Nagyon jó hírekkel kezdünk: Jordana Bevan (15) ismét szingli, mivel Mark Pritchard (15) megcsalta Aby Smutsszal (15) az iskoladiszkóban. Soha vissza nem térõ alkalom Oliver Tate (15) számára, hogy világfájdalmát és szobafilozófusi hajlamait félretéve helyzetbe hozza magát, s a dagadt Zoe Preece (15) vegzálásával imponáljon Jordanának. Miként arra elõrehaladott kora minden bölcsességével Oliver rámutat, a döntés helyesnek bizonyult. Egyrészt azért, mert a dagadt Zoe táskájának elvétele önfeledt percekhez vezetett, melyeken az ember az idõskor béklyói közt is szívesen elmereng majd, másrészt azért, mert a dagadt Zoe táskájának ide-oda dobálása remek alkalmat teremtett a helyes viselkedésrõl alkotott burzsoá nézetek tetemre hívására. Hogy Oliver afféle angolos okostojás lenne? Kötelezõen az, elvégre ez az a kor (15), amikor még bármi (alanyi költõ vagy sorozatgyilkos) lehet belõle, s amikor a táskadobálás és a burzsoázia emlegetése elõször és utoljára összefér egymással. És ha valamihez, akkor ehhez a korhoz (15) tökéletesen illik az a patikamérlegen kimért abszurd lírázás vagy lírai abszurdozás, melyet Richard Ayoade (34) filmrendezõ a kamaszfájdalmak legjelesebb szakértõinek idevágó filmjeibõl sajátított el. Az amerikai iskolát a Harold és Maude és az Okostojás, a britet a Gregory barátnõje, az ausztrált a The Year My Voice Broke képviseli. Utóbbiban Noah Taylornak fájt a kamaszkor, aki itt most Oliver atyját alakítja. A tanulság alighanem annyiban foglalható össze, hogy egyszer majd minden kamaszból felnõtt lesz.
A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója
****
