Interjú

„Nálunk biztosra megy”

Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint zenészek

Zene

Legújabb lemezüket ismét belga zenésztársaikkal rögzítették, kvartettfelállásban. Az immár tíz éve működő duó tagjait a mai jazz jelentéséről, német kiadókról, a közönség elvárásairól kérdeztük.

Magyar Narancs: Két éve is a belga Nicolas Thys bőgőssel és Antoine Pierre dobossal készítettetek lemezt, de kerültétek a kvartett kifejezést. A mostani lemezborítón is csak a kettőtök neve szerepel, de a koncertjeiteket Harcsa Veronika – Gyémánt Bálint Quartetként hirdetik. Van ennek jelentősége?

Harcsa Veronika: A kvartett állandó lett, épp az új lemez készítése során váltunk zenekarrá így négyen. De ezzel párhuzamosan a duófelállás is megmaradt. Tulajdonképpen az alkalom és a körülmények befolyásolják, hogy milyen formációban lépünk föl. Ennek van anyagi és logisztikai vonzata, de van olyan esemény, amelyhez a duó intimitása passzol jobban, máskor, például egy nagy fesztiválon, a zenekar erősebb hangzása.

Gyémánt Bálint: A lemez azért a kettőnk nevén jelent meg, mert a mi szellemi termékünk, mi vagyunk a szerzők, a mi világunkat és gondolatainkat tükrözi vissza, belga zenésztársaink kreatív energiájukat és szakmai tudásukat adták ehhez. A müpás koncertnél azért használjuk a „quartet” megjelölést, mert ez lesz az egyetlen olyan hazai alkalom, amikor ők is fellépnek velünk.

MN: Hogyan találtatok rájuk?

Harcsa Veronika: Belgiumban ismerkedtünk meg, amikor a brüsszeli konzervatóriumban voltam mesterképzésen. Antoine Pierre az osztálytársam volt, Nicolas Thys pedig közismert belga sessionzenész. Mindkettőjüknek saját zenekara van, más projektekben is dolgoznak, ugyanakkor remek csapatjátékosok, akikkel hamar megtaláltuk a közös hangot.

MN: Nem tudnátok hazai zenészekkel helyettesíteni őket?

Harcsa Veronika: Nem akarjuk. Szeretünk velük dolgozni a személyiségük és zenei tudásuk mellett a szakmai tapasztalataik miatt is – mindketten hosszabb ideig dolgoztak New Yorkban. Nagyon jó zenészek vannak Magyarországon, de mi így négyen vagyunk egy zenekar, és ha ők nem tudnak csatlakozni, inkább duóban lépünk föl.

Gyémánt Bálint: Ennél a lemeznél már tudatosan úgy dolgoztunk, hogy a kompozícióknak duóban és kvartett felállásban is legyen saját hangzása. Tehát nem arról van szó, hogy ha ketten lépünk fel, ugyanaz történik, csak a másik két ember nem jött el. Ilyenkor mást játszom másfajta gitáron.

 
Fotó: Palágyi Barbara

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.