HÉV-vel a Kálvin térre

A soha el nem készülő alagút  

Lokál

Tavaly áprilisban a Múzeum körúti próbafúrásokkal megkezdődött az M5-ös metróvonal Közvágóhíd–Kálvin tér közötti szakaszának építése. A befejezés határideje ismeretlen, de muszáj türelmesnek lenni. Immár 140 éve tervezik, hogy a Csepel-sziget felől érkező HÉV-szerelvények a belvárosig közlekedjenek.

A H6-os jelzésű, ráckevei HÉV-vonal története 1887. augusztus 7-én kezdődött, amikor átadták első szakaszát a Közvágóhíd és Soroksár között, de már novemberben meghosszabbították Dunaharasztiig. Mesekönyvbe illő kis gőzmozdonyok húzták a szerelvényeket, így ma már alig hihető, hogy a HÉV is nagyban hozzájárult a Csepel-szigeten a 19. század végén elkezdődött nagy léptékű ipari-gazdasági fejlődéshez. A vonatok 1892-ben már Ráckevéig jártak, 1906-tól Pesterzsébet belvárosába, 1912-től pedig Csepelre is indultak HÉV-ek a Közvágóhídtól.

A Budapestre érkező utasok azonban inkább letaglózva, mint a születő világváros látványától megbabonázva szálltak le a ráckevei, csepeli vonatokról. A Közvágóhíd a világ végének számított. Az eredeti tervekben a HÉV végállomása nem is ott, hanem a Kálvin téren lett volna, a főváros vezetése azonban megtiltotta, hogy gőzmozdonyok közlekedjenek Budapest belvárosában. A belvárosi csatlakozás azután sem került napirendre, hogy a 20. század elején megkezdődött a vonal villamosítása; a HÉV-et is tulajdonló Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) számára nagyobb hasznot hozott, ha az utasoknak a Közvágóhídtól a Kálvin tér felé induló villamosra is jegyet kell váltaniuk.

A jelszó: gyorsvasút

Az első világháború előtt, majd Trianon után is születtek nagyszabású budapesti metró- és gyorsvasúthálózati tervek. Ezek a helyiérdekű vasutak – így a ráckevei HÉV – meghosszabbításával is számoltak Budapest belterületén, de konkrét lépésekre csak 1938-ban került sor. Az év tavaszán a Lánchíd pesti hídfőjénél megkezdődtek az ún. Duna-parti gyorsvasút építési munkálatai. A sci-fibe illő elképzelésről ezt írták egy évvel korábban: „Az újpesti Szent István térről indul mint magasvasút, keresztülhalad Angyalföldön (…), majd a Váci út felett áthaladva felveszi a Váci út forgalmát (…) aztán kikanyarodva a Duna felé, az alsó rakparton folytatja útját tovább dél felé. Ily módon a villamosforgalom zavartalanul és minden kereszteződéstől mentesen vezethető a Duna-parton, egészen a Boráros téri hídig. (…) A Boráros téri hídtól kezdve a gyorsforgalmi főútvonal a Soroksári útra terelhető, és innen halad tovább kiemelt testű pályavágányokon tovább dél felé.” Arról nem volt szó, hogy a gyorsvasutat összekötnék a HÉV-vel, de a déli végállomását sem pontosították. A gyorsvasút belvárosi szakaszát 1940-ig kellett volna megépíteni, a teljes vonalat a negyvenes évek végéig, de a háború miatt hamar leállították az építkezést, amelynek csak a Lánchíd pesti hídfőjénél lévő aluljáró és a pálya Erzsébet hídig tartó szakasza készült el. 1941 óta közlekedik ezen a 2-es villamos.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.