Ákos: Nem nokiás dobozban jött a 10 millió

Zene

Sajtótájékoztatón kérdezték a popzenészt nagy összegű NKA-támogatásáról. Ákos szerint az eljárás teljesen megszokott, ő maga pedig csak 100 ezret kap fellépésenként.

„Van, aki a cikkeket olvasva arra gondol, hogy Ákos otthon ül, fölteszi a lábát, csöngetnek, kimegy, és egy csomagküldő szolgálat nokiás dobozban átad neki 10 millió forintot. Természetesen a külföldi koncertek NKA-támogatását nem mi találtuk ki, régi gyakorlat” – mondta Kovács Ákos újságírói kérdésre válaszolva egy szerdai sajtótájékoztatón.

false

 

Fotó: Narancs

Mint arról beszámoltunk, az NKA egy 18 milliós, a Balassi Intézet zenei programjait támogató pályázati keretéből 10 milliót Ákos Karcolatok című programjának külföldi bemutatására írt ki. Ákos elmondta, hogy három koncert, a moszkvai, a római és a párizsi fellépés teljes költségét fedezi a keret, így a 15 fős stáb és a felszerelés utaztatását is. Nehezményezte, hogy a megjelent cikkekben az ő neve mellé írták a teljes összeget, holott személyes gázsija koncertenként csupán 100 ezer forint.

„Előttünk is számos előadó, például Harcsa Veronika vagy a Quimby járt a párizsi koncertteremben, az ő gázsijuk és utazási költségük is közpénzből került kifizetésre, mégsem rakták ki a HVG vagy az Index címlapjára” – panaszolta a zenész. „A tisztességet rólam sosem feltételezik, sőt nem tudom, melyik újságíró-iskolában tanítják, de személyes üzenetekkel is megtoldják ezeket a véleménycikkeket, ami a Kacsa magazin színvonalára emlékeztet” – szólt be Ákos az újságíróknak. Hozzátette, hogy a médiumok őt nem keresték meg a cikkek megjelentetése előtt, bár ezt az Index helyszínen lévő munkatársa cáfolta, állítása szerint hetek óta várnak Ákos válaszára.

Arra a felvetésre nem reagált, hogy nem tartja-e túlzásnak a 18 milliós keret több mint 50 százalékának elnyerését, csak annyit jegyzett meg, hogy „az NKA sokkal több pénzből támogatja a Balassi Intézetet”.

Ákos + Hauber

Ákos + Hauber

Fotó: Narancs

Megkérdeztük Ákostól, mit szól hozzá, hogy az üres adathordozók utáni jogdíjakból befolyt összegből kapott NKA-támogatást, amit korábban az Artisjus osztott szét. Azt mondta, az elosztási mechanizmussal nem ért egyet, annak idején ő is aláírta az átalakítás elleni petíciót.

A sajtótájékoztatón egyébként Ákos Újrakezdhetnénk című dalát mutatták be, a moderátor a támogatások firtatásától gyorsan át is nyergelt volna a produkciót érintő kérdésekre, ilyenek azonban nem voltak.

Önök azért hallgassák meg Ákos és a Bonanza Banzaiból ismert Hauber Zsolt közös szerzeményét, hátha újabb fogódzót kínál az NKA működésének megítéléséhez.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.