Színház
Csak ötlet
A legerotikusabb és legbrutálisabb drámájának tartják. Legalább négy szerelmes pár kergetőzik itt, de a csúcsponton a legállatibb ösztönök is elszabadulnak – vágytól űzötten a hősnő egy szamárra veti magát. Nehéz durvább és megalázóbb helyzetbe hozni nőt. És állatot. A kutatók tudni vélik, Shakespeare azért választott éppen szamarat e szerepre, mert a hiedelem szerint övé a legnagyobb fallosz. A dolgok elcsitulnak, a párok vissza- és elrendezőnek; a darabban sokat álmodnak és rémségeket; nem könnyű, habos játék ez. S ehhez még hozzájön a drámairodalom legtermékenyebb betétdarabja, az „amatőr” színészekből álló csapat, amely végre nagyot dobbanthat, és a hármas esküvőn előadhatja remek színjátékát.
Fogd meg a táncost!
Érzékenységüket perverzitásnak, üdítően friss szemléletüket pimasz provokációnak, az improvizációikból kimentett, különleges nyelvezetüket kódolhatatlan káosznak is magyarázták már. Ismerős tendenciák, hiszen minden kornak és műfajnak megvan a maga radikálisan újat akaró csapata. A punk nem halott, viszont nem is akar tetszeni, a legkevésbé pedig tetszelegni. Megkérdőjelezni akar dolgokat, kiengedni a szellemet a palackból, megmutatni azt, aminek mások szerint nem volna ildomos látszania.
Semmi biztos
Mahatma Gandhi úgy vélte, hogy az egyszerűség teszi a dolgokat univerzálissá. A 90-es évek közepén indult francia koreográfus, Jérôme Bel alkotásainak fontos jellemzője az egyszerűség és az univerzalitás, miközben sokszor lokális és konkrét dolgok vannak a színpadon.
A felejtés ellen
A könyv, a kép, a film fennmarad magától, ha nem is örökké, de néhány évszázadig könnyedén. A színház viszont tünékeny, az emlékezet működtetéséhez komoly erőfeszítésekre van szükség. Felmértük az offline és az online gyűjtemények lehetőségeit.
„Csináld meg te!”
Az előadás mintha akkor kezdődne valójában, amikor vége van. Amikor a hajléktalan asszonyt alakító színésznő, Szalai Kriszta – egyébként jelentős taps után – színpadra szólítja azt az embert, aki monológját nemcsak ihlette, de egész élettörténetét, sorsát kölcsönadta, elmesélte neki.
Stohl Andráson kívül még egy csomóan otthagyják Eszenyi színházát
Bata Éva, Lengyel Tamás és még sokan mások.
Isabelle Huppert: A színház számomra a másik embert jelenti, a dialógust, a gyűlölet hiányát
A színházi világnap alkalmából idén a francia színésznő írt üzenetet, amit a mai előadások előtt fel is olvasnak.
Időt nyerne az önkormányzat: meghosszabbítják egy kicsit Jordán kinevezését
Jövő őszig maradhat.
Alföldi Róbert: „Nem gondoltam semmit, hanem őrjöngtem. Gyűlölködtem, a legalpáribb módon”
Aki gondolkodik, útban van.