Kilóg a lóden - "Divatot a dolgozó nőnek!" - Válogatás az 1950-es, 1960-as évek divatrajzaiból (kiállítás)

  • - kovácsy -
  • 2006. március 2.

Tudomány

Az 1958-ban létrehozott Modell Divatstúdió főiskolát végzett munkatársai akár úgy is érezhették, hogy a tág világ fuvallata érintette meg őket, amikor az elsők között kaptak rá lehetőséget, hogy kiszabadulva a pirospozsgás, telt és egészséges dolgozó nő köpenyes-kötényes-kezeslábasos ideájának szűk rendjéből Párizsra pillogó, lendületes, hangulatos rajzokat tárjanak a megfelelő zsűri elé.

Az 1958-ban létrehozott Modell Divatstúdió főiskolát végzett munkatársai akár úgy is érezhették, hogy a tág világ fuvallata érintette meg őket, amikor az elsők között kaptak rá lehetőséget, hogy kiszabadulva a pirospozsgás, telt és egészséges dolgozó nő köpenyes-kötényes-kezeslábasos ideájának szűk rendjéből Párizsra pillogó, lendületes, hangulatos rajzokat tárjanak a megfelelő zsűri elé. Minthogy azonban a grémiumban nem feltétlenül divathoz értő emberek ültek, fontossá vált a munkák általános grafi-kai színvonala. Ez magyarázza, hogy a rajzok hátterében ártalmatlan hangulatfestő akvarell-töredékek, újságkivágatok jelennek meg. Az utóbbiak többnyire francia nyelvűek: egy-egy címrészlet vagy éppen cikktöredék, feltehetőleg függetlenítve a tartalmától, hiszen a kiskosztüm-kabát vonalvezetését aligha magyarázza a korabeli francia atomkísérleteket elmarasztaló gondolatmenet, mely bizakodó hangon mutat rá, hogy a nők gyakorlatias felfogása és nemzetközi szolidaritása elősegíti a békeharcot. Princesszvonallal és V-kivágással a békéért! - találgathatnánk az esetleg mégis létező összefüggés eszmei irányát, miután megtudtuk, hogy a népszerű lóden mellett a műbőr kabát is hódított már '56 előtt is, nem beszélve a (papucscipővel viselt) halásznadrágról és a magyar öltözködéskultúrában egyszer s mindenkorra meghonosodott otthonkáról.

Az egyhangúság rémuralma tehát az 50-es évek végén határozottan enyhülni kezdett, amiben részük volt a nyugati rokoni és segélycsomagoknak is. Mindamellett Kádár János a "vadnyugati nadrágot" (farmert), "a borotválkozás elhagyását" és a hosszú hajat komoran megfeddve csak 1967-ben szögezte le, hogy mindazonáltal "a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég és nem fodrászipari ktsz., és nem is kell az ilyesmivel foglalkoznia". Ideológiai engedékenységének e lenyomatát Valuch Tibor A lódentől a miniszoknyáig (Corvina Kiadó/1956-os Intézet, 2004) című könyve tárja elénk, amely az 1945 utáni magyar öltözködéstörténetnek nem anynyira a szemmel látható, inkább az utólag kirajzolódó, mélyebb vonatkozásait, szociológiai összefüggéseit tárgyalja a hatalmi akarat és a megnyilvánulni vágyó egyén között feszülő társadalmi térben. Ennek a térnek olyan, egyre kevésbé vészjósló, de azért riasztó kiszögellései voltak, mint a népi demokratikus fejlődés eredményeinek bemu-tatását célzó kirakatrendezési versenyek vagy az 1960-ban létrehozott Öltözködési Tanács, amely a hazai öltözködéskultúra színvonalát volt hivatott magasb szintre igazítani.

Ízlésrendészet és önmérséklet kéz a kézben járt. Egy oldalasztalon elhelyezett vegyes dokumentumok tanúsága szerint a kiállításon szereplő egyik divattervező is úgy vélekedett a korai Kádár-korszak idején, hogy a javuló életszínvonal hatására igényes öltözködést áhító milliókat "sokszor zavarja meg egy-egy divathóbort, ízléstelenség csábítása, amely részben a múlt kispolgári hagyományából, részben öncélú modernkedésből ered". De aztán jöttek a hatvanas évek - ingruha, zsákruha, lasztex trapéznadrág, terilénszoknya stb. -, az üzemekben rendezett divatbemutatók helyett egyre nyugatiasabb kifutókon mutatta be a hazai kreációkat Orsi, Cipi és a többi manöken.

A kiállítás időbeli keretét ez a korszak adja: az alcímben ígért 50-es éveket néhány 1959-es rajz képviseli. Igaz, hogy a Nők Lapja vagy az Ez a Divat című lap az évtized kezdetétől fogva létezett, de a divat iránti öncélú, ideoló-giai magyarázatot, mentséget nem igénylő lelkesedés csak ekkor bukkant fel a sajtó-ban. A Magyar Nemzetben 1960-61-ben Faragó Baba divatbeszámolói párizsi fejleményekről is rendszeresen szólnak, miközben a divat szeszélyét követve hol a menyecskekendő mellett teszik le a garast, melyet "ismét az áll alatt kötnek meg", hol a paszpól vagy a csíkos pantalló térhódítását érzékelik. Az életvezetési tanácsok egyfajta ille-delmes konzervativizmus jegyében fogannak, mondhatni, szeplőtelenül. "Nálunk is akadnak emberek, akik a szerelemben nem ismernek becsületet. Támadásuknak állandóan ki van téve még a legbecsületesebb, legjellemesebb fiatal is." Így figyelmezteti olvasóit a KISZ "parasztifjúsági lapja", a Falusi Vasárnap, ezen belül is a "Ki legyen a párom?" rovat a csábító tárgykörét taglalva, szintén 1960-ban.

Mindebből a kiállított rajzok semmit sem árulnak el: hangulatuk, stílusuk, a ruhatervek vonalvezetése, de még a rajzok halványas színvilága is hozza a nemzetközi szintet, decensen odébbhúzódva a hétköznapi valóságtól. Voltaképpen kamarakiállításról van itt szó, és a tágas emeleti tér a maga keletiesen szecessziós karakterével kissé le is nyomja az anyagot, amelyet az esedékes múzeumi tárgyrevízió keretében emeltek ki a nagy-közönség elől hosszú ideje (de már nem sokáig) rejtőzködő, hatalmas gyűjteményből. A hosszú sorban elhelyezett rajzokat egy-egy benyílóban két próbababa, egy pár jó divatfotó Ács Iréntől, egy-két kiegészítő (cipő, táska, kalap) meg a már említett lapok és dokumentumok helyezik bele talán túlságosan is könnyed, utalásszerű gesztussal a szélesebb összefüggésekbe.

Iparművészeti Múzeum, április 1-jéig

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.