyol kiadó, de a járvány miatt a folytatás elmaradt. Másfél évvel ezelőtt ismét egy külföldi kiadó keresett meg, a londoni Foam On A Wave. Egy évig leveleztünk a kiadói jogokról és egyéb részletekről, és egyértelműnek látszott, hogy ezt mindenképpen szeretnék kiadni. Elmondták, hogy nemcsak ők kedvelik ezt a lemezt, hanem még egy csomó nyugat-európai és londoni DJ.

MN: Nem is találkozott személyesen a ki­adó embereivel?

MJ: Amíg levelezéses tárgyalások folytak, addig nem. De nemrég egy színházi előadás miatt két napot Londonban töltöttem, és akkor sikerült találkoznunk. Azt hittem, hogy komoly, ötven év feletti üzletemberek, de a legnagyobb meglepetésemre 24–25 éves srácokról van szó, akik egyszerűen rajonganak ezért a lemezért, sőt azt mondják, hogy szerintük ez a szürrealista világzene egyik csúcsa, amit az egész világnak meg kell ismernie.

MN: Az nem került szóba, hogy hogyan találtak rá a lemezre?

MJ: A YouTube-on. De azt is elmondták, hogy az egyik legrégebbi londoni lemezboltban is találtak egy eredeti, 1989-es példányt.

MN: A lemez ismertetőjéből az derül ki, hogy az a Frank Merritt masterelte a híres The Carvery Studióban, aki 2019-ben Grammy-jelölt volt dance kategóriában. Mennyiben változott meg ettől a hangzás?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”