Film

Négyből kettő

Életem a Rolling Stones-szal

Kritika

„De a banda játszik bélyeggel a hátán / Ezerszer megírták, hogy egyikük a sátán” – hasogatta a kulisszákat 42 évvel ezelőtt Földes László, a Hobo Blues Band Rolling Stones blues című számában, amelyet leginkább a hatvanas évek iránt érzett ködös nosztalgia hatott át, és távolról sem az aktualitások.

A Rolling Stones 1980-ban éppen a Bee Gees ihlette Emotional Rescue című számmal próbált a korszellem nyomába eredni, ami reménytelen vállalásnak tűnt; a nyolcvanas évek elején Jaggerék vénembereknek számítottak – negyven­évesen. De akik még ma is úgy vannak vele, hogy a hetvenes évek elején jelentek meg az utolsó „rendes” Rolling Stones-lemezek, minden bizonnyal elfelejtik, hogy éppen a nyolcvanas évek papagájos gondtalansága kellett ahhoz, hogy a Rolling Stones a show business egyik legértékesebb brandjévé váljon. A zenekar 1981–1982-es lemezbemutató turnéján született meg ugyanis a stadionrock mint szórakoztatóipari vállalkozás, bár akkor még senki nem gondolta, hogy még negyven év múltán is a Rolling Stones lesz a címerállata.

A zenekar legújabb kerek évfordulója alkalmából nemcsak újabb turné indult Sixty címmel, de dokumentumsorozat is készült, pontosabban négy portréfilm a Stones négy tagjáról, négy különböző rendező (Sam Anthony, James Giles, Oliver Murray, Clare Tavernor) munkájaként. Az alkotók koncepciója az volt, hogy beszélő fejként csak a zenekar tagjait mutatják, míg a megszólaló barátoknak, zenésztársaknak, kollégáknak (Tina Turnertől Slashig, Lars Ulrichtól Sheryl Crowig széles a kínálat) csak a hangját hallani archív bejátszások között. „Hagyjuk a kliséket” – mondja Jagger a róla szóló első rész legelején, ami elég reménytelen vállalkozásnak tűnik. És nem is tudunk meg többet a Rolling Stones múltjáról. Van benne egy kis Brian Jones, egy kis Altamont, sok kábítószer, de semmi új, vagy olyan, ami negatív színben tüntetné fel a zenekart. Az viszont sokaknak okozhat meglepetést, hogy Jagger nem csak a zenekar arcának tartja magát, de az eszének is, amit sikerül is hiteles „adatokkal” is alátámasztania. Ki gondolná, hogy a színpadkép megtervezésének a leg­apróbb részleteit is figyelemmel kíséri, és hogy nincs olyan pénzügyi döntés, amelyiknél ne az övé lenne az utolsó szó.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.