rés a présen: Mit hozott a konyhára a Jászai Mari Színháznak, hogy monodráma- és stúdiószínházi fesztivál szervezésébe fogott pár éve?
Crespo Rodrigo: 2011 óta igazgatom a színházat, az a szakmai építkezés, amit azóta folytatunk, 2015-ben tette lehetővé, hogy megrendezzük az első MOST FESZT-et. Az ok, ami miatt a monodrámák és stúdiószínházi előadások mellett döntöttünk, egészen egyszerű, ennek a két színházi formának nem volt önálló hazai seregszemléje annak ellenére, hogy az általuk képviselt értékek mind a szakma, mind a közönség oldaláról nézve megkerülhetetlenek. A fesztivál ötletének kidolgozásakor természetesen arra is figyelemmel kellett lennünk, mi felel meg leginkább a Jászai Mari Színház adottságainak, mire futja erőforrásainkból. Azzal is tisztában voltunk, hogy Tatabánya nevének említésekor nem feltétlenül egy színházi fesztiválra asszociálnak az emberek, így a MOST FESZT 2015 kapcsán valami teljesen újat kellett minél szélesebb körben ismertté tennünk. A szakma és a közönség reakcióit látva, azt gondolom, sikerült. A MOST FESZT karakteres eleme lett a színház művészi vállalásainak, a szakma pedig – ez a jelentkezések számának folyamatos növekedéséből egyértelműen látszik – felvett bennünket a jelentősebb fesztiválok palettájára.
rap: Hamarosan újra lesz MOST FESZT Tatabányán. Milyen válogatás várható?
CR: Az idei fesztivált március 22. és 26. között rendezzük meg, összesen 10 előadással. A monodrámák kiválasztásakor elsősorban az előadás komplexitása a döntő szempont, a rendezés, a színészi játék és az előadás megvalósítása együttesen kell, hogy képviseljék azt az értéket, ami alapján fesztivál-előadásnak választjuk az adott produkciót. A stúdiószínház kapcsán hangsúlyos szerephez jut az előadás formanyelve, de sok esetben a téma társadalmi fontossága a meghatározó, és természetesen a kortárs művek bemutatása is kiemelt jelentőséggel bír.
rap: Lesznek-e újdonságok az előző évekhez képest? Kik zsűriznek idén?
CR: A fesztivál az előző két évhez képest egy nappal bővül, ennek elsősorban az az oka, hogy két versenyen kívüli előadás is bekerült a programba. A hagyományoknak megfelelően idén is szerephez jut a gasztronómia, rendezünk kiállítást, és minden előadás után közönségtalálkozóval várjuk az érdeklődőket. A díjak kiosztásáról, mint minden évben, most is a zsűri tagjai döntenek majd. A hazai színházi életet reprezentálandó a Magyar Művészeti Akadémia (delegált tag: Császár Angela színművész), a Magyar Színházi Társaság (delegált tag: Csizmadia Tibor rendező), a Magyar Teátrumi Társaság (delegált tag: Szabó Csilla dramaturg) és a Színházi Kritikusok Céhe (delegált tag: Dömötör Adrienne kritikus) képviselteti magát a fesztivál négytagú zsűrijében. A fesztivál versenyelőadásai között kiosztjuk a legjobb monodrámának, a legjobb stúdiószínházi előadásnak, a legjobb alakításnak járó díjakat, illetve az MMA különdíját a legjobbnak ítélt produkcióért. Újdonságnak számít, hogy az idei évben első alkalommal megalakuló közönségzsűri szintén díjat oszthat.
rap: Melyek a kiemelt programok?
CR: Nehéz kiemelni egy-egy előadást, hiszen a programban részt vevő valamennyi produkció kiemelkedő értéket képvisel, de nagyon várom a Szab-way színházi szervezet Gaudeamus Igitur című szatíráját, amelyet komoly kutatómunka után hoztak létre az alkotók, a témája pedig a közoktatás. Biztos vagyok benne, hogy az Egy őrült naplója című monodráma is maradandó élményt fog nyújtani Keresztes Tamással, és azt hiszem, a két versenyen kívüli előadás: az aradi Tündéri, illetve a Tünet Együttes Ez mind én leszek egykor című performansza is igazi csemegének számít.
rap: Mitől lett a Jászai izgalmas, karakteres vidéki színház?
CR: A legnagyobb lépés ebben a folyamatban a saját társulat megalapítása volt 2014-ben. Egy kicsi, de ütős csapat jött össze, amely igazi hittel, kíváncsisággal és alázattal dolgozik együtt. Emellett természetesen nagyon fontos a bemutatandó előadások és a rendezők kiválasztása is. Az, hogy ma itt tart a Jászai, komoly közös munka eredménye, amihez a legfontosabb muníció a közönség szeretete.
