Ákos: Nem nokiás dobozban jött a 10 millió

Zene

Sajtótájékoztatón kérdezték a popzenészt nagy összegű NKA-támogatásáról. Ákos szerint az eljárás teljesen megszokott, ő maga pedig csak 100 ezret kap fellépésenként.

„Van, aki a cikkeket olvasva arra gondol, hogy Ákos otthon ül, fölteszi a lábát, csöngetnek, kimegy, és egy csomagküldő szolgálat nokiás dobozban átad neki 10 millió forintot. Természetesen a külföldi koncertek NKA-támogatását nem mi találtuk ki, régi gyakorlat” – mondta Kovács Ákos újságírói kérdésre válaszolva egy szerdai sajtótájékoztatón.

false

 

Fotó: Narancs

Mint arról beszámoltunk, az NKA egy 18 milliós, a Balassi Intézet zenei programjait támogató pályázati keretéből 10 milliót Ákos Karcolatok című programjának külföldi bemutatására írt ki. Ákos elmondta, hogy három koncert, a moszkvai, a római és a párizsi fellépés teljes költségét fedezi a keret, így a 15 fős stáb és a felszerelés utaztatását is. Nehezményezte, hogy a megjelent cikkekben az ő neve mellé írták a teljes összeget, holott személyes gázsija koncertenként csupán 100 ezer forint.

„Előttünk is számos előadó, például Harcsa Veronika vagy a Quimby járt a párizsi koncertteremben, az ő gázsijuk és utazási költségük is közpénzből került kifizetésre, mégsem rakták ki a HVG vagy az Index címlapjára” – panaszolta a zenész. „A tisztességet rólam sosem feltételezik, sőt nem tudom, melyik újságíró-iskolában tanítják, de személyes üzenetekkel is megtoldják ezeket a véleménycikkeket, ami a Kacsa magazin színvonalára emlékeztet” – szólt be Ákos az újságíróknak. Hozzátette, hogy a médiumok őt nem keresték meg a cikkek megjelentetése előtt, bár ezt az Index helyszínen lévő munkatársa cáfolta, állítása szerint hetek óta várnak Ákos válaszára.

Arra a felvetésre nem reagált, hogy nem tartja-e túlzásnak a 18 milliós keret több mint 50 százalékának elnyerését, csak annyit jegyzett meg, hogy „az NKA sokkal több pénzből támogatja a Balassi Intézetet”.

Ákos + Hauber

Ákos + Hauber

Fotó: Narancs

Megkérdeztük Ákostól, mit szól hozzá, hogy az üres adathordozók utáni jogdíjakból befolyt összegből kapott NKA-támogatást, amit korábban az Artisjus osztott szét. Azt mondta, az elosztási mechanizmussal nem ért egyet, annak idején ő is aláírta az átalakítás elleni petíciót.

A sajtótájékoztatón egyébként Ákos Újrakezdhetnénk című dalát mutatták be, a moderátor a támogatások firtatásától gyorsan át is nyergelt volna a produkciót érintő kérdésekre, ilyenek azonban nem voltak.

Önök azért hallgassák meg Ákos és a Bonanza Banzaiból ismert Hauber Zsolt közös szerzeményét, hátha újabb fogódzót kínál az NKA működésének megítéléséhez.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.