Tévétorrent

Star Trek: Discovery

Tévétorrent

Nem film, nem remake, hanem valami új. Sorozat. 12 évet kellett rá várni, a rajongók szerint 19-et: sokan a Deep Space Nine-t emlegetik valamirevaló utolsó Star Trekként, a film franchise meg ugye más… Így aztán épp az a jó a Discoveryben, ami a legrizikósabb is: a trekkie-k­nek elég hagyománytisztelő-e? A lai­kusoknak elég izgalmas-e?

Az események fonala onnan indul, ahol az eredeti sorozat 66-ban még el sem kezdődött. Tíz évvel vagyunk Spike és Spock története előtt, űrlényi emlékezet óta nem láttak klingont, mikor is a Csillagflotta egy hajója belebotlik valami idegen dologba. A dologból természetesen klingon birodalomegyesítő ténykedés és háború sül ki. Már ennyi is elég lenne egy szimpla sci-fi sorozatnak, de szerencsére a régi motoros Fuller–Kurtzman-páros azért ennél árnyaltabb dolgokat tud.

A vulkáni bolygón nevelkedett embert például nagyon jó ötlet volt Sonequa Martin-Greenre (The Walking Dead) bízni – ő valóban új színeket ad a mára kultközhellyé vált Spock-reprintekhez.

És még valami: minden egyes ráköltött fillér meglátszik a sorozaton. A látványban semmi sem nosztalgiázásnak álcázott, elkent, spórolós retró; csak néha bukkan fel egy-egy kellemesen pittyegő hangeffekt a régi idők kedvéért. Élmény nézni: a Discovery teljes mértékben mai sorozat, mind a narrációt, mind a vizualitást tekintve. Pont jó arra, hogy azok is rajongók lehessenek, akik a 90-es években még csak az oviudvart fedezhették fel az űr legvégső határa helyett.

Magyar felirat: Bender & SergAdama

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.